Egyre rosszabb mentális állapotban vannak a magyar iskolások - új kutatás

Országos felmérés készült az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, a gyermekpszichológiai ellátórendszer állapotáról .

A gyerekek egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják – figyelmeztet az UNICEF Magyarország friss kutatása.

Kevés a szakember Magyarországon

Országos felmérés készült az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, a gyermekpszichológiai ellátórendszer állapotáról az UNICEF Magyarország megbízásából. Az aggasztó eredményeket egy panelbeszélgetés keretében tették közzé, amelyen részt vett Nagy-Vargha Zsófia, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár, Dr. Beneda Attila, Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkár és Dr. Hirsch Anikó a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője is.

A szervezet felkérésére Dr. Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, egyetemi adjunktus (ELTE PPK - Pannon Egyetem) az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal (OIMB) együttműködésben országos kutatást indított a jelenlegi magyarországi óvoda-iskolapszichológiai hálózat működésének mennyiségi és minőségi felmérése érdekében. A kutatást azok az előzetes adatok indokolták, amelyek szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral - Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány, egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma. Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében és a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében kezeletlen pszichiátriai betegség áll. A kutatás eredményei rávilágítanak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít az is, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban.

A szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal, 83%-ához magatartászavarokkal, 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral, 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%).

“A Bethesda gyakorlata is igazolja a kutatás eredményeit. Az elmúlt 10 évben egy mentálhigiénés részlegből lett hat, amelyek mindegyike speciális kezeléseket végez. Foglalkozunk többek között neuropszichiátriai problémákkal, terápiás csoportokkal, fekvő- és járóbeteg ellátással is, de az utóbbi két és fél évben már külön kezeljük azokat a diszharmonikus személyiségfejlődést mutató serdülőket is, akik száma extrém mértékben megnőtt a covid óta” - tette hozzá Dr. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője. “Nehézséget jelent azonban, hogy miután nálunk véget ért a kezelés, hova tudjuk visszaküldeni ezeket a gyerekeket” - egészítette ki a szakember.

A szakemberek többsége több intézményben dolgozik egyszerre, pedig még így is csak olyan iskolákhoz rendelnek törvényileg pszichológust, ahová minimum 500 gyerek jár. Erre a minimum 500 gyerekre jut egy félállású szakember, aki heti 10 órában kell, hogy ellássa a gyerekeket. Óriási az igény a segítségre, mégis elképesztően nagy a pályaelhagyás a túlterheltség, eszközhiány és az alacsony megbecsültség miatt. Vannak olyanok, akik csak akkor tudnak négyszemközt leülni egy gyerekkel beszélgetni, ha épp van szabad terem. Ez a szakma pedig különösen megkívánja az intimitást és a biztonságos környezetet, ráadásul szenzitív információk kerülnek elő, amiket biztonságosan kell kezelni és tárolni.

- mondta el Dr. Borbáth Katalin, a kutatás vezetője.

Prevenció helyett "tűzoltás"

Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására.

A kutatás eredményei azonban a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek, mint például a szakemberhiány, túlterheltség, nem tiszta kompetenciahatárok és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Ezt kifejezetten alátámasztja, hogy az eredmények alapján az intézménypszichológusok munkájának jelentős részét az intervenciós tevékenység, azaz a „tűzoltás” teszi ki. A válaszadók csupán 3,6%-a mondta azt, hogy tud kellőképpen foglalkozni a megelőzéssel a munkája során.

Tudjuk, hogy a megelőzés mellett a mentális betegségek korai felismerése és szakszerű kezelése lehet az egyetlen megoldás arra, hogy megvédjük a gyerekek és fiatalok lelki egészségét, ezért tartottuk szükségesnek, hogy megvizsgáljuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak a szakembereknek, akik már a komoly tünetek kialakulása előtt találkoznak a gyerekekkel, láthatják az első jeleket, sőt rendszeres foglalkozásokkal megelőzhetnek súlyosabb problémákat. Az eredmények sajnos azt mutatják, hogy egyre több gyerek, egyre súlyosabb problémákkal küzd, így az intézménypszichológusok valódi – prevenciós – feladata jelenleg háttérbe szorul.

– fejtette ki Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.

