Tekergetni vagy megszüntetni? Ezért nem dőlt még el az óraátállítás sorsa

Így hat ránk a tavaszi óraátállítás.

Minden év márciusának végén - idén március 29-én - ugyanaz történik: egyetlen mozdulattal előreállítjuk az órát, és ezzel „elveszítünk” 60 percet az éjszakából. A tavaszi óraátállítás elsőre apró technikai változásnak tűnhet, valójában azonban a szervezetünk egyik legérzékenyebb rendszerét, a belső biológiai órát érinti.

Van, akinek stresszfaktor

A modern alváskutatás szerint a tavaszi átállás egy hirtelen, mesterséges időeltolódást jelent a cirkadián ritmus számára. A belső biológiai óránk a természetes fényviszonyokhoz igazodik, ezért amikor egyik napról a másikra egy órával előrébb tolódik a társadalmi idő, a szervezet nem tud azonnal alkalmazkodni. Ez a jelenség egy enyhe, rövid távú „mini jetlaghez” hasonlítható. Az első napokban gyakoribb lehet a fáradtság, a koncentrációcsökkenés, az ingerlékenység és az alvásminőség romlása. Sőt, több nemzetközi vizsgálat összefüggést talált a tavaszi óraátállítás és a szív- és érrendszeri események, valamint a közlekedési balesetek számának átmeneti emelkedése között is, ami arra utal, hogy a szervezet stresszként éli meg ezt a változást.

Egy nap alatt másfél óra időeltolódást tudunk korrigálni, azonban az érzékenyebb alvókat éppen úgy kizökkenti a tavaszi, mint az őszi óraátállítás

– hangsúlyozza Dr. Szakács Zoltán, a SomnoCenter Alvászavar Központ főorvosa, kiemelve, hogy mivel az óraátállítás az életünk része jobb, ha tudatosan készülünk a változásra minden alkalommal.

Egyelőre velünk marad

Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálta, milyen hosszú távú következményei lehetnek az évi kétszeri időeltolásnak. Egy 2025-ben publikált amerikai modellvizsgálat szerint, ha megszűnne az óraátállítás és állandó, a természetes fényhez jobban illeszkedő standard időszámítás lépne életbe, az jelentős (köz)egészségügyi előnyökkel járhatna. A stabilabb cirkadián ritmus csökkentheti bizonyos krónikus betegségek és kardiovaszkuláris események kockázatát, mivel a biológiai óránk érzékenyen reagál a fényre és a tartós időeltolás a hormonális és anyagcsere-folyamatokra is hatással lehet.

A vita Európában sem új. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta az óraátállítás eltörlését, de a döntés végrehajtása elakadt, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy állandó nyári vagy állandó téli időszámítás maradjon érvényben. Így az évi kétszeri átállítás továbbra is része a mindennapjainknak, noha az igény egyre inkább a stabil, kiszámítható időszámítás irányába mutat.

Óraátállítás: pro és kontra

Az óraátállítás megszüntetése mellett szól, hogy a cirkadián rendszer stabilitása alapvető az egészséges alváshoz. A tavaszi előreállítás különösen megterhelő, mert az elveszített óra miatt a legtöbben rövidebbenalszanak, miközben a belső órájuk még a „régi időhöz” igazodik. Ez átmenetileg rontja az alvásminőséget, növelheti a nappali fáradtságot, így érzékenyebb egyéneknél erősebben jelentkezhetnek a negatív hatások.

Ugyanakkor az ellenérvek is jelen vannak. A nyári időszámítás támogatói szerint a hosszabb esti világosság javíthatja az életminőséget, több lehetőséget adhat a szabadidős tevékenységekre és bizonyos területeken kedvező társadalmi hatásokkal járhat. Gazdasági, közlekedési és nemzetközi koordinációs szempontok is szerepet játszanak a döntéshozatalban, ezért a kérdés nem csupán egészségügyi, hanem komplex politikai- és társadalmi ügy.

Tudatos készüléssel kisebb a diszkomfort

Jelenleg nincs végleges döntés az óraátállítás eltörléséről, így a tavaszi óraátállítás továbbra is velünk marad.Nem kérdés, hogy a belső biológiai óránk stabilitása kulcsszerepet játszik az alvás minőségében és az általános egészségi állapotban. A tudatos felkészülés, a fokozatos lefekvési idő-eltolás és a következetes esti rutin segíthet enyhíteni az átállás hatásait. Az óraátállítás tehát nem pusztán technikai kérdés, hanem az alvásunkon keresztül az egészségünk egyik meghatározó tényezője is.

Kapcsolódó cikk

Megviseli az óraátállítás? Ezt teheti ólmos fáradtság ellen

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!