Krónikus betegségben is javíthatja az életkilátásokat a mozgás
A rendszeres testmozgás, a javuló edzettség hatására létrejövő előnyös változások a szervezetben a krónikus betegségben szenvedők esetében is bizonyítottan javítja az életkilátásokat.
A rendszeres testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is – mondja dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora.
A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van
Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.
- Enyhítheti a változókori tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, és általánosságban véve lassítja az öregedést. A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos.
– hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka.
Az elmúlt évtizedek nagy átfogó epidemiológiai és klinikai vizsgálatai azonban arra is bizonyítékul szolgáltak, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként is hatékonyan alkalmazható. Az úgynevezett magas kardiorespiratorikus fittség egy tanulmány szerint például közel 20%-kal csökkentette az összhalálozás kockázatát, így jelentősen javítva az életkilátásokat.
A rendszeres testmozgás, a javuló edzettség hatására létrejövő előnyös változások a szervezetben a krónikus betegségben szenvedők esetében is bizonyítottan javítja az életkilátásokat.
– mutat rá dr. Vágó Hajnalka.
Mozgással a betegség előrehaladását is lassíthatjuk
Akinek a kezelőorvosa engedélyezi, vagy kifejezetten javasolja is a rendszeres testmozgást, mindenképpen hallgasson a jó tanácsra, mert ezzel akár a betegsége előrehaladását is lassíthatja.
A kardiológus, sportorvos professzor példaként a koszorúérbetegség miatt végzett beavatkozást vagy műtétet említi, amelyeket követően, már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúérbetegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt legalább heti 3 nap, de akár 6-7 napra elosztva.
Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású (ami 300 percre emelhető) mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4–5 alkalomra elosztva.
Érdemes a hétköznapi tevékenységek során is növelni a fizikai aktivitást. A háztartási vagy a kerti munkák révén, lehetőség szerint gyalog megtenni a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy lift helyett a lépcsőt használni. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak sajnos edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást.
Az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás.
Emellett fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő – magyarázza dr. Vágó Hajnalka.
Fittség nélkül nincs fizikai jóllét
A fizikai edzettség a fizikai jóllétet jelenti, azt az állapotot, amikor megfelelő erőnlétben és energiaszinten tudjuk ellátni hétköznapi feladatainkat anélkül, hogy az túlságosan megterhelő, stresszt okozó vagy fárasztó lenne.
A szakemberek azonban megkülönböztetik még egyebek mellett a karidovaszkuláris (szív-érrendszeri) fittséget (amit az aerob kapacitással is jellemeznek) és a vázizomzat edzettségét, amelyek alapvetően fontosak a megbetegedési és halálozási kockázatok csökkentése szempontjából. A fittség mérésének legelterjedtebb módja a futópadon vagy kerékpáron végzett terhelésélettani vizsgálat (spiroergometria).
Ennyi fekvőtámaszt kellene tudnia megcsinálni életkora szerint
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
