Demencia: ettől függ, ki mennyi ideig él még a diagnózis után

Miért különbözhet ennyire a demencia várható élettartama a diagnózis után?

A demencia napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása: nemcsak az idősek betegsége, hanem egyre gyakrabban érinti a 40–60 éves korosztályt is. Egy új, átfogó finn kutatás most részletesen feltárta, mennyire különböző lehet a várható élettartam attól függően, milyen típusú demenciáról van szó, és milyen életkori, illetve egészségi tényezők társulnak hozzá.

A korai demencia nem ritka, és súlyosabb lehet, mint gondolnánk

A demencia gyűjtőfogalom, amely többféle idegrendszeri betegséget takar. Legismertebb formája az Alzheimer-kór, de ide tartozik az érrendszeri demencia, a Lewy-testes és a frontotemporális változat is. Míg az Alzheimer leginkább az időskorban jelenik meg, a korai kezdetű formák 65 éves kor előtt alakulnak ki – és sokszor egészen másképp viselkednek.

A Kelet-finnországi Egyetem tudósai tíz év adatait vizsgálták át, több mint 12 000 betegvizitet elemezve, hogy kiderítsék, mi történik azokkal, akiknél korai demenciát diagnosztizálnak. A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány 794 igazolt esetet követett nyomon: közülük 215 ember hunyt el a vizsgálati időszakban.

Az eredmények kijózanítóak voltak:

• Az Alzheimer-kórban szenvedők átlagosan 10 évig éltek a diagnózist követően.
• A frontotemporális és Lewy-testes demencia esetében ez az idő alig hét év volt.
• Akiknél a frontotemporális forma motoros neuronbetegséggel társult (ami az izmokat irányító idegsejtek pusztulását okozza), átlagosan mindössze két évet éltek.

Ez a különbség hatalmas, és rávilágít arra, hogy a demencia nem egységes betegség, hanem egy egész spektrum, amelyben a lefolyás, a tünetek és a várható élettartam drámaian eltérhet.

Ebben az esetben a halálozási arány hatszoros – és bizonyos formáknál még több

A kutatók nem álltak meg a puszta számoknál: az eredményeket 8000 egészséges ember adataival hasonlították össze, akik korban, nemben és földrajzi elhelyezkedésben megegyeztek a demens páciensekkel.

A különbség megdöbbentő volt. A korai demenciában szenvedők 6,5-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból, mint azok, akiknél nem volt neurodegeneratív betegség.

• Frontotemporális demenciánál ez az arány 14-szeres volt.
• Érrendszeri demenciánál pedig négyszeres.

Ezek az adatok világosan jelzik, hogy a demencia nem csupán a memória elvesztését jelenti, hanem komplex testi folyamatokat is elindít, amelyek az egész szervezet működését érinthetik.

Mi rövidíti meg leginkább az életet?

A tanulmány számos tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják a túlélési időt.

A cukorbetegség az egyik legfontosabb közülük: a kutatók szerint a vércukorszint ingadozása és a cukorbetegséghez társuló érkárosodás rontja az agy vérellátását, ami felgyorsíthatja a kognitív hanyatlást.

Emellett a férfi nem, az idősebb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség és a más, párhuzamosan fennálló betegségek is hozzájárultak a rövidebb élettartamhoz.

Érdekesség, hogy bár ezek a tényezők növelték a halálozási kockázatot, a kutatók nem találtak közvetlen kapcsolatot közöttük és a demencia kialakulásának valószínűsége között. Ez azt jelenti, hogy például a magas vérnyomás vagy a diabétesz nem feltétlenül okozza a demenciát – de ha már kialakult, jelentősen rontja a prognózist.

A korai felismerés döntő lehet

Minél előbb ismerik fel a betegséget, annál több lehetőség van a kezelésre. A korai diagnózis révén a betegek személyre szabott terápiákban részesülhetnek, amelyek – még ha nem is gyógyítják meg a betegséget – lelassíthatják annak előrehaladását, és javíthatják az életminőséget.

A kutatók szerint a túlélési adatok pontos ismerete nemcsak a betegeknek és családtagjaiknak nyújt támpontot, hanem az egészségügyi rendszer tervezéséhez is nélkülözhetetlen.

- A korai kezdetű demencia túlélési és halálozási arányaira vonatkozó pontos, naprakész adatok kulcsfontosságúak az egészségügyi struktúrák, az átfogó betegellátás és a klinikai vizsgálatok megtervezésében - mondják a tanulmány szerzői.

Más szóval, a statisztikák mögött nem számok, hanem életek állnak – és ezeknek az életeknek a megóvásához pontos adatokra, célzott beavatkozásokra és jól szervezett ellátórendszerre van szükség.

A demencia terjedése

A demencia egyre több embert érint. A szakemberek szerint az esetek növekedését részben az életkor meghosszabbodása, részben a stresszes életmód, a krónikus betegségek és a mozgásszegény életvitel is elősegíti.

A betegség első tünetei alattomosak lehetnek:

• gyakori feledékenység
• tárgyak elhagyása
• a megfelelő szavak keresése
• ismétlődő kérdések feltevése
• és a motiváció hiánya új dolgok kipróbálására

A legújabb kutatások azonban tovább bővítették a figyelmeztető jelek körét: a szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás vagy egyensúlyérzék fokozatos elvesztése szintén a korai demencia egyik árulkodó tünete lehet.

A kockázati tényezők és a megelőzés lehetősége

A demencia kialakulását számos tényező befolyásolja. Az örökletes hajlam mellett a fejsérülések, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a dohányzás és a cukorbetegség is szerepet játszhatnak.

A kutatók azonban hangsúlyozzák: az életmódnak is hatalmas szerepe van.

A rendszeres testmozgás, az egészséges étrend, a mentális aktivitás fenntartása és a társas kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy hosszabb ideig megőrizze rugalmasságát.

Egyes vizsgálatok szerint a napi mozgás, a jó alvásminőség és a vérnyomás, vércukor és koleszterin kontrollja akár évekkel is késleltetheti a demencia kialakulását.

Figyelmébe ajánljuk

A demencia a lábakban kezdődik: az idegsebész elmagyarázza a meglepő összefüggést

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!