Mpox-vírusos mintákat találtak a poggyászukban.
- Két virológust azzal vádolnak az Egyesült Államokban, hogy engedély nélkül próbáltak bevinni inaktivált mpox-vírusmintákat az országba.
- A kutatókat a detroiti repülőtéren tartóztatták fel, poggyászukban több mint száz fiolát találtak inaktivált vírussal.
- Az ügy komoly biológiai biztonsági aggályokat és a fertőző kórokozók szállítására vonatkozó szigorú szabályok fontosságát hangsúlyozza.
- A két férfi akár öt év börtönbüntetést is kaphat, a nyomozás továbbra is folyik, a minták pontos kutatási célja ismeretlen.
- Az eset szakmai vitákat indított el a tudományos szabadság, biológiai biztonság és nemzetközi járványvédelmi előírások összefüggéseiről.
Komoly visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban egy olyan ügy, amelyben két virológust azzal vádolnak, hogy megfelelő engedélyek nélkül próbáltak bejuttatni mpox-vírusmintákat (majomhimlő) az országba. A történet nemcsak a biológiai biztonság kérdéseire irányítja rá a figyelmet, hanem arra is, milyen szigorú szabályok vonatkoznak a fertőző kórokozók nemzetközi szállítására.
Az amerikai hatóságok vádat emeltek két kutató ellen, akik egy kiemelten fontos virológiai kutatóközpontban dolgoztak. A vád szerint olyan mintákat próbáltak behozni az Egyesült Államokba, amelyek inaktivált – vagyis laboratóriumi eljárással fertőzésképtelenné tett – mpox-vírust tartalmaztak, emellett a nyomozók szerint félrevezető információkat adtak a vám- és határvédelmi szerveknek.
A két kutatót még januárban állították meg a detroiti repülőtéren, miután Kongó-Brazzaville-ből érkeztek vissza az országba. A vizsgálat során több mint száz fiolát találtak a poggyászukban. Az amerikai szövetségi ügyészek közlése szerint a laboratóriumi elemzésre kiválasztott minták többségében kimutatták az inaktivált mpox-vírus jelenlétét.
Miért számít súlyos ügynek az inaktivált vírus behozatala?
Első hallásra sokan úgy gondolhatják, hogy egy fertőzésképtelenné tett vírus nem jelent veszélyt. A probléma azonban nem feltétlenül magukban a mintákban rejlik, hanem abban, hogy a fertőző ágensek szállítását rendkívül szigorú nemzetközi és amerikai szabályok szabályozzák.
A kutatási célból szállított biológiai anyagokat megfelelő engedélyekkel, pontos dokumentációval és speciális csomagolásban kell mozgatni. A hatóságok szerint a jelen ügyben nemcsak az engedélyezési folyamatokkal lehetett probléma, hanem azzal is, hogy a kutatók állítólag nem vallották be pontosan, milyen anyagokat visznek magukkal.
Az ügyészség szerint a két férfi akár öt év szabadságvesztéssel is szembenézhet.
Magas biztonsági szintű laboratóriumban dolgoztak
Az ügyet különösen érzékennyé teszi, hogy a kutatók egy olyan laboratóriumi környezetben dolgoztak, ahol a legveszélyesebb kórokozók vizsgálatára is lehetőség van. Az ilyen létesítményekben rendkívül szigorú biztonsági előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a veszélyes mikroorganizmusok ne kerülhessenek ki a laboratóriumi környezetből.
A hatóságok egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket arról, hogy a kutatók pontosan milyen kutatási céllal szállították a mintákat, illetve hogy azok felhasználása milyen tudományos programhoz kapcsolódott volna.
Mi az az mpox?
Az mpox – korábbi nevén majomhimlő – egy vírusos fertőző betegség, amelyet az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozó vírus okoz. A kórokozót először 1958-ban azonosították laboratóriumi majmok között kialakult megbetegedések során, innen származik a korábbi elnevezése is.
Az első emberi esetet 1970-ben dokumentálták a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Hosszú időn át elsősorban Közép- és Nyugat-Afrika egyes régióiban fordult elő, jellemzően fertőzött állatokkal való érintkezés után.
Hogyan terjed a fertőzés?
A vírus többféle módon is átadható. A fertőzés kialakulhat fertőzött személlyel történő szoros testi kontaktus során, a bőrelváltozásokkal vagy testváladékokkal való érintkezés útján, illetve bizonyos esetekben légúti váladékok közvetítésével is.
