Mit kell tenni érelmeszesedés esetén? Ezeket igya, egye és tegye!
Arról sok szó esik, hogy mit egyen és hogyan mozogjon érelmeszesedés esetén, de akad néhány friss kutatás, amely eredménye ritkábban jelenik meg a laikus tartalmakban.
Az érelmeszesedés – vagyis az atherosclerosis – nem egyik napról a másikra alakul ki. Évtizedek alatt formálódik, miközben a szervezet gyulladásos folyamatai, a vércukor- és vérzsírértékek alakulása, az életmód és a genetikai háttér mind egyszerre formálják az érfalak állapotát.
A jó hír, hogy ma már nemcsak lassítani, de sok esetben stabilizálni, sőt részben visszafordítani is lehet a folyamatot.
Miért számít ennyire, hogy mit eszik?
A modern orvostudomány ma már egyértelműen úgy tekint az érelmeszesedésre, mint egy krónikus gyulladásos betegségre, nem csupán a „koleszterin lerakódására”. Ezt látványosan bizonyította a CANTOS-vizsgálat, amely először mutatta ki, hogy a gyulladás csökkentése önmagában képes mérsékelni a szív-érrendszeri eseményeket.
Az étrend tehát nem egyszerű táplálkozási kérdés: az érfal gyulladásos terhelésére, az LDL-oxidációra, a cukoranyagcserére, sőt még a bélflóra összetételére is hat.
Mit érdemes enni?
Olyan ételeket, amelyek csökkentik a gyulladást, javítják a vérzsírértékeket és támogatják az érfalak rugalmasságát.
1. Mediterrán étrend – a legerősebb bizonyíték
A mediterrán diéta a legkomolyabb bizonyítékokkal rendelkező étrend érelmeszesedés esetén. A több mint 7 000 résztvevőt vizsgáló PREDIMED-vizsgálat szerint akár 30%-kal csökkentheti a szív-érrendszeri események kockázatát. A hangsúly az alábbiakon van:
- extra szűz olívaolaj,
- sok zöldség és gyümölcs,
- halak (szardínia, lazac, makréla),
- hüvelyesek,
- diófélék, magvak,
- teljes értékű gabonák.
2. Leveles zöldségek és bogyós gyümölcsök
A spenót, a mángold vagy a kelkáposzta polifenoljai erős antioxidánsok, míg az áfonya és a ribizli bizonyítottan csökkentik az LDL-oxidációt és javítják az érfalműködést.
3. Zsíros halak – az omega-3 zsírsavak forrásai
Az EPA és a DHA gyulladáscsökkentő hatású, csökkenti a trigliceridszintet, és javítja az érfalak rugalmasságát.
4. Fokhagyma – meglepően erős érvédelem
Egy metaanalízis szerint a fokhagyma hatékonyan csökkenti az LDL-szintet és az érfali gyulladást.
5. Rostban gazdag élelmiszerek
A zab béta-glükánja csökkenti az LDL-t, a teljes kiőrlésű gabonák stabilizálják a vércukrot, a hüvelyesek pedig javítják a lipidprofilt.
6. Fermentált ételek – a bélflóra ereje
A kefir, joghurt, kimchi és savanyú káposzta támogatja a bélflórát, ami közvetve csökkenti az érfali gyulladást.
Mit érdemes inni?
Víz
Egyszerű, de kulcsfontosságú. A kiszáradás fokozza a trombóziskockázatot és a vér sűrűsödését.
Zöld tea
A katechinek erős antioxidánsok, csökkentik az LDL-oxidációt.
Gránátalma juice
A Atherosclerosis lapban közölt vizsgálat szerint már napi 1 dl is javítja az endothelfunkciót.
Kávé – meglepően szívbarát
Az Európai Kardiológiai Társaság szerint 2–3 csésze kávé csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.
Kerülendő italok
Cukros üdítők, energiaitalok, túl sok alkohol – ezek mind fokozzák az érfali gyulladást.
Mit tegyen az ereiért?
A kutatások alapján az életmódváltás az egyik legerősebb „érregeneráló” eszköz.
