Mely európai országok használják a legtöbb antibiotikumot, és hol tart Magyarország? A szakértők emiatt olyan elégedetlenek

Egészségügyi szakértők egyre határozottabban figyelmeztetik Európát: sürgetővé vált az antibiotikumokra való túlzott ráutaltság mérséklése.

A tét nem kevesebb, mint a gyógyszerrezisztencia gyorsuló terjedése, amely már most is komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Bár a probléma egész Európát érinti, az antibiotikum-használat mértéke országonként jelentős eltéréseket mutat.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor alakul ki, amikor a kórokozók – például baktériumok vagy vírusok – alkalmazkodnak a jelenleg elérhető gyógyszerekhez, és „kijátsszák” azokat. Ilyenkor a fertőzések kezelése egyre nehezebbé, súlyosabbá, olykor életveszélyessé válik. Az antibiotikumok indokolatlan vagy túl gyakori alkalmazása felgyorsítja ezt a folyamatot. Az AMR következményei már most is drámaiak: évente több mint 35 000 haláleset hozható összefüggésbe vele az Európai Unióban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában.

Egészségügyi szakértők egyre határozottabban figyelmeztetik Európát

A helyzet súlyosságát felismerve az EU Tanácsa 2023-ban arra kérte a tagállamokat, hogy csökkentsék az antibiotikum-felhasználást, és biztosítsák, hogy az alkalmazott készítmények legalább 65 százaléka úgynevezett első választású antibiotikum legyen. Ezek azok a szerek, amelyek célzottabban hatnak, és kisebb mértékben járulnak hozzá a rezisztencia kialakulásához.

A célok teljesítése azonban egyelőre elmarad. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) múlt hónapban figyelmeztetett: az Európai Unió egyik kitűzött vállalását sem sikerült eddig elérni. Az adatok szerint 2024-ben az EU-ban 1000 lakosra átlagosan 20,3 napi adag antibiotikum jutott. Ez nemcsak 2 százalékkal haladja meg a 2019-es, járvány előtti szintet, hanem jócskán meghaladja a 2030-ra kitűzött, 15,9 napi adagos célt is.

Az eltérések Európán belül különösen szembetűnőek. Míg Hollandiában tavaly 1000 lakosra 9,8 napi adag antibiotikum jutott, addig Görögországban ez az érték elérte a 29,9-et. A különbségek hátterében több tényező áll. Időbe telik, amíg a hivatalos egészségügyi iránymutatások eljutnak a kórházakhoz, az orvosokhoz, a rendelőkbe és végső soron a betegekhez – és nem minden ország halad azonos ütemben ezen az úton.

Magyarország az EU kontextusában

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb országokra vonatkozó kimutatása szerint Magyarország a 2019-es uniós *bázisévhez képest csökkenteni tudta az antibiotikum-felhasználást. 2024-re az egy főre eső antibiotikumfogyasztás átlagosan 13,7 definiált napi adag (DDD) volt 1000 lakosra naponta, ami kisebb, mint a 2019-es 14,4 DDD – tehát kb. -5%-os csökkenés történt az elmúlt években.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország valamelyest előrébb tart a fogyasztás csökkentésében, mint az EU-átlag, amely jelenleg növekedést mutat, és jóval elmarad a 2030-ra kitűzött céloktól. Az uniós átlag 2024-ben 20,3 DDD, ami a célértékhez (15,9 DDD) képest jelentősen magasabb.

Jó irány, de még nem elég

Ez a mérsékelt csökkenés ugyan biztató, de nem jelenti azt, hogy Magyarország már elérte volna a hosszú távú EU-célkitűzéseket. Az uniós stratégia szerint 2030-ig 20 %-kal kell csökkenteni az antibiotikum-fogyasztást a 2019-es szinthez képest, valamint legalább 65 %-ot kell biztosítani az úgynevezett első választású, alacsony rezisztencia-kockázatú szerekből (WHO AWaRe Access) – ez a másik fontos indikátor is.

Evelyne Jouvin Marche, a francia Inserm (Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet) antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó kutatásainak koordinátora az Euronews Healthnek úgy fogalmazott: „Az országok között nem pontosan ugyanolyan a bevezetés.” Vagyis míg egyes államok már hatékonyan alkalmazzák az új szemléletet, máshol a gyakorlat még nem követte az irányelveket.

A rendelkezésre álló országos adatok alapján a 65 %-os Access-arány eléréséről Magyarországra vonatkozó legfrissebb részletes adat nem jelent meg külön országprofilban, de az EU-átlag csökkenése mutatja, hogy ez sok tagállamban komoly kihívás.

Bár az antibiotikum-fogyasztás mértéke csökkenni látszik, az antimikrobiális rezisztencia továbbra is jelentős kockázat Magyarországon is. A helyi és európai EARS-Net adatok szerint a kórházi rezisztencia – például meticillinrezisztens Staphylococcus aureus és egyéb rezisztens baktériumok – aránya még mindig aggályos, ami hangsúlyozza az antibiotikum-használat helyes gyakorlásának fontosságát.

Sok országban ráadásul romló tendencia figyelhető meg

Az ECDC adatai szerint 2020 óta nőtt az antibiotikum-használat többek között Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és a skandináv térség egy részén is. Az ügynökség novemberi jelentése szerint az uniós célok felé tett csekély előrelépés egyértelműen azt jelzi, hogy az erőfeszítéseket jelentősen meg kell erősíteni, különösen a szükségtelen és nem megfelelő antibiotikum-használat visszaszorítása érdekében, az egészségügyi ellátás minden szintjén.

A szakemberek szerint ehhez elengedhetetlen a diagnosztikai gyakorlatok frissítése, vagyis annak pontosabb mérlegelése, mikor indokolt valóban antibiotikumot felírni. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fertőzések megelőzésére és hatékony ellenőrzésére is.

Az AMR elleni küzdelmet további tényezők is nehezítik

A gyógyszerrezisztens kórokozók könnyen átlépik az országhatárokat, miközben Európa lakossága egyre idősebbé válik. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember válik fogékonnyá a fertőzésekre, és szorul kezelésre.

A felelősség ugyanakkor nem kizárólag az egészségügyi rendszereké. Az egyének is sokat tehetnek a rezisztencia lassítása érdekében. Evelyne Jouvin Marche hangsúlyozta: ha antibiotikumot írnak fel Önnek, fontos, hogy az előírt kúrát pontosan betartsa, és a gyógyszert teljes egészében beszedje. Ne tegye félre későbbre, és ne dobja ki idő előtt.

„Mindenki pontosan annyi antibiotikum-adagot kap, amennyi a kezeléshez szükséges” – emelte ki. Ennek betartása nemcsak az Ön gyógyulását segíti, hanem hosszabb távon mindannyiunk közös egészségét is védi.

Kapcsolódó cikk

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával szemben keresnek új megoldást szegedi kutatók

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!