A Dél-Karolina Egyetem kutatói arra a felfedezésre jutottak, hogy igazából az agyunk kívánja meg az édességeket. A Journal of Clinical Investigation című lapban megjelent tanulmányukból kiderül, hogy a glükózszint csökkenése esetén az agy egy része, amely az érzelmek szabályozásáért felelős, elveszíti azon képességét, hogy elfojtsa a magas kalóriatartalmú ételek iránti vágyat.
A magas vérnyomás kifejlődésének a kövérség és a sok konyhasó egyaránt jelentős kockázati tényezője, együttes hatásuk azonban rosszabb, mint a kettő "matematikai összege" volna - állapították meg japán kutatók, akik az Amerikai Élettani Társaság konferencián ismertetett tanulmányukban megjegyzik: ezért egy különleges fehérje a felelős.
A Journal of Physiology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint, ha fekete csokoládét fogyasztunk, azzal ugyanúgy javíthatunk fizikai teljesítményünkön, mintha edzenénk. Ha pedig valaki a kis mennyiségű csokoládét rendszeres testmozgással párosítja, akár ötven százalékkal is megnövelheti erőnléti állapotát.
A fiatalok szeretnének egészségesebben élni, van igényük az egészségnevelési programokra, de hiányolják a jó példát mutató felnőtteket - mondta az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója az MTI-nek.
Boróka: a fűszertől a gyógylekvárig... A középkorban a borókáról azt tartották, hogy segít elűzni a gonoszt. Gyógyászati szempontból a bogyója a legértékesebb.
Mindig finomabb, ami házilag készül...
Számos tanulmány kimutatta, hogy napi egy-két pohár vörösbor jót tesz a szívünk egészségének, és a magas vérnyomás ellen ható jótékony hatást nagyrészt a borban található antioxidánsoknak, a polifenoloknak tulajdonították. Egy új holland kutatás azonban azt mutatja, hogy a polifenolok, legalábbis elszigetelten, egyáltalán nem csökkentik a vérnyomást.
Állítólag egészséges ezzel kezdeni a napot, pedig elképzelhető, hogy a reggeli pohár gyümölcslé nem is olyan jótékony hatású, mint gondoljuk – sőt, egyenesen káros.