A világ figyelme 2022-ben fordult ismét a betegség felé, amikor számos olyan országban jelentek meg esetek, ahol korábban nem fordult elő endémiásan. A járványügyi vizsgálatok ekkor igazolták, hogy a vírus szexuális érintkezés során is hatékonyan terjedhet, ami jelentősen hozzájárult a nemzetközi esetek számának növekedéséhez.
Milyen tüneteket okozhat?
Az mpox általában lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, nyirokcsomó-duzzanattal és általános rossz közérzettel kezdődik. Néhány nappal később jellegzetes bőrtünetek jelenhetnek meg.
A kiütések kezdetben apró foltokként indulnak, majd hólyagokká és gennyes elváltozásokká alakulhatnak. A bőrelváltozások gyakran fájdalmasak, és több hét alatt gyógyulnak meg.
A legtöbb beteg teljesen felépül, de bizonyos esetekben – különösen legyengült immunrendszer esetén – súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
Javult a járványügyi helyzet Afrikában
Az elmúlt években az mpox több hullámban okozott járványokat Afrikában és más kontinenseken is. Az Afrikai Unió egészségügyi szervezete 2026 elején arról számolt be, hogy a kontinensen jelentősen csökkent az új esetek száma, ezért a betegséget már nem tekintik közegészségügyi vészhelyzetnek.
Ennek ellenére a vírus továbbra sem tűnt el. A WHO adatai szerint 2025 első hét hónapjában világszerte több mint 34 ezer laboratóriumilag igazolt esetet jelentettek, és 138 halálesetet hoztak összefüggésbe a fertőzéssel.
Az ügy túlmutat két kutató sorsán
A mostani eset rávilágít arra, hogy a fertőző kórokozókkal kapcsolatos kutatások során mennyire fontos a szabályok pontos betartása. Még akkor is, ha a minták inaktiváltak és nem képesek fertőzést okozni, a nemzetközi szállításuk szigorú ellenőrzés alatt áll.
A nyomozás várhatóan még hónapokig folytatódik, és egyelőre nem ismert, hogy a bíróság végül milyen következtetésre jut a kutatók szándékait illetően. Az ügy azonban már most komoly vitát indított el a tudományos kutatás szabadsága, a biológiai biztonság és a nemzetközi járványvédelmi szabályok kapcsolatáról.
Majomhimlő vagy övsömör? Hasonlóak a tünetek, de van egy fontos különbség köztük
Rapid Q&A Gyakori kérdések az mpox-vírusról
Elkapható-e az mpox olyan tárgyakról, amelyeket egy fertőzött személy használt?
Igen. Bár a fertőzés leggyakrabban szoros testi kontaktussal terjed, bizonyos esetekben fertőzött ágynemű, törölköző, ruha vagy más szennyezett tárgy közvetítésével is átadható.
Létezik védőoltás az mpox ellen?
Igen. Egyes himlő elleni vakcinák védelmet nyújthatnak az mpox-fertőzéssel szemben is. Ezeket elsősorban fokozott kockázatnak kitett személyek számára ajánlják.
Mennyi ideig tart a lappangási idő?
A tünetek általában a fertőzést követő 5–21 napon belül jelentkeznek. A legtöbb esetben körülbelül egy-két hét telik el a fertőzés és az első panaszok megjelenése között.
Gyermekekre veszélyesebb lehet a betegség?
A kisgyermekek, a várandós nők és a legyengült immunrendszerű személyek nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a súlyosabb lefolyás szempontjából.
Miben különbözik az mpox a bárányhimlőtől?
Bár mindkét betegség okozhat hólyagos kiütéseket, az mpox esetében gyakori a nyirokcsomók duzzanata, és a bőrelváltozások általában egyszerre, azonos fejlődési stádiumban jelennek meg. A két betegséget eltérő vírusok okozzák.
Okozhat-e maradandó hegeket az mpox?
Igen. A mélyebb bőrelváltozások gyógyulása után hegek vagy pigmentációs eltérések maradhatnak vissza, különösen akkor, ha a hólyagokat vakargatták vagy elfertőződtek.
- Majomhimlő: több mint 122 ezer adag vakcina szállítását felügyeli az Európai Bizottság
- Majomhimlő vagy övsömör? Hasonlóak a tünetek, de van egy fontos különbség köztük
- Ezért olyan aggasztó a mostani majomhimlő járvány
- Mit kell tenni majomhimlő ellen? Az orvos válaszol
- Majomhimlő: a WHO nemzetközi vészhelyzetnek nyilvánította járványt - ezek a betegség tünetei
- Majomhimlő: a védőoltás az ország több pontján is igényelhető
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
