Ezeket látta már?

Miért nem segítettek a mászók, amikor elhaladtak Suhajda Szilárd mellett?

mounteverest, hegymászás, suhajda szilárd

Egy szakújságíró-hegymászó szerint a hegymászók önzése is szerepet játszik abban, hogy elhaladnak egy-egy bajba jutott mellett. 8 ezer méteren mindenki a saját életét menti.

Földes András, a HVG újságírója és tapasztalt hegymászó mondta el a lapnak, hogy több összetevője van annak, hogy miért nem segítenek a mászók, amikor elmennek egy bajba jutott társuk mellett. Egyrészt 8 ezer méteres magasságban még oxigénpalackkal is óriási teljesítmény az, hogy valaki épségben lejusson a hegyről. Kifejezetten megterhelő a lefelé vezető út is, így egy magatehetetlen testet cipelni óriási teljesítmény. Földes szerint 8 ezer méteren mindenki a saját életét menti:

„Az nem egy bulvárkifejezés, hogy 8 ezer méter fölött halálzóna van"

Elmondta azt is, hogy nincs kötelező mentés a hegyen, ez nem is elvárás senkitől, és ezzel a mászók tisztában vannak. De hozzátette, hogy nem csak a kiélezett helyzet miatt maradhat valaki segítség nélkül:

Az önzés is közrejátszik abban, ha nem segítenek a bajban lévőnek: mindenki azzal foglalkozik, hogy a saját csúcssikere meglegyen, hiszen ebbe rengeteg pénzt (egy Everest-expedíció több 10 millió forintba kerül) és energiát fektettek. Jellemző a mászókra, hogy nem törődnek azzal, aki az út mellett fekszik, olykor meg se nézik, hogy él-e még, inkább botorkálnak tovább.

Földes a laikusok számára egészen döbbenetes részleteket is elárult:

A legutóbbi időkig teljesen természetes volt, hogy a haldokló, szerencsétlenül járt mászók mellett elmennek a többiek (hiszen csak magukat vonszolni van energiájuk), így sokáig az Everest főbb csapásait halott hegymászók fagyott holttestei szegélyezték. Egész bizarr módon a holttesteket tájékozódási pontként is használták, a leírásokban megjelent például, hogy a „sárga bakancsos halott hegymászónál van egy szikla, ami mögé el lehet bújni, ha nagy a szél", vagy hogy „fej nélküli hegymászónál kell jobbra fordulni.

Azt viszont hozzátette, hogy ez a tendencia mostanában megváltozni látszik, és egyre több embert hoznak le a hegyről, egyre inkább jellemző, hogy a hegymászók, serpák feláldozzák a saját csúcsmászási lehetőségüket azért, hogy másnak segítsenek, még nagyobb magasságban is. Elmondta, hogy nagy eséllyel nemcsak a humánum miatt van ez így, hanem egyrészt több ember van a hegyen, másrészt a technológiai fejlődés következtében a mentőhelikopterek már 7 ezer méterre is képesek feljutni.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

KÖVETKEZŐ CIKK>

Magashegyi agyödéma: ilyen tüneteket okoz

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#légszomj

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához