Miért fontos az időskori folyadékfogyasztás?
Az egészséges és aktív életmódnak egész életünkben nagyon fontos szerepet kell betöltenie. Az idő előrehaladtával a különböző testi funkciók romlásának bekövetkeztével az étrendben is változtatások szükségesek. Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással és megfelelő folyadékbevitellel megelőzhető számos betegség kialakulása, vagy a már létrejött egészségi állapot fenntartható.
Magyarországon a lakosság egyötöde – megközelítőleg 2 millió lakos – betöltötte a 60. életévét. A korosodás azonban nem mindenkinél egyformán, az eltelt évek számának megfelelően zajlik, így igen nagy különbség van az idős emberek egészségi állapota között.
Az egészségi állapotot befolyásolja a szervezet víztartalma is, amely a kor előrehaladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete átlagosan 70%, a felnőtté 60%, míg az idős embereké csupán 50% vizet tartalmaz. Optimális esetben a test vízleadása és vízfelvétele között fontos egyensúlyi állapot áll fenn.
Ezt az egyensúlyi állapotot – a táplálkozás mellett – egyéb tényezők is befolyásolják, ilyen például a fizikai aktivitás, a külső hőmérséklet, illetve egyes, betegségekhez kapcsolódó tünetek, mint a láz, a hasmenés vagy a hányás. Ha a vízháztartás egyensúlya tartósan megbomlik – akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt – az könnyen a szervezet kiszáradásához vezethet. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, amely a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. Időskorban komoly gondot jelenthet, hogy csökken a szomjúság érzékelése is, és emiatt nagyobb a valószínűsége a kiszáradás kialakulásának. Időskorban tehát akkor is inni kell, ha nem vagyunk szomjasak.
A kor előrehaladtával számos változás történik. Testileg és lelkileg is "más" emberré válunk, különböző problémák jelennek meg, amelyek többek között a folyadékbevitelt is érinthetik.
Időskorban jellemző élettani változások
- az izmok ereje és tömege mintegy 30 százalékkal csökken
- az idegrostok ingerületvezetése lassul
- csökken az ízérzékelés
- a látás és a hallás romlik (akár 70-80 százalékkal)
- számos fog elvesztésével számolhatunk (az ételeket pépesíteni kell)
- romlik a szaglás is (az ételek aromáját kevésbé érzik az idős emberek)
- csökken a szomjúság érzékelése is (folyadékpótlás szempontjából rendkívül fontos).
(Forrás: TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Hírlevél I. évfolyam 9. szám, 2008. szeptember)
A szomjúságérzet kialakulásának elsődleges, irányító tényezői a vérszérum nagy ozmolalitása (az agy központi ozmoreceptorai által) és a csökkenő vérnyomás (az érrendszeri, alacsony nyomású baroreceptorokon keresztül). Embereken és állatokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szomjúság hiánya időseknél a csökkent ízérzőképesség miatt alakul ki. Új bizonyítékok szerint azonban az agy ízérzékelő központja által küldött jelek megváltozása eredményezi a szomjúságérzet csökkenését az idősödés során.
Az évek számának növekedésével a vese véráramlása romlik, és ennek következményeként a vese kiválasztóképessége csökken. Bár az esetek többségében a vesefunkciót legjobban jelző glomerulus filtrációs ráta (GFR) évente 0,5–1,2 ml/perc/1,73 m2-rel csökken, a vese funkcionális tartaléka azonban állandó marad. Ennek háttere, hogy a GFR csökkenésétől függetlenül az egészséges időseknél morfológiai (alaki) változások lépnek fel a vesében, amelynek következményeként többek között a vese ereinek a véráramlással szembeni ellenállása is növekszik.
A megfelelő hidratáltság tehát nélkülözhetetlen a szervezetünk, szerveink egészséges működéséhez. Amennyiben nem kielégítő a folyadékbevitel, akkor enyhébb esetben csak általános panaszok jelentkeznek, ha nagyfokú a dehidratáltság, akkor súlyos egészségi problémák alakulhatnak ki.
