Nem csak az is befolyásolja a várható élettartamunkat, hogy mennyit iszunk, hanem az is, hogy mit!

A tudósok több mint 13 éven át követtek nyomon több százezer embert, és jelentős különbséget találtak a bor, a sör és a tömény italok között.

Egy nagyszabású brit tanulmány szerint nemcsak az elfogyasztott alkohol mennyisége, hanem az ital típusa is közrejátszhat a probléma kialakulásában. A SciTechDaily tudományos és technológiai portál arról ír, hogy a kutatók több mint 340 000 felnőtt adatait elemezve különbségeket találtak a bor, a sör és a tömény italok között a halálozás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában.

A kutatás a UK Biobank adatbázisán alapult, és 340 924 brit felnőttet követtek nyomon 2006 és 2022 között. A résztvevők kezdetben kérdőíveket töltöttek ki étrendjükről és alkoholfogyasztásukról.

A kutatók csoportokba osztották őket a rendszeresen fogyasztott tiszta alkohol mennyisége szerint.

Az alacsony fogyasztást a férfiaknál napi körülbelül egy-másfél standard italnál kevesebb, a mérsékeltet a férfiaknál napi körülbelül másfél-három ital, a nőknél pedig kevesebb kategóriába sorolták, a legmagasabb kategóriába pedig azok tartoztak, akik jelentősen magasabb napi alkoholfogyasztással rendelkeztek.

A résztvevők egészségi állapotát átlagosan több mint 13 éven keresztül figyelték.

A tömény alkohol, a sör és az almabor is rosszabbul teljesített

Az eredmények azt mutatták, hogy a magas alkoholfogyasztású embereknél 24 százalékkal magasabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, 36 százalékkal a rákos megbetegedések miatti halálozás kockázata, és 14 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata.

Alacsonyabb és mérsékelt fogyasztás esetén azonban jelentős különbségek mutatkoztak az alkohol típusa szerint.

A tömény italok, a sör és az almabor a halálozás fokozott kockázatával járt együtt, míg a hasonló borfogyasztás kedvezőbbnek bizonyult az elemzésben.

A kutatók azt találták, hogy a mértékletes borfogyasztással élő embereknél 21 százalékkal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségekben való halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem ittak, vagy csak alkalmanként ittak.

Ezzel szemben még a tömény alkohol, sör vagy almabor alacsony fogyasztása is körülbelül kilenc százalékkal növelte a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát.

Az életmód is közrejátszhat

A tudósok rámutatnak, hogy az eredmények összefüggésben állhatnak az egyes italok fogyasztóinak eltérő életmódjával is.

A bor, különösen a vörösbor, polifenolokat és antioxidánsokat tartalmaz, amelyek támogathatják a szív egészségét. A borfogyasztás gyakrabban társul egészségesebb étrenddel és életmóddal.

Ezzel szemben a szerzők szerint a tömény alkoholt, a sört és az almabort gyakrabban fogyasztják étkezéseken kívül, és általában kevésbé egészséges szokásokkal hozzák összefüggésbe.

„Az alkohol típusa, a fogyasztás módja és a kapcsolódó életmódbeli szokások valószínűleg együttesen befolyásolják a halálozási kockázatbeli különbségeket” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Zhangling Chen, a kínai Central South University munkatársa.

A tudósok a kutatás korlátaira figyelmeztetnek

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, ezért nem bizonyít közvetlen ok-okozati összefüggést. Továbbá az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok a résztvevők tanulmány elején tett nyilatkozatain alapultak, és nem vették figyelembe a szokásaik változásait az azt követő években.

A kutatók azt is megjegyzik, hogy a UK Biobank résztvevői általában egészségesebbek, mint az átlagnépesség, ami befolyásolhatja az eredmények általánosíthatóságát. A tanulmány méretét és a hosszú követési időszakot azonban fontos hozzájárulásnak tartják az alkohol egészségügyi hatásairól szóló vitához.

Az elmúlt években egyre több kutatás kérdőjelezi meg azt a régi elképzelést, miszerint létezik „egészséges alkoholfogyasztás”. Bár korábban gyakran emlegették a vörösbor esetleges szívvédő hatását, ma már a legtöbb kardiológiai és onkológiai szakmai szervezet jóval óvatosabban fogalmaz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például hangsúlyozza, hogy nincs teljesen kockázatmentes alkoholfogyasztási szint, különösen a daganatos betegségek szempontjából. A legfrissebb adatok szerint már kis mennyiségű alkohol is növelheti bizonyos ráktípusok – például a mellrák, a vastagbélrák vagy a májdaganat – kialakulásának esélyét.

A mostani kutatás azért különösen érdekes, mert nem csupán az alkoholfogyasztás mennyiségét vizsgálta, hanem azt is, hogy milyen ital kerül leggyakrabban a pohárba. Ez a különbségtétel az elmúlt években egyre fontosabbá vált a táplálkozástudományban és a preventív orvoslásban.

Számít az is, ahogyan isszuk

A szakértők szerint az egyik legfontosabb tényező nem is maga az ital, hanem a fogyasztási minta. A mediterrán országokban például a bort jellemzően étkezés közben, kisebb mennyiségben fogyasztják, gyakran zöldségekben, halakban és olívaolajban gazdag étrend mellett. Ez teljesen más életmódbeli környezetet jelent, mint a hétvégi nagyivás vagy az üres gyomorra elfogyasztott tömény italok.

