Szponzorált tartalom
Mi történik a gyomorral stressz esetén? Betegségek sora indulhat el
A stressz és a gyomrod szoros kapcsolatban állnak. Akár akut, akár krónikus, a stressz jelentősen befolyásolja az emésztési funkciókat. A feszültség rövid távon átmeneti kellemetlenséget, hosszú távon azonban akár komoly betegségeket is okozhat.
Stressz hatására a szervezet „üss vagy fuss” állapotba kerül. Ilyenkor a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami átirányítja a vér áramlását az olyan, a harchoz vagy a meneküléshez nélkülözhetetlen szervekhez, mint az agy és az izmok. Ez azt jelenti, hogy kevesebb vér jut a többi szervhez – így az emésztőrendszerhez is, ami megváltoztatja annak működését.
Hogyan függ össze a stressz és a gyomorműködés?
A gyomor és az agy között közvetlen idegi kapcsolat van a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül. Ezért, ha valakinek „gyomoridege” van, az nem puszta szófordulat, hanem fizikailag is érezhető hatásokkal jár. A bélrendszerben pedig több idegi végződés található, mint a gerincvelőben, ezért nevezzük a belet „második agynak” is. A feszültség közvetlenül hat a gyomorsav mennyiségére – egyeseknél növeli, másoknál csökkenti azt –, és befolyásolja a bélmozgást, illetve a hasnyálmirigy enzimtermelését is. A stresszhormonok, mint például a kortizol, emellett még a bélflóra összetételét is képesek megváltoztatni.
„Gyomoridegem van”: a rövid távú hatások
Akut stressz hatására, mondjuk fontos találkozók, vizsgák előtt, esetleg egy konfliktus vagy más feszült helyzet közben sokan éreznek gyomorgörcsöt, hányingert, puffadást, és míg egyesek hasmenéssel, mások épp ellenkezőleg, székrekedéssel küzdhetnek ilyenkor. A feszültség már rövid távon is megváltoztathatja az étkezési szokásainkat: vannak, akik étvágytalanokká válnak, és vannak, akik túlevéssel igyekeznek kompenzálni. Gyakori és kellemetlen tünetként megjelenhet vagy felerősödhet a gyomorégés és a reflux, de a stressztünetek közé soroljuk a szájszárazságot is, ami nemcsak kellemetlen érzés, de a táplálék elfogyasztását, az emésztés első fázisát is megnehezíti.
Hosszú távon komolyan meg is betegít a feszültség
A tartós stressz komoly betegségek kialakulásához vezethet. A gyomor- és nyombélfekély kialakulásában például jelentős szerepet játszik a stressz, de az irritábilis bél szindróma (IBS) is szoros kapcsolatban áll azzal. Ez utóbbi krónikus hasi fájdalmat, puffadást és székletürítési problémákat okoz. A tartósan fennálló stressz emellett növeli a refluxbetegség kockázatát, megváltoztatja a bélflóra összetételét, ami az immunrendszer gyengülését és további emésztési problémákat okozhat. A már meglévő gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa tüneteit és fellángolásait szintén súlyosbíthatja a hosszú távon fennálló feszültség.
Védd a gyomrodat (is) a stressztől!
A stresszkezelés kulcsfontosságú – és nemcsak az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez, hanem a testi-lelki, mentális jóllétünkhöz általánosan is. Ebben alapvető szerepet tölt be a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, egy hobbi, a társas kapcsolataink és szükség esetén egy számunkra ideális relaxációs technika elsajátítása és rendszeres alkalmazása is. Gyomrunk védelmében azonban jó, ha odafigyelünk az étkezési szokásainkra is: az egészséges, rostban gazdag, zsírszegény étrend mellett lehetőleg kerüljük a koffeint, az alkoholt, a túlságosan csípős fogásokat és mindent, ami irritálhatja az érzékeny bélnyálkahártyát. Próbáljunk meg inkább gyakrabban és kis adagokat enni, rágjunk lassan, és figyeljünk az elegendő folyadékfogyasztásra, hogy ezzel is segítsük az emésztésünket.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