Általános panaszok, a testtömeg 1%-ánál kisebb folyadékhiány esetén:
- fejfájás
- koncentráló képesség csökkenése
- fáradtság,
- szédülés
Egészségi következmények, a testtömeg 1%-ánál nagyobb (és esetleg tartós) folyadékhiány esetén:
- légzési nehézségek
- csökkenő szellemi kapacitás
- mentális problémák
- székrekedés
- fogproblémák
- szájüregi betegségek
- vesekő
AZ AJÁNLOTT FOLYADÉKBEVITEL IDŐSKORBAN SEM VÁLTOZIK, DE A
SZOMJÚSÁGÉRZET CSÖKKENÉSÉVEL, A FIZIKAI KÉPESSÉGEK ROMLÁSÁVAL
JELENTŐSEN MEGNŐ A KISZÁRADÁS VESZÉLYE.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ajánlása átlagosan (italokból és ételekből származó folyadékmennyiség összesen):
- felnőtt férfiak számára: 2,5 l
- felnőtt nők számára: 2 l
Míg az közismert tény, hogy a változatos étrend segíthet abban, hogy minden szükséges tápanyagból megfelelő mennyiséghez jusson a szervezet, azt kevesen tudják, hogy a változatosság elve a folyadékpótlásban is alkalmazható. A kutatási eredmények alátámasztják, hogy aki naponta többféle italt és ételt fogyaszt, az nagyobb valószínűséggel jut hozzá a javasolt napi 2–2,5 liter folyadék mennyiséghez
.
AKI NAPONTA TÖBBFÉLE ITALT ÉS ÉTELT FOGYASZT, AZ NAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL JUT HOZZÁ A JAVASOLT NAPI, ÖSSZESEN 2–2,5 LITER
FOLYADÉKMENNYISÉGHEZ.
A megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztását szociális tényezők is befolyásolják. Gondozó, családtag segítséget jelenthet a mozgásban akadályozott idősnek. Nem is gondolnánk, hogy apró dolgok is sokat számítanak és akár a megfelelő folyadékbevitel elérésében is segíthetnek. Egy Dániában zajló kutatásban szociális otthonban élők környezetét változtatták meg: színes tányérokkal terítettek, új függönyöket tettek fel, átfestették a falakat, az ápolókat megkérték, hogy vidámak legyenek és mosolyogjanak. A vizsgálat végén kiderült, hogy mind a táplálék-,
mind a folyadékbevitel növekedett. Emellett a fizikai aktivitásban és a testtömegben is pozitív változások történtek. Az idősek mimikája megerősödött, a személyek közötti szociális kapcsolatok száma megemelkedett. Elmondható, hogy a környezet, beleértve az otthoni vagy a kórházi, szociális otthoni étkezést és a pszichológiai körülményeket, befolyással bír a fogyasztásra és a szociális viselkedésre.
Nagyon fontos, hogy a tápláltsági állapotra, ezen belül a hidratáltsági állapotra is
odafigyeljünk, hiszen kutatások alapján elmondható, hogy pl. az Egyesült Királyság
szociális otthonaiban élők 20-30%-a dehidratált.
A dehidratáció időskorban összefügg a leggyakoribb betegségek és halálozás okaival:
Elesés, törések
Zavartság
Fertőzések
Stroke (szélütés), szívinfarktus
Lassabb sebgyógyulás
Gyógyszermérgezés
Sajnos, sok idős ember nem iszik eleget, amely számos tényezőre vezethető vissza.
Csökkent folyadékbevitel okai időskorban
Szomjúságérzet lecsökken
A memória romlik – megfeledkeznek az ivásról
A mozgás nehezítetté válik
Gyógyszerek szedése gátolhatja a szomjúságérzet kialakulását
A vese folyadékmegtartó (koncentráló) képessége csökken – a vizelettel több víz ürül ki
Csökkenő étvágy, a szegényesebb, kevésbé változatos étrend alacsonyabb folyadékbevitelt eredményezhet
Hogyan figyeljünk az idősekre? Tippek
Kínáljuk az időseket gyakran, mert maguktól elfeledkezhetnek az ivásról
Legyen számukra elérhető fizikai közelségben a folyadék nappal és éjjel is.
A tömény alkohol dehidratáltságot okoz
Változatos étrenddel is fedezhetjük számukra a folyadékpótlást, kínáljunk nekik több levest, zöldséget és gyümölcsöt
Különböző ízű és színű ételekkel növelhetjük a folyadékbevitelt
.
