Hogyan hat agyunkra a zene?
Az okostelefonoknak, mp3-lejátszóknak köszönhetően majdnem mindenki - és majdnem egész nap – zenét hallgat, elég kora reggel a metrón utazókra gondolnunk, a még alig ébredezők füléből kilógó vezetékek "áradata" halad végig mindenütt… Gondolkodtak már azon, vajon hogyan hathat agyunkra a szinte állandó jelleggel, folyamatosan áradó zene?
A zene, a dallam és ritmus szinte az emberiséggel együtt született (sőt pontosítunk, hiszen az állatvilág is igen komoly zenével bír, egyes állatfajok zenei teljesítménye egészen elképesztő lehet.) A zenélés, és zenehallgatás minden emberi kultúra szerves része. A zene agyunkra gyakorolt hatása orvosi szempontból, neurológiai vizsgálatok alapján jól dokumentált és ismert.
Forrás: Medipress
Újabb eredmény az idei évből, a montreali McGill University kutatói igazolták, hogy a zenehallgatás növeli az agyi magvak (egészen pontosan az ún. nucleus accumbens) aktivitását Ez az egyik olyan struktúra, amely az agyi dopamintermelésért felelős. A dopamin agyi ingerületátvivő anyag, a kellemes érzésekkel, jutalmazással rokonítható hatást fejt ki. A zene aktiválhatja az amygdala-magvat is, amely viszont egészen komplex működésekért is felelős, mint pl. az érzelmek kifejezése.
"Amikor zenét hallgatunk, agyunk újabban fejlett részei összekapcsolódnak az ősi struktúrákkal" – említi Dr. Valorie Salimpoor agykutató, az egyetemi team tagja. A hallgatókban nemcsak kellemes érzéseket kelt a zene, de érzelmileg és intellektuálisan is stimulálja az illetőt.
A zene – mint tudjuk – össze is hozhat embereket, éppen az agyműködés hasonlóságainak köszönhetően. A European Journal of Neuroscience egyik idei számában közölték, hogy egy vizsgálat résztvevői – akik egyébként nem voltak zeneileg előképzettek – hasonló, szinkronizált agyi aktivitást mutattak zenehallgatás közben (a vizsgálatban klasszikus zene szólt). A szinkronizáció mindamellett létrejött, hogy egyébként zenei ízlése nyilvánvalóan más és más volt a vizsgálatban résztvevőknek. Ez a jelenség arra utal, a zene olyan belső erővel bír, hogy közös neurológiai jelenségeket okoz az agyban, függetlenül az egyéni sajátságoktól.
Egyéb érdekes jelenségeket is tapasztaltak, a zene ugyanis más, a hangokkal közvetlen kapcsolatban nem álló agyi struktúrákat is aktivált, pl. a mozgással, figyelemmel, memóriával, vagy az előrelátó gondolkodással kapcsolatos agyi központokat. A zene tehát sokkal komplexebb, erőteljesebb élmény az ember számára, mint egyszerűen csak a hallással kapcsolatos érzékelés. Ezért érezzük közösségnek magunkat idegenekkel, akár "tábortűzi zenélés" közben, vagy egy zeneakadémiai nagykoncerten...
Nem lehet túlzásba vinni a zenehallgatást, nincsenek káros következményei? Természetesen igen, főleg a fülhallgatós, headphone-os zenehallgatás okozhat gondokat. Először is kevésbé figyelünk környezetünkre, ez közlekedési helyzetekben igen komoly következményekkel járhat, akár a volán mögött, akár mint gyalogos veszünk részt ebben. Van az egésznek egy kis antiszociális jellege is, főleg mondjuk, aki munka közben is zenét hallgat, gyakorlatilag elzárkózik a beszélgetés lehetősége elől.
Mint mindenütt az életben, a zenehallgatásnál is legfontosabb a helyes egyensúly megtalálása, szociális személyiségünk megtartása mellett. Néha akkor is vegyük ki a fülest, ha nem mások kérnek erre...
http://forum.facmedicine.com/threads/how-music-affects-the-brain.16862/
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
