Ezeket látta már?

Heves szívdobogás, izzadás, látásgondok - így jelez a pajzsmirigy-túlműködés

pajzsmirigybetegség, szemészet, pajzsmirigy-alulműködés, pajzsmirigy-túlműködés, autoimmun gyulladásos betegség

A pajzsmirigy működésének az egész szervezetet, így a szemet is jelentősen befolyásoló hatásai vannak.

A pajzsmirigybetegségekhez kapcsolódó leggyakoribb szemészeti problémákról Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája beszélt.

A pajzsmirigy betegségei (túlműködése és alulműködése) Magyarországon is nagyon gyakori, főleg a fiatalabb népesség körében. A pajzsmirigy működésének az egész szervezetet, így a szemet is jelentősen befolyásoló hatásai vannak. Ezek kóros irányba módosulnak mind a pajzsmirigy túlzott működése, mind alulműködése esetén.

A pajzsmirigy túlműködésének szemészeti következményei

A pajzsmirigy túlműködése leggyakrabban autoimmun gyulladásos betegség részeként (Basedow kór) jön létre. Mivel a pajzsmirigy az egész szervezet energiaháztartásáért és szimpatikus tónusáért is felel, túlzott működése esetén a beteg heves szívdobogásérzést, fokozott izgatottságot, verejtékezést tapasztalhat. Lehet, hogy a betegségnek nem lesz szemészeti tünete.

Szemészeti panasz ugyanis akkor alakul ki, ha ún. exoftalmuszt stimuláló faktor (a szem előre dülledését stimuláló immunológiai tényező) termelése is megindul az autoimmun pajzsmirigy gyulladás betegségben.

A szem érintettsége esetén kezdetben a szimpatikus túlsúly és a steril immun gyulladás tünetei jelennek meg:

  • a szimpatikus beidegzés alatt álló szemhéjemelő izom fokozott tónusba kerül, ezért a szem tekintete meredtnek tűnik, és a szaruhártyának felső részét nem takarja le a felső szemhéj.
  • A szemfelszíni erek kitágulhatnak, izgatottság, fokozott pislogás, enyhe irritáció érzés jelenhet meg.
  • Amennyiben az exoftalmuszt stimuláló faktor termelése nagy mértékű, a szemgolyó mögött lévő kötőszövet (sejtközötti állomány) az autoimmun gyulladás miatt gyulladttá válik, térfoga növekszik.
  • Ez a szemgolyót a szemüregből kissé előre tolja, és ez a folyamat mindaddig tart, míg az autoimmun pajzsmirigygyulladás aktív marad.

A fentiek miatt szem viszonylag előre kerül, kidülled

Az ilyen megjelenés azonban nem minden esetben pajzsmirigygyulladás jele. Vannak, akiknek alkatilag ilyen a szemük, illetve a nagyfokú rövidlátóknak is kissé hasonló a szemük a szemtengely megnövekedett hosszúsága miatt. Amennyiben a pajzsmirigybetegség következtében kialakult ún. endokrin orbitopathia (endokrin szemüregi gyulladásos betegség) tovább fokozódik, a megnövekedett térfogatú sejtközötti állomány a szemgolyó mögött, a szemüreg belsejében a látóideget nyomhatja, azaz kompressziót okozhat.

Ez azért lehetséges, mert a szemüreg csontos falai nem teszik lehetővé a megnövekedett térfogat oldalra tágulását. A kompresszió látóideg betegséghez vezet: súlyos esetben a látóideg károsodása miatt jelentős látótér károsodás, látáskárosodás alakulhat ki.

A szaruhártya felszíne súlyos esetben fedetlen marad, kiszárad, és az ezzel kapcsolatos szemfelszíni betegségek is megjelennek. Amennyiben az endokrinológiai kezelés nem elég korán indul, a szem mögötti területen túl a külső szemmozgató izmok is gyulladttá válnak és hegesednek.

  • Ez ahhoz vezet, hogy a hegesedett szemmozgató izom mozgatási irányába a szemgolyó nem tud megfelelően elmozdulni.
  • Ennek megfelelően (mivel mást lát az egyik szem és mást a másik szem) a hegesedett szemizom mozgatási irányába tekintve kettős kép látása alakul ki.
  • Sajnos egyszerre több külső szemizom is érintett lehet. Ebben az állapotban a kettőslátás kezelése is szükséges például az egyik szem takarásával, prizmás szemüveggel vagy súlyosabb esetben - ha a gyulladás aktivitása már megszűnt - a szemmozgató izmokon végzett műtétekkel.
  • Ez utóbbinál nem feltétlenül teljes a gyógyulás, mivel a különböző izmok érintettsége az ellenoldali párjuk működését is befolyásolhatja.