Nem kell az idős emberekre mindenáron új szokásokat erőltetni, hanem a meglévő ételeik, italaik megválogatásával, étkezési szokásaik figyelembe vételével egészségesebb étrend összeállítására kell tanítani őket. Ezeket valószínűleg könnyebben és megbízhatóbban fogják betartani.
A dehidratáció megelőzése érdekében a legjobb a folyamatos folyadékbevitel. Ideális esetben 1-2 pohárral minden étkezéskor igyon az idős ember, a nap további részében pedig alkalomszerűen. Így nagy valószínűséggel egyrészt kialakul a folyadékbevitel kapcsán is a jó szokás, valamint a megfelelő mennyiségű folyadékot is elfogyasztja a koros ember.
Vannak olyan tápanyagok, amelyek fogyasztására időskorban különös figyelmet kell fordítani. Ezek az összetevők az étrenddel is fedezhetőek, az alábbi táblázat azokat a nagy víztartalmú élelmiszer-csoportokat foglalja össze, amelyek nagy segítséget nyújtanak a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztásában.
Összefoglalás
A folyadékbevitel nélkülözhetetlen az élethez és befolyásolja az idősek egészségi állapotát és teljesítőképességét. Sokan 50 éves kor felett nem isznak eleget, ennek megoldásában a gondozóknak, az egészségügyi személyzetnek fontos feladata van. A változatosság kulcsszerepet játszhat abban, hogy a megfelelő mennyiségű folyadékot elfogyasszák az idősek. A dietetikusok, orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók fontos segítséget nyújthatnak az egyéni folyadékigény meghatározásában és kielégítésében. Segítsük a környezetünkben élő idős embereket abban,
hogy elegendő folyadékot fogyasszanak, mert a megfelelő folyadékbevitellel egészségesebbek maradhatnak.
"Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát és megőrizni ezeket a késői öregségig, amikor betegség és küzdelem nélkül a test és lélek búcsút mond egymásnak." (Van Boerhaave, holland orvos)
Felhasznált irodalom:
1. Lutz C, Prytulski K: Táplálkozástudományi kalauz, Zafír Press, Budapest, 2012.
2. Ferry M.: Strategies for ensuring good hydration in the elderly. Nutr Rev. 63, S22
-29, 2005.
3. European Hidration Insitute 6. hírlevél, 2011 június
4. EFSA: Scientific opinion on dietary reference values for water. EFSA Journal. 8, 1459, 2010.
5. Kim S.: U.S. state-level social capital and health-related quality of life: multilevel evidence of main, mediating, and modifying effects.Ann Epidemiol17, 258-269, 2007
6. Kenkmann A, Price GM, Bolton J, Hooper L.: Health, wellbeing and nutritional status of older people loving in UK care homes. BMC Geriatrics 2010, 10:28.
7. Thomas, DR, Cote TR, Lawhorne N et al.: Understanding clinical dehydration & its treatment. J Am Med Dir Assoc 2008; 9:292-301
8. Wakefield BJ, Mentes J, Holman JE, Culp K.: Risk factors and outcomes associated with hospital admission for dehydration. Rehab Nurs 2008; 33: 233-41.
9. Chan J, Knutsen SF, Blix GGet al.: Water, other fluids, & fatal coronary heart disease: Adventist Health Study. Am J Epid2002; 155:827-33
10. TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Hírlevél I. évfolyam 9. szám, 2008. szeptember
11. Hutchinson JMC.: Is more choice always desirable? Evidence and arguments from leks, food selection, and environmental enrichment. Biol Resv80, 73-92, 2005.
12. Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2004
13. Elmståhl S, Blabolil V, Fex Get al: Hospital nutrition in geriatric long-term
care medicine. I. Effects of a changed meal environment. Compr Gerontol A. 1, 29-33, 1987
IMPRESSZUM TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL
Kiadja: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Szerkesztőbizottság: Prof. Dr. Biró György
Kubányi Jolán (MDOSZ elnök)
Antal Emese (dietetikus)
Lektorálta:
Prof. Dr. Biró György
Kubányi Jolán (MDOSZ elnök)
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
1135 Budapest Petneházy utca 57. Fszt. 5.
Facebook/Terítéken az Egészség
