A boltok polcain ma már szinte minden előrecsomagolt élelmiszeren megtalálható a tápértéktáblázat, amelynek adatai egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben. De honnan származnak ezek az értékek, milyen szabályok alapján kerülnek a csomagolásra, és mi garantálja, hogy valóban megfelelnek a termék összetételének?
- A tápértéktáblázatok adatai szigorúan szabályozottak, és az EU meghatározza, milyen formában és milyen módszerekkel kell ezeket feltüntetni.
- Az értékek származhatnak laboratóriumi vizsgálatokból, receptúraalapú számításokból vagy megbízható szakmai adatbázisokból.
- A címkézésnél gyakoriak a hibák, amelyek főként a helytelen számításból vagy a nem megfelelő megjelenítésből adódnak.
- A laboratóriumi vizsgálatok objektív mérésekkel igazolják, hogy a csomagoláson feltüntetett adatok megfelelnek a valóságnak.
- Elsődlegesen a gyártó felelőssége a helyes tápértékadatok feltüntetése, a laboratóriumok pedig ezt a folyamatot segítik hiteles mérésekkel.
A Laborhírek legfrissebb cikkében a J.S. Hamilton Hungaria akkreditált vizsgálólaboratóriumának szakértői mutatják be a tápértékjelölések jogszabályi hátterét, a laboratóriumi vizsgálatok szerepét, valamint azt is, milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban a címkézés során. Az összeállításból az is kiderül, hogy a csomagoláson szereplő kalória-, cukor- vagy fehérjetartalom nem egyszerű becslés, hanem olyan adat, amelynek hitelességét szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok is alátámaszthatják.
Mi van a címkén?
Egyre többen fordítják meg a boltban az élelmiszereket, hogy megnézzék a rendszerint elég apró betűs tápértéktáblázatot. Van, aki a kalóriát figyeli, más a cukortartalmat vagy a fehérje mennyiségét keresi. De vajon honnan származnak a csomagoláson szereplő adatok, és ki garantálja, hogy valóban megfelelnek a valóságnak?
A tápértékjelölés szigorúan szabályozott terület. Az Európai Unió előírja, hogy az előrecsomagolt élelmiszereken milyen adatokat kell feltüntetni, milyen formában kell ezeket megjeleníteni, és milyen módon kell alátámasztani a feltüntetett értékeket. A szabályozás célja, hogy a fogyasztók minden országban egységes, összehasonlítható és hiteles információk alapján dönthessenek.
A legtöbb előrecsomagolt élelmiszeren kötelező feltüntetni az energiaértéket, valamint a zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmat. Ezeket minden esetben 100 grammra vagy 100 milliliterre vetítve kell megadni, hogy a különböző termékek objektíven összehasonlíthatók legyenek. A gyártók emellett adagonkénti értékeket is feltüntethetnek, amennyiben az adag méretét egyértelműen meghatározzák.
A vásárlók ugyanakkor gyakran csak egyetlen adatot keresnek a címkén. Sokan kizárólag a kalóriát nézik, mások a cukor- vagy fehérjetartalom alapján döntenek. A J.S. Hamilton szakértői szerint azonban a tápértéktáblázatot mindig összességében érdemes értelmezni. Egy alacsony cukortartalmú termék energiatartalma még lehet magas, míg egy fehérjében gazdag élelmiszer sem feltétlenül kedvező minden táplálkozási szempontból.
A csomagolásokon gyakran szerepelnek úgynevezett referencia-beviteli értékek (RI) is, amelyek azt mutatják meg, hogy egy adag milyen arányban járul hozzá egy átlagos felnőtt napi energia- és tápanyagbeviteléhez. Ezek hasznos támpontot jelenthetnek, ugyanakkor nem helyettesítik a teljes tápértéktáblázat értelmezését, hiszen az egyéni szükségletek életkortól, életmódtól vagy fizikai aktivitástól függően jelentősen eltérhetnek.
Honnan származnak a tápértékadatok?
Sokan úgy gondolják, hogy minden szám egyetlen laboratóriumi mérés eredménye. A valóság ennél árnyaltabb. A jogszabályok szerint a tápértékek laboratóriumi vizsgálatok, receptúraalapú számítások vagy megbízható szakmai adatbázisok felhasználásával is meghatározhatók. A feltüntetett értékeknek azonban minden esetben összhangban kell állniuk a termék tényleges összetételével.
Ebben játszanak kiemelt szerepet a laboratóriumi vizsgálatok. Bár nem minden esetben kötelező laboratóriumban meghatározni a tápértékeket, számos helyzetben ezek jelentik a legbiztosabb alapot a címkén szereplő adatok igazolására, egy új termék fejlesztésére vagy egy hatósági ellenőrzés során.
A Laborhíreknek nyilatkozó J.S. Hamilton Hungaria szakértői szerint a laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a tápértéktáblázat összeállítását támogatják. A mérések segítségével meghatározható többek között a fehérje-, zsír-, cukor-, rost- és sótartalom, szükség esetén pedig vitaminok és ásványi anyagok mennyisége is. Az eredmények dokumentált bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a csomagoláson szereplő információk megfelelnek a valóságnak.
Címkézési hibák
A laboratóriumi tapasztalatok szerint a megfelelőségi problémák jelentős része nem magából a termékből, hanem a címkézés hibáiból ered. Előfordul, hogy egy adat hibás számítás alapján kerül a csomagolásra, nem megfelelő formában jelenik meg, vagy nem felel meg teljes mértékben a vonatkozó előírásoknak. Ezek a hiányosságok akár hatósági intézkedéseket is maguk után vonhatnak.
A tápértéktáblázat ezért ma már jóval több, mint kötelező elem egy élelmiszer csomagolásán. A fogyasztók számára segítséget nyújt a tudatos választásban, a gyártók számára a jogszabályi megfelelőség egyik alapja, a laboratóriumok számára pedig olyan vizsgálati terület, amely biztosítja, hogy a címkén szereplő adatok mögött valós, ellenőrizhető eredmények álljanak.
Amikor legközelebb egy termék kalóriatartalmát, cukormennyiségét vagy fehérjetartalmát nézzük a boltban, érdemes tudni, hogy a címkén szereplő értékeket jogszabályok alapján kell meghatározni. Ezek származhatnak laboratóriumi vizsgálatokból, receptúraalapú számításokból vagy más, a vonatkozó előírásoknak megfelelő módszerből, és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámaszthatók.
Fontos ugyanakkor, hogy a feltüntetett adatok helyességéért elsődlegesen minden esetben az élelmiszer-vállalkozó, vagyis a gyártó felel. A laboratóriumi vizsgálatok ezt a felelősséget nem helyettesítik, hanem objektív mérésekkel segítik a megfelelőség igazolását és ellenőrzését.
Ez a friss nyári saláta 20 perc alatt elkészül, mégis laktató
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