Korlátozott lehetőségek

A hétköznapi gyakorlatban felmerülő problémák közé tartozik az eszköz- és szobahiány, valamint az, hogy egy intézménypszichológusra több intézmény ellátása hárul (a szakemberek 51,5%-a egynél több helyen dolgozik). Ennek oka az is, hogy a jogszabályok alapján 500 gyermekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.

Ezeken túl a pedagógiai szakszolgálatok és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nehézkes a más típusú ellátást igénylő - súlyos, komplex - esetek megfelelő helyre irányítása.

Rendszerszintű változásra van szükség

A kutatás eredményei alapján az UNICEF Magyarország a megfelelő működés érdekében a rendszer támogatását és a létszám növelését javasolja. A rendszer támogatásához szükség lenne a nélkülözhetetlen eszközök, tárgyi feltételek biztosítására, valamint olyan ingyenes – a folyamatos szakmai fejlődést biztosító - képzésekre, amik hozzájárulnak a mindennapi hatékony munkavégzéshez.

Az eredményekből jól látszik, hogy a magas fluktuáció is rendszerszintű probléma. Az alacsony fizetés, a nagy mentális terhelés, az intézményi izoláció és a megbecsülés hiánya miatt a válaszadók közel fele (48,9 %) két éven belül pályamódosítást tervez. Mivel jelenleg a szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy a pszichológiai szakellátórendszer és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nincs hova irányítaniuk a segítségre szoruló gyermekeket, elengedhetetlen lenne egy átfogó kapacitásfelmérés és – ha szükséges – a rendszer bővítése.

Az UNICEF Magyarország szakemberei szerint a gyermekek körében egyre súlyosbodó mentális problémák miatt kulcsfontosságú lenne, hogy az állam országos vizsgálattal tárja fel a mentális problémák legfőbb kiváltó okait és azok hátterét. Az így összegyűjtött adatok alapján lehetőség nyílna egy átfogó akcióterv kidolgozására, amely célzott beavatkozásokat tartalmazhatna a gyermekek mentális egészségének javítása érdekében.

A kerekasztal minden tagja egyetértett abban, hogy az alapellátást fejleszteni, az óvoda- és iskolapszichológusi hálózatot pedig erősíteni kell és szükséges növelni a szakemberek számára ingyenesen elérhető, korszerű képzések számát. Teljes egyetértés volt a meghívottak között a megelőzés fontosságának kérdésében is. Nagy-Vargha Zsófia, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár elmondta: “Ha prevencióról van szó, a legfontosabb a közösség. Az iskolákban pedig meg kell, hogy jelenjen a lelki egészség témája, hogy a gyerekek biztonságos környezetben, őszintén tudjanak beszélni róla.”

Dr. Beneda Attila, Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkár szintén egyetértett a fentiekkel, továbbá a gyerekek és a szakemberek közötti bizalmi kapcsolat fontosságát is kiemelte, hogy a problémákat az érintettek őszintén fel tudják tárni és időben merjenek segítséget kérni.

„Nyitottak vagyunk arra, hogy civil és szakmai szervezetekkel egyeztessünk a pszichológiai ellátórendszer fejlesztése és mindenekelőtt a gyerekek jólléte érdekében.”

Galambos Anna, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete kifejtette, hogy bár meghatározó a családi háttér és a szülők hozzáállása, az is fontos lenne, hogy az iskola biztonságos hely legyen, ahol gondoskodás és odafigyelés veszi körül a gyerekeket.

Szlankó Viola hozzátette, hogy a mai gyermekek mentális állapota évtizedekre hatással van a társadalom jóllétére és az ország jövőjének, produktivitásának alakulására. Ami az adatok mögött felsejlik az nem pusztán egyéni tragédiák sorozata, hanem egyértelműen nemzetgazdasági kockázat is.

Ha nem lépünk közbe, a fiatalkorból hozott mentális problémák felnőttként korai kiégéshez, teljesítménycsökkenéshez, alacsonyabb munkavállalási kedvhez vezetnek, ami hosszú távon és nagymértékben veszi igénybe a szociális és az egészségügyi ellátórendszert.

Kapcsolódó cikk

A bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő a magyar fiatalok legnagyobb félelme

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!