Agyserkentés sudoku nélkül: 8 egészen hétköznapi szokás, ami évtizedekig fiatalon tartja az agyat

Vajon frissen tartható az agy anélkül is, hogy bonyolult agytornát vagy komoly fizikai edzést végeznénk? Egy friss kutatás szerint igen.

Egészen hétköznapi szokások is képesek évekkel „fiatalítani” a gondolkodás sebességét – és a hatás már rövid távon is mérhető - írta meg a Medical News Today cikke alapján a Glamour.

Egy 2024-ben publikált kutatás, amelyet a Medical News Today is részletesen bemutatott, valós időben vizsgálta a fizikai aktivitás és az agyi reakcióidő kapcsolatát. Az eredmények szerint már néhány perc mozgás is gyorsabb információfeldolgozást eredményezhet – még akkor is, ha az csak egy háztartási tevékenység vagy séta volt. A kutatási eredmények azért is meglepőek, mert nem a súlyzós edzés vagy a sudoku a titok, ahogy azt addig hitték, hanem a mozgás, bármilyen formában – akár házimunka, akár sétálás közben. A kutatás fő üzenete, tehát, hogy

Bármilyen típusú mozgás – a sétától a házimunkán át a biciklizésig – mérhető javulást okoz az agy feldolgozási sebességében, és ez már rövid távon is kimutatható.

A tanulmány különlegessége, hogy a résztvevők valós időben, mobilalkalmazáson keresztül dokumentálták fizikai aktivitásaikat, miközben napi kognitív teszteket töltöttek ki. Ez azt jelenti, hogy a kutatók nem általánosítottak, hanem konkrét napi mozgásokat vetettek össze az agyi reakcióidőkkel – ami különösen hitelessé teszi az eredményeket.

Dr. Jonathan G. Hakun szerint "A mozgás hatása nemcsak neurobiológiai, hanem a az általános éberség erősödésének is köszönhető. A mozgás ugyanis „felrázza” az idegrendszert, így fokozza a figyelmi készenlétet, ami kulcs a gyorsabb gondolkodáshoz."

Lássuk, hogyan működik ez, milyen apró szokásokkal tehet nap mint nap az agya frissességéért.

1. 1 Mozgás. Bármilyen fizikai aktivitás – akár séta, akár házimunka – érezhetően javítja a reakcióidőt, és akár évekkel is „fiatalíthatja” a kognitív működést.
2. 2 Jelenlét. A tudatosan végzett hétköznapi tevékenységek – például a takarítás vagy mosogatás – segítenek fokozni az agyi éberséget.
3. 3 Követés. Ha nyomon követjük, mennyit mozgunk, és tudatosan kapcsolunk hozzá agyi játékokat, jobban láthatóvá válik a mozgás közvetlen hatása a szellemi teljesítményre.
4. 4 Éberség. A mozgás fokozza a mentális készenlétet és koncentrációt – még akkor is, ha nem történik mérhető neurobiológiai változás.
5. 5 Séta. Már a gyaloglás, biciklizés vagy lépcsőzés is javítja az agyi feldolgozási sebességet. A mozgás tempója másodlagos – a lényeg, hogy megtörténjen.
6. 6 Munka. A mozgással járó munkavégzés – például egy álló vagy aktív munkahely – észrevétlenül is segít frissen tartani az agyat.
7. 7 Sebesség. A fizikai aktivitás nemcsak a memóriát, hanem az információ-feldolgozás gyorsaságát is javítja – és ez már rövid távon is érzékelhető.
8. 8 Rendszeresség. Nem kell órákat edzeni – a kulcs az, hogy rendszeresen végezzünk akár kis mennyiségű, hétköznapi mozgást. A hatás hosszú távon is épül.

A tanulmány üzenete világos: az agyserkentés, agyfiatalítás nemcsak a fejtörőkről szól, hanem arról, hogyan mozgatjuk meg a testünket. Nincs szükség drága eszközökre vagy nehéz edzéstervekre – elég, ha naponta legalább egyszer célzottan mozgunk, legyen az séta, házimunka vagy lépcsőzés.

Minden mozdulat számít. És ha rendszeressé válik, évekkel fiatalabb agyműködés lesz a jutalom – teljesen észrevétlenül.

Kapcsolódó cikk

Mindent elfelejt? Így találjon kiutat a feledékenység útvesztőjéből

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!