1. Mozgás: a leghatásosabb természetes „gyógyszer”
A legfrissebb, 2025-ös szisztematikus áttekintés szerint a diéta és mozgás kombinációja hat a legjobban a vérzsírértékekre és az érfalműködésre – jóval erősebben, mint bármelyik önmagában.
Az ideális aktivitások:
- gyors séta,
- úszás,
- kerékpározás,
- erősítő edzés heti 1–2 alkalommal.
2. Vérnyomás- és vércukorkontroll
A legújabb európai irányelvek szerint a célérték:
- 120–129/70–80 Hgmm,
- stabil vércukorszintek, elkerülve a hirtelen kiugrásokat.
3. Alvás és stresszkezelés
A krónikus stressz és az alváshiány növeli a gyulladást, gyorsítja a plakkok növekedését. A relaxáció, a mélylégzés, a meditáció és a rendszeres alvás kulcsfontosságú.
4. Testsúly optimalizálása
Már 5–10% testsúlycsökkenés is jelentősen javítja a lipidprofilt és csökkenti a gyulladást.
5. Szakember által támogatott életmódprogramok
Egy hároméves követéses vizsgálat kimutatta, hogy a dietetikusok és orvosok által vezetett életmódprogramok sokkal hatékonyabban csökkentik a kardiovaszkuláris kockázatot, mint az otthoni próbálkozások.
Amit a Google-találatok gyakran kihagynak
Bár sok portál ír arról, mit egyen és hogyan mozogjon, akad néhány friss kutatás, amely ritkábban jelenik meg a laikus tartalmakban:
1. PREDIMED-Plus: a mediterrán étrend „erősített” változata
Ez a vizsgálat kimutatta, hogy a mediterrán diéta kalóriacsökkentéssel és rendszeres mozgással kombinálva 31%-kal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Ez különösen fontos, mert a cukorbetegség az érelmeszesedés egyik „gyorsítója”.
2. A ketogén diéta nem ideális érelmeszesedésre
Egy nagy áttekintés szerint a ketogén étrend nem teljesít jól a vérnyomás és érfalműködés szempontjából, míg a mediterrán és DASH-diéták egyértelműen előnyösek.
3. A gyulladás csökkentése kulcs
Nemcsak a koleszterin fontos. A CANTOS-tanulmány pont azt mutatta meg, hogy az érfali gyulladás visszaszorítása külön, önállóan is csökkenti a szív-érrendszeri eseményeket.
4. Részleges visszafordíthatóság
A Lancet-ben megjelent Ornish-vizsgálat bizonyította, hogy egy életmódprogrammal mérhetően csökkenthető a plakkok mennyisége.
Visszafordítható-e az érelmeszesedés?
Nem teljesen – de sokkal többet tehet érte, mint gondolná.
A plakkok egy része stabilizálható, gyulladásuk csökkenthető, az érfalak állapota javulhat, a kockázatok mérséklődnek.
A cél tehát nem a „tökéletes ér”, hanem a stabil, biztonságos érfal, amely kevésbé hajlamos a szűkületre és a repedésre.
Hogyan kezdődik az érelmeszesedés folyamata?
Jóllehet az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődik és lassan halad előre. Hogyan függ össze az étkezés és az érszűkület? A témában dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa volt segítségünkre.
- Az érelmeszesedés során az oxigént és a tápanyagokat szállító artériák falában olyan lerakódások jönnek létre, melyek főként zsírokat, koleszterint és kalciumot tartalmaznak, és növekedésük során az erek szűkületéhez, majd annak elzáródásához vezethetnek. A vérellátás zavara érintheti az agy, a szív, a vesék, a kismedencei szervek, a karok, az alsó végtagok, a kéz- és lábujjainak keringését. Következményesen szívinfarktus, stroke, érszűkület, veseelégtelenség, merevedési zavar alakulhat ki, valamint felléphetnek bizonyos jellegű hasi fájdalmak. Az érbetegségek kialakulásában a táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, és olyan kórjelző állapotok, mint a magas inzulinszint, illetve később a cukorbetegség, a magas vérnyomásbetegség, vagy a magas koleszterin- elsősorban az LDL-koleszterin szint. A folyamatot befolyásolja az egyén genetikai hajlama. Ezt a hatást azonban az életmód bizonyítottan, mindkét irányban képes felülírni.