Mit kell tenni az autoimmun pajzsmirigy betegség szemészeti tüneteinek észlelésekor?

Ilyen esetben részletes szemorvosi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy az állapotot más, a szemüregben szintén térfogat-növekedéssel járó betegségektől elkülönítsük, a betegség szemészeti aktivitását megállapíthassuk, illetve, ha szükséges, a szemfelszínt védő és a kettőslátás megszűntetését szolgáló kezelést megtehessük. Ezzel párhuzamosan a pajzsmirigy betegség megfelelő endokrinológiai terápiája szükséges.

Amennyiben az endokrin kezelés sikeressége következtében a szemüregben történő autoimmun gyulladás megáll és az állapot stabilizálódik (azaz a folyamat már nem aktív), a szemizom műtétek is elvégezhetők. A látóideg kompresszióját okozó ritka állapotokban mindenképp sebészeti beavatkozás jön szóba a szemüregen belüli nyomás csökkentése érdekében.

A megfelelően stabilizálódott, már nem aktív autoimmun pajzsmirigy betegségek esetében az időszakos kontrollok továbbra is szükségesek, különös tekintettel a szemfelszín illetve a szaruhártya kiszáradására valamint a szemmozgás zavarok helyzetének kezelésére.

Nem ritka, hogy az autoimmun pajzsmirigy betegség sikeres endokrinológiai kezelése az optimálisnak alacsonyabb szintre veti vissza a pajzsmirigy működését. Ilyenkor a helyzet hasonlóvá válik, mint az eleve pajzsmirigy alulműködéses pajzsmirigy betegségben.

A pajzsmirigy alulműködésével járó szemészeti betegségek

A pajzsmirigy alulműködése esetén a sejtközötti állomány anyagcseréje csökken. Ez ahhoz vezethet, hogy a szem belsejében a szemnyomást szabályozó rendszerben (csarnokzug) a sejtközötti állomány kevésbé engedi át a szemből távozó csarnokvizet, mint azt normális esetben tenné.

Egyes esetekben emiatt valódi szemnyomás emelkedés alakul ki, ami kezelést igényel. A legtöbb esetben ez az állapot jól kezelhető, és rendszeres, jó minőségű glaukóma gondozással a látóideg károsodása megelőzhető.

A szemnyomás mérésének nehézségei pajzsmirigy túl- és alulműködésben

A szemnyomás mérésének célja az, hogy megállapítsuk a szem nyugalmi állapotában a szemen belüli nyomást. Ennek túlzottan magas mértéke számos betegég, pl. a glaukóma (zöldhályog) kialakulását eredményezheti. Pajzsmirigy betegségekben azonban a korábban említett szemizom hegesedések miatt a beteg szemgolyója kívülről nyomás alá kerül egyenes előre nézés során.

Ha ilyen pozícióban mérjük a szemnyomást, mindig emelkedettnek találjuk azt, függetlenül attól, hogy a szemen belüli nyomás mekkora. Más szavakkal, a mérési hibának a hegesedett külső szemizmok hatása az oka.

- Nagyon fontos, hogy az ilyen beteget orvosi szempontból ne minősítsük emelkedett szemnyomásúnak vagy glaukómásnak, ha annak nincsen meg a megfelelő valós oka. E tekintetben sok a téves orvosi vélemény, hiszen a legtöbb esetben ún. ráfújásos (non-contact) szemnyomásmérési módszert alkalmaznak, ami egyenesen előre tekintő szemállás mellett a hegesedett szemizmú szemen tévesen magas eredményt produkál. Ám még a megfelelő módszerrel végzett szemnyomás mérés is csalóka lehet, ezért a glaukóma diagnózisának felállítása előtt részletes és célzott vizsgálat indokolt - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Nem változtat a fenti helyzeten az, hogy a pajzsmirigy betegséget meggyógyították-e már, hiszen az elhegesedett szemizmok már nem fognak eredeti állapotukba visszaalakulni. Éppen ezért különösen fontos a beteg számára, hogy pajzsmirigybetegség alatt vagy után mért magas szemnyomás alapján csak indokolt esetben kezdjék meg a glaukóma irányú kezelést, és érdemes másodvélemény céljából specialistával is konzultálni.

Forrás: Szemészeti Központ