Nyakunkon az óraátállítás: ezen a napon aludhatunk tovább egy órával
Az óraátállítás korábban lesz a megszokottnál, ami sokaknak okozhat meglepetést.
A téli és nyári időszámítás közötti átmenet komoly kihívást jelenthet az alvás szempontjából. Az óraátállítás okozta alváshiány befolyásolhatja a gondolkodást, a döntéshozatalt és a termelékenységet.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a nyári időszámításra való „előre ugrás” nem csupán a napirendünket zavarhatja meg, hanem rövid távon megnövelheti bizonyos egészségügyi kockázatokat is. Az átállást követő napokban gyakrabban fordul elő szívroham, stroke, közlekedési baleset, sürgősségi ellátást igénylő eset, sőt még hangulatzavarok is gyakoribbá válhatnak.
Az őszi „visszaállás” általában kevésbé terheli meg a szervezetet, hiszen ilyenkor egy órával tovább alhatunk. Mégis sokan számolnak be arról, hogy az átállítást követő napokban lelassultnak, fáradtnak vagy tompának érzik magukat, míg a biológiai órájuk újra egyensúlyba nem kerül.
Miért lesz idén korábban, és hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Október utolsó vasárnapja idén különleges lesz: 2025. október 26-án hajnalban 3:00 órakor vissza kell állítani az órát 2:00-ra, vagyis egy órával tovább alhatunk. Ez első hallásra örömteli hírnek tűnik – ám a szervezetünk számára nem mindig ilyen egyszerű az átállás. Ráadásul idén a szokásosnál korábban jön a téli időszámítás, ami sokakat meglephet, hiszen az elmúlt években jellemzően november elején történt a váltás.
Miért lesz ilyen korán az óraátállítás 2025-ben?
A korábbra eső dátum oka egyszerűen a naptár rendje. Mivel az átállítás mindig október utolsó vasárnapján történik, 2025-ben ez a nap a hónap 26-ára esik. Összehasonlításképp: 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, 2022-ben pedig október 30-án kellett visszatekerni az órát.
Bár a dátum évről évre kicsit változik, az emberi szervezet számára mégis minden átállás megterhelő lehet – különösen ősszel, amikor a nappalok már amúgy is rövidülnek, és az időjárás is a pihenésre hangol.
Hogyan hat ránk az óraátállítás?
A biológiai óránk, az úgynevezett cirkadián ritmus finoman hangolt rendszer. Ez szabályozza, mikor vagyunk ébren, mikor érezzük magunkat fáradtnak, és mikor indul be a hormonális aktivitásunk. Az óraátállítás ezt az érzékeny egyensúlyt billenti ki.
Az egyetlen óra különbség is befolyásolhatja az alvás minőségét, az étvágyat, a koncentrációt, sőt a hangulatot is. Több tanulmány szerint az óraátállítást követő napokban megnőhet a közlekedési balesetek, a szívrohamok és a depressziós epizódok előfordulása – nem véletlenül nevezik ezt sokan „mini jetlagnek”.
A Harvard Medical School kutatói már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a biológiai óránk alkalmazkodása a téli időszámításhoz átlagosan 3–7 napot vesz igénybe, de az idősebbeknél és a krónikus betegséggel élőknél ez akár két hét is lehet.
Az óraátállítás felboríthatja az alvást?
Életünket nagymértékben befolyásolja a napsütésben és sötétben töltött órák száma. Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint az óraátállítást leginkább az „éjszakai baglyok” sínylik meg, akik későn kelnek és későn fekszenek, mivel kevesebb alvás jut nekik. Ők tiltakoznak általában leginkább az óraátállítás miatt – ám amikor a következő átállításkor visszakapják ezt az órát, csend van. A „pacsirtáknak” nevezett idősebb emberekre kevésbé jellemző, hogy jelzik a problémát.
„Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el” - kezdi a magyarázatot Dr. Szakács Zoltán. - „Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.”
Kik érzik meg leginkább?
A legtöbben pár nap alatt hozzászoknak az új ritmushoz, de bizonyos csoportoknál a változás komolyabb tüneteket is okozhat.
- Idősebb felnőtteknél gyakrabban jelentkezik alvászavar, fáradékonyság vagy szédülés.
- Krónikus betegséggel élők – például szív-érrendszeri vagy anyagcsere-problémákkal küzdők – esetében az átállás átmenetileg megzavarhatja a szervezet napi ritmusát és a gyógyszerek hatásidejét is.
- Gyermekek és műszakban dolgozók esetében különösen fontos, hogy fokozatosan, előre készüljenek fel az új napirendre.
Hogyan készülhet fel a szervezete az átállásra?
A jó hír az, hogy néhány egyszerű szokás betartásával enyhíthetők a kellemetlen hatások:
- Pár nappal korábban feküdjön le és keljen fel 10–15 perccel korábban, így fokozatosan hangolódhat át.
- Próbáljon több természetes fényt beengedni reggel, mert a napfény segít újraszinkronizálni a belső órát.
- Lefekvés előtt kerülje a képernyőket és a koffeint – ezek gátolják a melatonin termelését, amely az elalvásért felelős hormon.
- Tartson könnyű, fehérjedús vacsorát, ami nem terheli meg az emésztést, de támogatja az éjszakai regenerációt.
Lesz-e valaha "utolsó" óraátállítás?
A kérdés évek óta napirenden van az Európai Unióban: 2019-ben az Európai Parlament megszavazta, hogy 2021-től eltörölhetik az évenkénti kétszeri óraátállítást, ám a döntés azóta sem született meg, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli idő maradjon-e véglegesen.
Magyarországon ezért továbbra is marad a tavaszi és őszi váltás, bár egyre több szakértő érvel amellett, hogy a téli – vagyis a természetes, napjáráshoz igazodó – időszámítás lenne a kedvezőbb az egészség szempontjából.
A lényeg összegezve
Az óraátállítás tehát nem csupán egy naptári esemény, hanem egy apró, mégis érezhető beavatkozás a szervezetünk biológiai ritmusába. Bár örülhetünk annak, hogy október utolsó vasárnapján egy órával tovább pihenhetünk, érdemes figyelni testünk jelzéseire, és időt adni az alkalmazkodásra. Aki pedig tudatosan készül, annak a váltás nem fáradtságot, hanem valóban egy kis plusz pihenést hozhat.
Mikor lesz 2025-ben az őszi óraátállítás? 5 tipp, amivel felkészítheti rá a szervezetét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
