Daganatos betegség: félünk tőle, de mégsem teszünk ellene
A magyar lakosság túlzott stressznek van kitéve, ami a daganatos megbetegedések egyik forrása.
Az Affidea Magyarország friss kutatása szerint a magyarok több mint fele fél attól, hogy daganatos betegsége lesz, mégis csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében. Az eredmények alapján a magyar lakosság túlzott stressznek van kitéve, ami a daganatos megbetegedések egyik elsődleges forrása. A passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók pedig nem akarnak leszokni, ami magyarázhatja a tüdőrákos megbetegedések számának növekedését.
Az országos, reprezentatív kutatás szerint a válaszadók több mint felének (58 százalék) családjában van vagy volt rákbetegséggel élő családtag, és majdnem ugyanilyen arányban tartanak a megkérdezettek attól, hogy ők is áldozatul eshetnek a betegségnek. A nők, az 50-59 éves korosztály, illetve a diplomások jobban aggódnak a kérdést illetően, mint a többiek. Mindezek ellenére ugyanakkor csupán minden ötödik válaszadó állítja magabiztosan azt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik tudják, hogy biztosan nem ügyelnek eléggé az egészséges életmódra. A többség részben tudatos a kérdést illetően. Elkeserítő eredmény, hogy a kutatás szerint rákmegelőző szűrővizsgálatokra a lakosság majdnem fele (49%) egyáltalán nem jár. A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki ezt a procedúrát, mint a többi csoport.
A passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a tüdőrákos megbetegedések száma az elmúlt években ismét növekedést mutat [1]. Jó hír, hogy a kutatásban [2] résztvevők 96%-a rendszeresen, legalább néhány évente jár tüdőszűrő vizsgálatra. A nők tudatosabbak ebben a kérdésben, mint a férfiak, a nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Habár a passzív dohányzók fokozottan vannak kitéve a tüdőrák kockázatának, a kutatásban megkérdezett passzív dohányosok a minta egészéhez képest magasabb arányban jelölték meg azt, hogy eddig sem voltak, és a jövőben sem terveznek tüdőszűrő vizsgálatra járni. Az alkalmi, valamint a napi kevesebb, mint 10 cigarettát elszívó válaszadók saját bevallásuk szerint legalább egyszer már vettek részt tüdőszűrésen életük során, a napi 1-10 szálat fogyasztók pedig legalább pár évente elmennek a kivizsgálásra.
A dohányzó válaszadók - akik legalább alkalmanként egy-egy szálat elszívnak -, közel fele egyáltalán nem tervezi, hogy letegye a cigarettát, harmaduk már próbálkozott, de sikertelenül, és mindössze 23 százalék azok aránya, akik tervezik, hogy leszoknak.
Milyen szűrővizsgálatokra érdemes járni?
A genetika és a külső környezeti tényezők is befolyásolják, hogy kinek milyen gyakran kell szűrővizsgálatra járnia. Összegyűjtöttük, hogy kinek milyen vizsgálat ajánlott:
- tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan,
- melanómaszűrésre 30 éves kor fölött szintén évente javasolt járni,
- mammográfiai vizsgálaton 45 és 65 éves kor között kétévente ajánlott részt venni,
- méhnyakrák-szűrésre 21 éves kortól három évente ajánlott járni,
- a férfiaknak 50 éves koruk felett évente ajánlott a prosztatavizsgálat.
A vastagbéldaganat szűrése pedig a jelenlegi szakmai ajánlás szerint 50 év felett kétévente székletvér-vizsgálattal javasolt. Ugyanakkor a legbiztonságosabb az, ha 5-10 évente vastagbéltükrözéssel vizsgáltatjuk meg magunkat, mivel ez az az eljárás, ami már a legkisebb elváltozást is megmutatja, így időben kiszűrhető maga a daganat vagy a rosszindulatú átalakulásra hajlamos elváltozás. Ráadásul ezek a kóros képletek nagy része a vizsgálat alatt el is távolítható. A szűrővizsgálatokon való részvétel ideális gyakoriságát minden esetben az adott egyén kockázati státuszához kell igazítani, vagyis minden esetben egyénfüggő, hogy milyen sűrűn járunk szűrésekre.
Egészségügyi szűrések - tudja meg, melyek javasoltak az életkora szerint
[1] https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html
[2] A tüdőszűrésre vonatkozó kérdéseket a 40-69 év közöttieknek tettük fel, mivel 40 év fölött ajánlott a rendszeres tüdőszűrésen való részvétel. Ezen minta nagysága 643 fő. Az eredmények országosan reprezentatívak a 16-69 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
