Egyre súlyosabb Európában az elhízásjárvány - a magyar lakosság fele túlsúlyos vagy elhízott

Óriási gondot jelent az elhízás.

Májusban tartják az Európai Elhízás Elleni Napot, amely nemcsak ráirányítja a figyelmet korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívására, hanem cselekvésre is ösztönöz. A kontinensen a súlyos elhízással (BMI ≥35 kg/m²) küzdő felnőttek aránya 2010 és 2030 között várhatóan közel 50%-kal emelkedik, és a jelenlegi évtized végére mintegy 90 millió embert érinthet majd az elhízás a régióban. Magyarországon különösen súlyos a probléma: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással. Ez nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kihívást is jelent, amely hosszú távon fenntarthatatlan terhet ró az ellátórendszerre. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az obezitás nem egyszerű életmódbeli „hiba”, hanem krónikus, folyamatosan romló (progresszív) betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe.

A World Obesity Atlas 2025 szerint Európa a túlsúly és az elhízás szempontjából a világ egyik legérintettebb régiója. Ugyanakkor a legnagyobb krízis továbbra is az amerikai kontinensen figyelhető meg, ahol 2030-ra a felnőtt lakosság megdöbbentő aránya, mintegy 73%-a él majd 25 feletti BMI értékkel, vagyis túlsúllyal. Ázsiában főként Kína és India küzd az elhízás problémájával, viszont Afrikában várható a leggyorsabb növekedés: egyes régiókban akár 250%-os emelkedést jósolnak 2050-re, elsősorban az városiasodás és a gyorsan zajló életmódbeli változások következtében. Bár az elhízás ma már láthatóan globális, civilizációs szintű egészségügyi probléma, egy friss kutatás szerint sokan továbbra is elsősorban egyéni felelősségként vagy személyes kudarcként tekintenek rá, ami erősítheti a témával kapcsolatos társadalmi megbélyegzést – ráadásul csupán az érintettek alig több mint harmada fordul orvoshoz segítségért.

- Magyarország az európai régiót tekintve különösen érintett: a felnőtt lakosság több mint fele él túlsúllyal vagy elhízással, és egyre egyértelműbb, hogy az elhízás nem izolált jelenség, hanem más súlyos betegségek kockázatát is jelentősen növeli. Lakosságarányosan hazánkban halnak meg legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul – mondta Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

Extra kilók, extra szövődmények

Az obezitás tehát semmiképpen sem tekinthető csupán esztétikai vagy életmódbeli kihívásnak, sokkal inkább egy krónikus, progresszív betegségnek, amely számos egészségügyi kockázattal hozható összefüggésbe. Bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is. Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését: az EU Safe Hearts Plan például kiemeli a rendszeres szűrések, valamint a BMI és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából.

- A kardiovaszkuláris betegségek továbbra is komoly népegészségügyi terhet jelentenek Magyarországon és a régióban egyaránt, ezért különösen fontos, hogy a korai felismerés és a betegközpontú, összehangolt kezelés nagyobb hangsúlyt kapjon az egészségpolitikai döntéshozatalban is – hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla, hozzátéve: bízik abban, hogy egy már elkészült, több mint húsz hazai szaktekintély által kidolgozott, konkrét cselekvési tervet is tartalmazó stratégia mielőbb érdemi előrelépést hozhat a hazai kardiovaszkuláris ellátás fejlesztésében.

Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ráadásul az érintett betegek ellátása mindkét esetben több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Éppen ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása. A modern egészségpolitikai törekvések is egyre inkább az integrált, betegközpontú ellátási modellek irányába mutatnak, és erre hazánkban is mind nagyobb igény mutatkozik.

Aggasztó továbbá, hogy a gyermekkori elhízás előfordulása is drámai ütemben növekszik, ami hosszú távon tovább emelheti a krónikus betegségek előfordulását Európában és Magyarországon egyaránt. Az elhízás kialakulásában egyébként a genetikai adottságok mellett számos, egymással szorosan összefüggő biológiai, társadalmi és környezeti tényező játszik szerepet, így a mozgásszegény életmód, a tartós stressz, az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése, valamint az egészségtelen táplálkozási minták elterjedése is. A szakértők szerint mindezek miatt a hatékony kezeléshez és az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban.

Nem szégyen segítséget kérni

Az elhízással élők ugyanakkor sokszor nemcsak az egészségügyi következményekkel, hanem társadalmi megbélyegzéssel is szembesülnek. A testsúlyhoz kapcsolódó előítéletek gyakran visszatartják az érintetteket attól, hogy időben szakemberhez forduljanak, pedig a korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú lehet a szövődmények megelőzésében. Kiemelten fontos, hogy az érintettek már a betegség korai szakaszában orvoshoz forduljanak, hiszen az elhízás kezelése a szakmai ajánlások szerint komplex megközelítést igényel. Az időben megkezdett, háziorvossal vagy – szükség esetén – szakorvossal egyeztetett ellátás kulcsszerepet játszik a hatékony kezelésben. A személyre szabott életmódváltás és viselkedésterápia mellett szükség esetén gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás is szóba kerülhet megfelelő orvosi tájékoztatás és utánkövetés mellett.

A szakértők szerint ugyanakkor hosszú távon csak akkor lehet érdemi eredményeket elérni, ha a társadalom hozzáállása is változik.

- Az elhízás elleni küzdelem nem kizárólag az egyén feladata: szükség van a megelőzést támogató oktatásra, szemléletváltásra az egészségügyi rendszerben, valamint olyan támogató környezet kialakítására, amely segíti a megfelelő szokások elsajátítását és ezen keresztül a súlycsökkentést. Az Európai Elhízás Elleni Nap fontos üzenete a tudatos megelőzés, az empátia és az ítélkezésmentes, betegközpontú ellátás fontossága is – tette hozzá Prof. Dr. Merkely Béla.

Figyelmébe ajánljuk

Az elhízás nem lustaság, hanem betegség! A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!