Szürkehályog (katarakta)
A szürkehályog a szemlencse elszürkülése, elhomályosodása, amely a látás fokozatos, fájdalmatlan elvesztéséhez vezet. A szürkehályog a vakság leggyakoribb oka a világon.
A szürkehályog előfordulása
Előfordulhat veleszületett formában, illetve a kor előrehaladtával. A 65 és 74 év közötti emberek közül majdnem minden ötödikben kialakul a látásromláshoz vezető szürkehályog, a 75 év felettiek közül pedig majdnem minden második embernél megfigyelhető. Érintheti csak az egyik szemet, vagy mindkét szemet is. A veleszületett formánál általában mindkét szem érintett.
A szürkehályog okai
Forrás: MTI
A betegségnek léteznek úgynevezett primer típusai, amelyek okát nem mindig ismerik. Két fő csoportja a veleszületett (kongenitális) és az időskori (szenilis) katarakta.
A veleszületett szürkehályog esetében az ok nem mindig ismert, de a legtöbb esetben az anya vírusfertőzése okozza. Az összes veleszületett szürkehályogos eset mintegy 30%-ában a terhesség első 3 hónapjában elszenvedett rubeolafertőzés a kiváltó ok.
Az időskori szürkehályogot több tényező együttes hatása okozza, hátterében az öregedéssel járó anyagcsereváltozások, a korábbi évtizedek során a szemet ért UV sugárzás, valamint a hormonális változások állhatnak.
A szürkehályog másik típusa az úgynevezett szekunder típus, amelyeknél valamilyen egyéb betegség szövődményeként jelentkezik a szürkehályog. Ezek közül megkülönböztethető az egyéb szembetegségekhez társuló szürkehályog - például a szivárványhártya és a sugártest idült gyulladása, a retina pigment degenerációja, az abszolút zöldhályog és a retinaleválás; valamint egyéb belszervi megbetegedésekben előforduló szürkehályog - anyagcserebetegségek pl: cukorbetegség, mellékpajzsmirigy elégtelenség, hosszantartó szteroidkezelés; bőrbetegségek; valamint egyéb külső okok pl: sugárzás, villámcsapás, szelénmérgezés.
A szürkehályog tünetei és lefolyása
A szürkehályog okozta lencsehomály torzítja és szórja a szembe eső fényt, ezáltal homályos látást, fénygyűrű látását, ritkábban esetleg kettős látást okoz. A látásra gyakorolt befolyás mértékét meghatározza a hályog elhelyezkedése, kiterjedése, valamint a fényviszonyok. Világosban az összehúzódó pupilla beszűkíti a szembe jutó fény útját, ezért a fény nehezen jut át. Félhomályban a pupilla tágul, így az erősebb fény szóródik a katarakta szélein, és fényudvar, gyűrű keletkezik.
Normális fényviszonyok mellett a középen elhelyezkedő szürkehályog kezdetben akár javíthatja is a távollátók látását, mivel a katarakta fókuszáló lencseként viselkedik. Az idősek ilyenkor azt tapasztalják, hogy ismét tudnak szemüveg nélkül is olvasni. Ezt a jelenséget gyakran a látás másodszori visszanyerésének nevezik. Végső soron azonban a szürkehályog akadályozza a fény bejutását a szembe, homályosítja és csökkenti a látást.
A szürkehályog diagnózisa
A betegek általában a látásromlás miatt keresik fel a szemészorvost. A vizsgálat során azonban kiderül, hogy a látásélesség nem javítható a hályog miatt. A szemész réslámpával megállapítja a szürkehályog pontos elhelyezkedését és kiterjedését, valamint azt, hogy milyen mértékben gátolja a fény bejutását a szembe.
A szürkehályog terápiája
Az időskori szürkehályog kezelésében a betegek ki szoktak próbálni különböző recept nélkül kapható szemcseppet, vagy szájon át szedhető vitaminkészítményeket. Ezek hatása azonban erősen kétséges, és objektíven nem mérhető a betegség fázisos progressziója miatt. A szürkehályog végleges kezelését a műtéti lencseeltávolítás és műlencse-beültetés jelenti. A szürkehályog műtét bármely életkorban elvégezhető, és általában még az egyéb betegségben, így szív- vagy cukorbetegségben szenvedőkben is biztonságos. A beavatkozás általában 30 percet vesz igénybe, és az beteg még aznap hazamehet, de gondoskodni kell arról, hogy a műtétet követő néhány napban valaki segítse otthon és kerülnie kell a lehajlást, valamint az emelést.
A műtét után néhány hétig szemcseppeket vagy kenőcsöket kell használni a fertőzés megelőzésére, a gyulladás csökkentésére és a gyógyulás elősegítésére.
A szürkehályog megelőzése
A szemet UV szűrős napszemüveggel kell óvni a káros ultraibolya (UV) sugárzástól. Cukorbetegségben fontos a vércukorszint pontos beállítása. Védelmet nyújt a C- és A-vitaminban gazdag táplálkozás, valamint a zöldségekben található karotinoidok fogyasztása. A menopauza utáni ösztrogénadás szintén védő hatású lehet (de önmagában csak emiatt nem adható), valamint a tartós kortikoszteroid szedés kerülése. Hasznos a dohányzás kerülése is.
Forrás:
Süveges Ildikó Szemészet
Mark H. Beers: MSD Orvosi kézikönyv a családban
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
