Előzze meg a napégést! Melyik bőrtípusra milyen naptej való?

#melanóma #napozás #napvédelem #napégés
2020.08.01.

Hogyan lép működésbe a naptej? Melyik az amelyik valóban óv a káros sugárzástól?

Nem is olyan régen még úgy gondoltuk, hogy a leégés csupán egy szükséges rossz, egy áldozat a szépség oltárán. Sokan úgy vélték, hogy az leégés és az azt követő hámlás elengedhetetlen a barna bőrhöz, azonban ezek az emberek nem tudhatták még, hogy később épp emiatt lesznek idő előtt ráncosabbak, jelennek meg rajtuk májfoltok, és hordoznak majd nagyobb rizikófaktort a melanomára.

Mi történik ha nap éri a bőrt?

A napfény a fotonnak nevezett energia nyalábokból tevődik össze. Ennek egy része veszélytelen ugyan, de maga az ultraviola sugárzás már káros a bőr számára. Két típusa van: UV- A (320-400 nanométer hullámhossz) és UV- B (280-320 nanométer hullámhossz).

A táblázatban jelölt bőrmolekulák szívják fel a fényt az ultraviola és az infravörös tartományok között.

BőrmolekulaUVBUVAláthatóinfravörös
melaninxxx
NADH, NADPHxx
nukleozidokxx
B2 vitaminxx
porfirinxxx
triptofánxx
urokánsavx
kollagén
kollagén/elasztin
bilirubinx

Bőrünk olyan molekulákat tartalmaz, amelyek tökéletesen strukturáltak az UV-A és UV-B fotonok energiájának "felszívására", ezáltal kerülnek az apró részecskék magasabb energiájú állapotba. De azért, hogy energia szabadulhasson fel, kémiai reakciónak kell létrejönnie, amely a bőrön már biológiai következményekkel jár.

Így lehetséges, hogy az UV-A sugárzás a bőrön mélyebbre hatol mint az UV-B, ezáltal pusztítja el a kollagént. A kollagén bomlása pedig bőrünk rugalmasságának és simaságának elvesztésével jár, ez eredményezi a későbbi ráncokat, míg az UVB a napégés elsődleges forrásának tekinthető.

A DNS maga is képes felszívni ezeket a sugárzásokat, amely mutációval jár, így válunk veszélyeztetetté a nem melanomás és a melanomás bőrrákkal szemben egyaránt.

Ezek a reakciók életünk során halmozódnak szervezetünkben, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy már egy súlyosabb leégés is veszélyes lehet a későbbiekre nézve, ráadásul ez a szervezetünkben lévő melanin mennyiségétől függetlenül veszélyes.

A jó hír viszont az, hogy az öregedés látható jelei minimalizálhatóak akkor is, ha nem tudjuk elkerülni a napfényt, méghozzá megfelelő fényvédőkkel.

Hogyan hat a fényvédő?

A jó minőségű fényvédők UV-szűrőket használnak, amelyek csökkentik a bőr felületét elérő káros sugarakat. Vagy elnyelik (kémiai szűrő), vagy tükrözik (fizikai blokkolók) őket, mielőtt a DNS-t érnék, vagy a bőr mélyebb rétegeiben szívódnának fel.

Az USA-ban 14 UV-B blokkoló és két UV-A blokkoló molekulát fogadott el a hatóság, ezeket tartalmazhatják a jó minőségű fényvédők. A két UV-A blokkoló közül az egyik az ún. avobenzon, amely egy kémiai szűrő, illetve a másik a cink-oxid, amely fizikai blokkoló.

Mit jelent a napvédők faktorszáma?

A fényvédő faktor (angolul SPF=Sun Protection Factor) azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt, a szintén káros UV-A sugárzással szembeni védelemről nem nyújt tájékoztatást.

Például, ha 10 perc alatt égünk le a napon, egy SPF 30-as fényvédőnek harmincszorosnak kell lennie, tehát 300 perces leégés elleni védelmet biztosít helyes használattal.

Eddig csak a leégésről volt szó, pedig a napallergiára is figyelnünk kell! Olvasson tovább!

Befejezésül néhány tipp:

1. Az emberek többsége általában az ajánlott fényvédő mennyiségének az egynegyedét használja, kifejezetten figyeljünk az arcra és a nyakra is ilyenkor.

2. A fényvédők hatása csökken víz és verejtékezés során. A vízálló vagy nagyon vízálló-címkével ellátott termékek 40-80 percig elegendőek.

3. Vízi sportok után közvetlenül használjunk fényvédőt.

4. Az SPF-jelölés nem veszi figyelembe az UVA védelmet, érdemes tehát ezt is nézni a csomagoláson.

5. Még a legmagasabb SPF tartalmú fényvédők sem blokkolják a sugárzás 100%-át, így E és C-vitamin bevitellel növelhetjük az antioxidánsok hatékonyságát.

Forrás: livescience.com

Forrás: EgészségKalauz