Orvos-beteg találkozás: érződik a válság, ez a nagy helyzet hazánkban
13 perces vizetekről számolnak be az állami ellátást igénybe vevő betegek.
Az állam még az idén co-paymenttel fog beszállni a magánszolgáltatók által kínált járóbeteg-szakellátásba, ami fel fogja lendíteni a szektort, ahol már érződik a válság hatása. Mindez azon a háttérbeszélgetésen hangzott el, ahol a Prémium Egészségpénztár felmérését mutatták be - írta meg a Medical Online.
Számokban is megmérték: itt a járóbeteg-szakellátás fogyasztási indexe
A betegek szemüvegén keresztül megvizsgálva a járóbeteg-szakellátás minőségét, betegellátási indexet állapították meg a felmérés adatai nyomán. Rámutatak: közel azonos mértékben elégedettek a betegek ezzel a járóbeteg-szakellátással a két szektorban.
A Prémium Egészségpénztár reprezentatív felmérése szerint
- a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátás indexe 71,
- míg a magánellátásé 84 pont lett.
Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke a részleteket ismertetve beszámolt róla: ezer páciens adott választ 40 kérdésre a rendelőkben az elmúlt hat hónapban szerzett élményeiről. Ezek alapján összegezték a hozzáférést, az ellátással való elégedettséget és az azt követő complience-t. A 100 pontos skálán megjelent a diagnosztikához való hozzáférés és az azzal való elégedettség értékelése is.
Időpontfoglalás: a hozzáférési index 56 lett az állami szektorban
- Itt a páciensek 11 százalékának nem volt lehetősége időpontfoglalásra,
- 26 százalékuk 1-2 héttel,
- 36 százalékuk pedig sokkal későbbre kapott időpontot, mint szeretett volna.
- Az időpontra előjegyzettek 40 százaléka több mint fél órát várt az orvossal való találkozásra.
Ezzel szemben a magánrendelőkben
- mindössze a betegek 1 százaléka nem tudott előre bejelentkezni,
- 9 százalékuk 1-2 héttel,
- nyolc százalékuk pedig sokkal többet várt az ellátásra, mint szeretet volna,
- 30 percnél többet a páciensek 8 százaléka töltött a váróteremben
Az orvos-beteg találkozás, az ellátás minőségének indexe
- az állami rendszerben 71,
- a privát szolgáltatók esetében pedig 84 lett.
A segítőkészség, a visszakérdezés lehetőségének érzékelése mellett az anamnézis felvételének alaposságát is vizsgálták.
- Míg a közfinanszírozott rendelőkben a betegek 30 százaléka érezte úgy, hogy az orvos nem vett fel kellően részletes anamnézist,
- ugyanez az arány a privát szektorban 16 százalékos volt.
A páciensek 30 százaléka szerint az állami ellátás során nem, vagy csak nagyon felszínes fizikai vizsgálat történt, a magánrendelőkben 16 százalék észlelte ugyanezt.
Diagnosztikai index
- Az állami ellátás diagnosztikai indexe 67,
- míg a magánellátásé 82 pontos lett.
Az orvossal való találkozást követő diagnosztikai vizsgálatok szervezésekor
- az állami szektorban a betegek 70 százaléka kapott segítséget,
- a magánellátásban ugyanerről 63 százalék nyilatkozott hasonlóan.
A közfinanszírozott ellátást igénybe vevő betegek kilenc százalékának a háziorvos segített ebben, a fizetős diagnosztikát igénybevevőknél ez az arány 10 százalékos volt. A leletkiadásban hajszálnyival jobban teljesítettek a magánellátók (2-3 nap), de az állami intézmények sem maradtak el sokkal: átlagosan 4-5 napon belül itt is hozzájutottak a páciensek a kórlaphoz.
"Nem találtunk lényeges területi eltéréseket az értékelés során – mondta Erdős Attila, aki összegezve megállapította: a vizsgálat eredménye szerint:
- mindkét szektorban a hozzáférési index lett a legalacsonyabb,
- ezt követte szolgáltatási mutató,
- míg a legmagasabb indexet a complience érte el.
Betegútmenedzsment: csak a szervezett együttműködés jelent megoldást
Hiánypótló a felmérés, mert a korábban rendszeresen közzétett egészségügyi fogyasztói index 2018-ban jelent meg utoljára – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a felmérést értékelő szakértői kerekasztal mellett. Úgy vélte, az adatok azt támasztják alá, hogy a magánellátás eseti ellátások tömegét nyújtja, de nem áll össze rendszerré, hiszen nincs lehetőség betegútmenedzsmentre. Ezért is kellene megteremteni a két szféra együttműködését. Hasonlóan vélekedett Rékassy Balázs egészségügyi szakértő is.
Évtizedes várakoztatási szokásokat kell legyőzni az állami rendelőkben – emelte ki Kirschner András, a SWISS Medical Zrt. ügyvezetője, akit nem lepett meg, hogy a hozzáférési index jobb eredményt mutatott a magánszektorban. Ugyanakkor kiemelte:
"A betegek orvos iránti bizalma mindkét szegmensben magas, ami nem meglepő, hiszen 95 százalékban ugyanazokkal az orvosokkal találkoznak."
Közelharc a vizitidőért
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy bár a magánellátóknál a legtöbb orvos „közelharcot vív” azért, hogy 30 perces viziteket tarthasson, mégis csupán 18 percet tölt a beteggel, ami közel hasonló az állami szektorban detektált 13 perchez.
"A Covid nyomán bevezetett átlagfinanszírozás lehet a kulcsa, hogy 13 perces vizetekről számolnak be az állami ellátást igénybe vevő betegek, hiszen a 20 százalékos teljesítményesés arra is utal, hogy kevesebb vizsgálatot kell elvégezni ugyanannyi idő alatt" – jegyezte meg Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettese, emlékeztetve, hogy néhány évvel ezelőtt még jogszabályba kellett foglalni az 5 perces szabályt.
A figyelmet arra hívta fel, hogy míg a szolgáltatások értékelésében nincs nagy különbség, a diagnosztikai és a hozzáférési indexben viszont igen, és arra is, hogy lehet, hogy a complience rövid távon jó, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távon már nem működnek együtt a betegek a terápiával.
További részletek a Medical Online oldalán.
Olvasta már?
- Távgyógyítás, az egészségügy új korszaka
- Újabb felmondási hullám jöhet az egészségügyben
- Parázs vita a MOK és BM között, háziorvosok helyezhetik letétbe a feladatellátási szerződésük felmondását
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Magánegészségügy: sokkal többet várnak az emberek a jó orvosi ellátásnál
