Ezeket látta már?

Diabulimia: ha cukorbeteg, életveszélyes is lehet az étkezési zavar

bulimia

Egy kevésbé ismert, ám annál veszélyesebb étkezési zavar a diabulimia, amely az 1-es típusú cukorbetegeket veszélyezteti.

Hogy pontosan mit is takar ez az állapot, és hogy milyen veszélyeket rejt, azt dr. Porochnavecz Mariettától a Cukorbetegközpont diabetológusától kérdeztük meg.

Diabetes+ bulimia= diabulimia

Diabulimia az az étkezési zavar, mely azokra az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőkre érvényes, akik kihagynak inzulinadagokat a fogyás érdekében. Bár a diabulimia nem szerepel a mentális zavarok diagnosztikai kézikönyvében (DSM-5), ám igen súlyos problémákat okozhat, így fontos foglalkozni vele.

A diabulimia egy súlyos és életveszélyes étkezési rendellenesség, amely az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőket érinti. Ilyenkor a beteg az inzulin adagját csökkenti, estleg el is hagyja a fogyás érdekében. Ekkor persze az állapota kezelés nélkül marad, ami számos szövődményt okozhat, és orvosi kezelést igényel- mondja dr. Porochnavecz Marietta diabetológus. Az 1-es típusú cukorbetegség egy krónikus autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer téves válaszreakció miatt megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Éppen ezért ezeknek a betegeknek inzulint kell alkalmazniuk ahhoz, a vércukor be tudjon épülni a sejtekbe és azok ne éhezzenek. A szükségesnél kisebb adag inzulin –vagy ha egyáltalán nem adja be az inzulint a beteg- súlyos egészségügyi következményekkel járhat, többek között megnő az ún. Ketoacidózis esélye, ami kómához, életvesztéshez is vezethet.

Riasztó adat, de a tizenévesek mintegy 30%-a visszafogja valamilyen mértékben az inzulinkezelését, csakhogy megszabaduljon pár kilótól.

Inzulin és hízás

Az inzulin önmagában nem okoz súlygyarapodást, ám való igaz, létezik olyan vonzata, ami némi hízást eredményezhet.

Az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisa előtt sokan fogyást tapasztalnak vagy nem képesek hízni. Ennek oka, hogy inzulin hiányában a test kénytelen bontani az izmokat és a zsírt, hogy energiához jusson. Ám miután az inzulinterápia hatására helyreáll a szervezet normál működése, pár kiló plusz rakódik az érintettekre (ám ez normális). Ráadásul a tartósan magas vércukorszint súlyos dehidratációt is okoz, így azoknál az embereknél, akik az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisa után kezelést kapnak, a dehidratáció megszűnik, és ez is okozhatja azt, hogy pár kilóval többet mutat a mérleg nyelve.

Miket okozhat a diabulimia?

· Magas vércukorszint

· Cukor a vizeletben

· Kiszáradás

· Izomvesztés

· Diabéteszes ketoacidózis

· Magas koleszterinszint

· Fertőzések

· Retinopátia

· Idegkárosodás

· Perifériás artériás betegség

· Ateroszklerózis

· Májbetegség

· Alacsony nátrium- és káliumszint

· Kóma

· Halál

Pszichológus, diabetológus, dietetikus is kell a terápiához

A diabulimia terápiája komplex, hiszen szükség van mind a pszichológiai, mind a testi folyamatok rendbetételére.

“Mivel 1-es típusú cukorbetegség esetén nincs jelen megfelelő mennyiségű inzulin, így azt muszáj kívülről bevinni. Ha ez elmarad – vagy kevesebb mint kéne- úgy a glükóz nem képes beépülni a sejtekbe, így azok éheznek, a szervezet megfelelő mennyiségű energia nélkül marad. Hyperglykaemiás állapot lép fel, ami igen veszélyes tüneteket és szövődményeket okozhat, vagyis rövid-és hosszútávon is rombol. Ha valaki egy ideig kihagyja az inzulin kezelést, akkor laboratoriumi vizsgálat elvégzése szükséges, hogy milyen eltéréseket okozott az inzulin elhagyása, majd ismét be kell állítani az inzulinterápiát, valamint dietetikussal átbeszélni az étrendet, melynek során külön hangsúlyt kaphat a fogyás, az inzulinterápia kilókra gyakorolt ellensúlyozása. Emellett fontos, hogy megvizsgáljuk, nem léptek-e fel szövődmények a túl magas vércukor miatt. Ha igen, azt természetesen kezelni szükséges.”- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Emellett nagyon fontos, hogy feltárjuk, hogy mi is vezetett ahhoz, hogy az illető inkább kihagyja a számára szükséges kezelést, csakhogy megszabaduljon pár kilótól- folytatja Kispál Mónika, a Cukorbetegközpont pszichológusa. Érdemes megtudni, hogy viszonyul a páciens alapból a cukorbetegségéhez, és a számára ideális testképhez.

Olvasson tovább! Túlevés, bulimia, anorexia: ez a terápia segíthet az evészavarral küzdőknek

“Sajnos manapság mindenféle médiából és online felületekről "ömlik" ránk az információ az elfogadott testalkatról/testsúlyról. Ha valaki testképzavarral él, vagy nem tudja elfogadni a betegséget, az egészségét kockáztatva is meg fog tenni mindent azért, hogy leadjon pár kilót, mert ezáltal "elfogadja" őt a közvetlen környezete, a társadalom. Egyébként azt éreztetik vele, hogy "nem elég jó". Esetleg cikizik a súlya miatt, vagy akár az inzulin miatt. Egy mondat, vagy akár egyetlen szó is tud olyan mélyre hatolni, hogy attól valaki padlóra kerüljön lelkileg. Ha ott, akkor nincs segítség, nincs mellette valaki, aki megerősítse őt az ellenkezőjéről, elindul a lejtőn. Minél lejjebb jut, annál nehezebb és hosszabb idő lesz onnan visszahozni. Nem lehetetlen, nagyon kemény munkára, lelki támogatásra és sok pozitív megerősítésre van szükség ahhoz, hogy visszaforduljon a folyamat.

Az első és legfontosabb lépés: megtanulni elfogadni önmagunkat. Elfogadni a betegséget. Megtanulni szeretni önmagunkat, úgy, ahogy vagyunk. Nagyon meghatározó az is, mit hozunk a gyerekkorunkból. Gyerekként milyen pozitív megerősítéseket kaptunk a szüleinktől, mert ezek a beépült "transzgenerációs téglák" meghatározzák a további életünket.”

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Forrás: Cukorbetegközpont