A kutatók régóta tudják, hogy az úgynevezett „binge drinking”, vagyis a rövid idő alatt elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol különösen veszélyes a szívre. Ilyenkor megemelkedik a vérnyomás, romlik a szívritmus stabilitása, és nő a hirtelen szívhalál vagy a stroke kockázata is. Egyetlen intenzív alkoholfogyasztással járó este is képes átmenetileg megzavarni a szív elektromos működését. Ezt nevezik sokszor „holiday heart syndrome”-nak, vagyis ünnepi szívszindrómának.

A vörösbor körüli mítoszokkal érdemes óvatosnak lenni

A vörösborral kapcsolatban gyakran emlegetik a rezveratrol nevű antioxidánst, amely laboratóriumi körülmények között kedvező hatásokat mutatott az erek működésére és a gyulladásos folyamatokra. A probléma csak az, hogy a borban található rezveratrol mennyisége viszonylag alacsony. Ahhoz, hogy valaki a kísérletekben alkalmazott dózist elérje, irreálisan sok bort kellene elfogyasztania – ami természetesen már súlyosan káros lenne.

A Harvard Medical School szakértői is többször hangsúlyozták, hogy a vörösbor esetleges előnyeit nem szabad úgy értelmezni, mintha az alkohol egészséges lenne. A kedvezőbb eredmények mögött gyakran az áll, hogy a mérsékelt borfogyasztók általában magasabb társadalmi státuszúak, egészségesebben táplálkoznak, többet mozognak, és ritkábban dohányoznak.

Vagyis könnyen lehet, hogy nem maga a bor „véd”, hanem az a teljes életmód, amelyhez a borfogyasztás társul.

A máj számára nincs „kíméletes” alkohol

Sokan gondolják úgy, hogy egy-egy ital kevésbé terheli a szervezetet, pedig a máj szempontjából minden alkohol ugyanúgy etanol. A különbség inkább a mennyiségben, a fogyasztás gyakoriságában és a társuló életmódban van.

A rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon zsírmájhoz, májgyulladáshoz, majd májzsugorhoz vezethet. Ráadásul ma már egyre gyakoribb az úgynevezett kettős terhelés: sok embernél az elhízásból eredő nem alkoholos zsírmáj és az alkoholfogyasztás egyszerre károsítja a májat.

Az orvosok szerint különösen veszélyes lehet az a tévhit, hogy a „napi egy ital” automatikusan biztonságos. A szervezet alkoholtűrő képessége ugyanis egyénenként rendkívül eltérő. Befolyásolja az életkor, a testsúly, a genetika, a gyógyszerszedés, a hormonális állapot és az alvás minősége is.

A nők szervezete érzékenyebben reagálhat

A kutatások szerint ugyanakkora alkoholmennyiség a nőknél erősebb biológiai hatást válthat ki. Ennek oka részben az, hogy a női szervezetben általában kisebb a víztartalom, ezért az alkohol koncentráltabban jelenik meg a véráramban.

A nők esetében hamarabb kialakulhat májkárosodás, szívizom-érintettség vagy idegrendszeri probléma, és a mellrák kockázatának növekedése is jobban dokumentált. Emiatt több szakmai ajánlás jóval alacsonyabb napi határértéket javasol nők számára.

Az alkohol az alvást is alattomosan rontja

Sokan azért fogyasztanak alkoholt este, mert úgy érzik, könnyebben elalszanak tőle. Ez részben igaz is: az alkohol valóban gyorsíthatja az elalvást. Csakhogy közben jelentősen rontja az alvás minőségét.

Az éjszaka második felében gyakoribbá válhatnak az ébredések, csökken a mélyalvás aránya, romlik az agy regenerációja, és másnap gyakoribb lehet a fáradtság, ingerlékenység vagy koncentrációs zavar. A rendszeres esti alkoholfogyasztás hosszú távon az alvászavarokat is fenntarthatja.

A „mérsékelt fogyasztás” sem mindenkinek ajánlott

Vannak olyan állapotok, amikor az orvosok szerint a legbiztonságosabb döntés a teljes absztinencia. Ide tartozik például a terhesség, a májbetegség, bizonyos szívritmuszavarok, a hasnyálmirigy-gyulladás, valamint több pszichiátriai vagy neurológiai betegség is.

Számos gyógyszer mellett szintén veszélyes lehet az alkoholfogyasztás. Az antidepresszánsok, altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók és véralvadásgátlók hatását is megváltoztathatja.

A szakemberek szerint ezért egyre inkább személyre szabott megközelítésre van szükség. Nem létezik univerzálisan biztonságos alkoholszint.

Egyre több ország szigorítja az ajánlásokat

Az elmúlt években több ország is módosította hivatalos alkoholfogyasztási ajánlásait. Kanada új útmutatója például már azt hangsúlyozza, hogy minél kevesebb alkoholt fogyaszt valaki, annál kisebb az egészségügyi kockázat. Egyes szakértők szerint a korábbi ajánlások túl megengedőek voltak, mert főként a szív- és érrendszeri előnyökre koncentráltak, miközben alábecsülték a daganatos betegségek kockázatát.

A mostani brit kutatás sem azt bizonyítja, hogy a bor egészséges lenne, hanem inkább azt, hogy az alkoholfogyasztás egészségügyi hatásait sokkal összetettebben kell vizsgálni annál, mint hogy pusztán a napi mennyiséget nézzük. Az ital típusa, az ivási szokások, az étrend, a mozgás, a társadalmi helyzet és az általános életmód együtt alakítják a hosszú távú kockázatokat.

Kapcsolódó cikk

A sok alkohol nem csak a máját vágja tönkre - ezt teszi az agyával

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!