Ezeket látta már?

Gyógyító csodaszert köszönhetünk a fullánk nélküli méheknek

méz, méhek, gyógyhatás, fertőzés, ízületi gyulladás, méhészet, tüdőgyulladás, hörghurut

A melipona méhek legcsodálatosabb „ajándéka" az általuk termelt méz, amely egyre inkább keresett élelmiszerként és gyógyszerként.

A perui Amazonas vidékén az emberek csak most kezdenek tenyészteni néhányat a környék 175 különböző, fullánk nélküli, melipona méhfajtája közül, amelyek magukban hordozzák az ígéretet, hogy segítik a méhészeket és közösségeiket – olvasható az Origo cikkében. Jelenleg a perui Amazonas területén található államok felében legalább 100 család tart és nevel fullánk nélküli, melipona méheket.

A történelem során az emberek jellemzően a vadonból gyűjtötték be az ilyen mézet, ami azonban tönkretette a kaptárakat. Az elmúlt néhány évben a tudósok, köztük Cesar Delgado, az Instituto de Investigaciones de la Amazonía Peruana (IIAP) munkatársai, azonban már arra tanítják a mézgyűjtőket, hogy inkább fenntartható módon neveljék és tartsák a rovarokat.

Így készül a csodafolyadék

A mézek gyógyászati felhasználásának hosszú és gazdag története van, különösen az ókorban. Egyes feljegyzések szerint az emberek a mézet balzsamként, mámorító szerként, pszichoaktív anyagként vagy méregként is használták. Számos kortárs tanulmány pedig azt sugallja, hogy a mézelő méhek és a fullánk nélküli méhek mézei antimikrobális, gyulladásgátló és sebgyógyító tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. A fullánk nélküli, melipona méhek olyan vegyi anyagokkal állítják elő az édes nedűt, amelyek megakadályozzák a mikrobák és gombák növekedését, így megakadályozzák az anyag megromlását a trópusokon.

Manuka méz: fertőzések, fekély ellen is hatékony lehet - így érdemes használni

Élelmiszerként a kávéhoz és a kenyérhez, valamint gyógyszerként használják fel a mézet

Heriberto Vela Córdova, a perui San Francisco-i méhész, aki a Kukama-Kukamiria bennszülött közösség tagja. Elárulta azt is, hogy a méz gyógyszerként

  • hörghurut,
  • tüdőgyulladás,
  • égési sérülések,
  • bőrvágások,
  • megfázás,
  • ízületi gyulladások esetén is hasznosnak bizonyult.

Az újvilági trópusokon a bennszülött népek évezredek óta gyűjtenek mézet a fullánk nélküli, melipona méhfajoktól. Ahogy a nevük is sugallja, ezek a rovarok nem tudnak csípni, ezért kevésbé veszélye a tenyésztésük, mint például az európai mézelő méheké, amelyek nem honosak itt. Mivel a világ összes trópusán és szubtrópusán rengeteg fullánkos méhfaj található, az ilyen állatok tenyésztése, más néven meliponikultúra összetett lehet. A maják kifinomult módszereket dolgoztak ki a fullánkos méhek tenyésztésére a Yucatán-félszigeten és ez a gyakorlat a mai napig fennmaradt. A bennszülött népek többsége viszont hagyományosan a vadon élő rovarok kaptáraiból gyűjtötte a mézet.

A fészekben történő feldolgozás, a társulások kiválasztása a mikrobákkal, valamint a gyógyszerészeti célokra is alkalmas méz, virágpor és propolisz szállítása mind izgalmas téma

– mondja Patricia Vit, a venezuelai Andok Egyetem kutatója, aki a fullánkos méhekkel foglalkozik. Vit szerint az emberiség egyelőre még csak kapargatja a felszínt a fullánk nélküli melipona méhekkel és az általuk előállított mézzel kapcsolatos gyógyhatásokkal kapcsolatban. Ám a méz biokémiai és gyógyászati értékének kutatása a jövőre nézve rendkívül fontos lehet.

Forrás: origo.hu