Milyen tünetek, és milyen szövődmények léphetnek fel?
Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa elmondta, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért fontosak a szűrővizsgálatok, főként a fenn felsorolt kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak. Tünetek az érintett szervektől függően az alábbiak lehetnek:
Szív: ún. angina pectoris: nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, mely a vállba, nyakba, karba, hátba sugározhat, fizikai terhelésre fokozódik és pihenéskor enyhül vagy megszűnik, szívritmuszavar, légszomj
Végtagi erek: lábfájdalom vagy görcs, mely terhelésre fokozódik, zsibbadás, hideg lábak, körömfertőzések, a bőr sápadtsága vagy kékes-lilás elszíneződése
Agy: féloldali arczsibbadás, vagy bénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás, hirtelen fellépő erős fejfájás, eszméletvesztés
Vese: kezdetben csak laborvizsgálat jelzi, később fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, a kéz és a láb duzzanata, viszketés, koncentráció zavara, vizeletürítés gyakoriságának, mennyiségének megváltozása
Hogyan vizsgáltatható ki, és miként kezelhető az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés illetve az érszűkület számos eljárással kimutatható, így például EKG-val, terheléses vizsgálattal, boka-kar index méréssel, labor– és röntgen vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-, MRI- vizsgálattal illetve angiográfiával (érfestéssel).
A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás elhagyása. Az is bizonyítást nyert, hogy koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrendek az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékonyak, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek. A már kialakult betegség esetén elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén a műtéti beavatkozás.
Az érelmeszesedés megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások szerint, válasszunk növényi alapú ételeket: így zöldségeket, magas rosttartalmú babféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket. Csökkentsük minimálisra a finomított gabonafélék, a hozzáadott só és édesítőszerek, vörös húsok fogyasztását. Tejtermékek fogyasztása esetén válasszunk alacsony zsírtartalmúakat. Részesítsük előnyben az omega 3 tartalmú halféléket. Fogyasszunk dióféléket, magokat, viszont kerüljük a belőlük készült olajokat. Kerüljük a telített- és a transzzsírsavakat, illetve figyeljünk a megfelelő B12 vitamin bevitelre.
A lényeg összegezve
A fenti alapelvek felhasználásával végzett tanulmányok szerint a megváltoztatott étrendű vizsgálati csoportokban igazoltan csökkent a koleszterinszint, a szívinfarktusok száma, a stroke kockázata, valamint a szíveredetű- és az összhalálozás aránya.
Ezek az eredmények felhívják a figyelmet egy nagyon fontos eszközre, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében mind a beteg mind a szakemberek rendelkezésére áll.
Az érelmeszesedés nem végzet, és nem is egyirányú utca.
Ha Ön:
- sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat és rostot fogyaszt,
- rendszeresen mozog,
- odafigyel a vérnyomásra, vércukorra, testsúlyra,
- csökkenti a stresszt,
- és a megfelelő italokat választja,
akkor az érfalai lassan, de biztosan reagálnak: csökken a gyulladás, javul a keringés, és a szív-érrendszeri kockázat látványosan mérséklődik.
Mi az érelmeszesedés és mi jó ellene? Ezek az érelmeszesedés okai, tünetei és kezelési módjai
- Sok stroke megelőzhető lenne – ha elvégeztetné ezt a gyors vizsgálatot
- Ez az érelmeszesedés alig ismert rizikófaktora - pedig ilyen egyszerűen kimutatható a vérből
- Mit árul el a lába az egészségéről? Betegségek, melyek először a itt mutatkoznak meg
- Fülzúgás: érelmeszesedés jele is lehet - így derítheti ki az okokat
- Ha ehhez hasonló sárga kitüremkedést lát a szemhéján, nagyobb az esélye az infarktusra
- Magas a koleszterinje? Így csökkentheti legjobban!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!