Mire számíthat az első kemoterápia után?
Kemoterápia előtt áll? Ezekre számítson!
A kemoterápia szó hallatán gyakran összeszorul a gyomor. Talán Ön is így érez, ha most kapta meg az első infúziót. De mi történik valójában az első kezelés után? Hogyan reagál a szervezet, és mit tehet a saját jólétéért ebben az érzékeny időszakban?
Az első nap: a test még kivár
A legtöbb daganatellenes gyógyszer nem azonnal fejti ki hatását. A kezelést követő órákban gyakran nem jelentkeznek még drámai tünetek. A betegek egy része ebben az időszakban jól érzi magát, de érdemes felkészülni arra, hogy az első mellékhatások akár 6–24 órán belül is jelentkezhetnek – ilyen lehet például az émelygés vagy a fáradtság. Fontos tudni, hogy a mellékhatások típusa és intenzitása nagyban függ a kemoterápiás szertől, az adagolástól és az Ön szervezetének egyéni reakcióitól is.
A következő napok: hullámzó tünetek
A kemoterápia nemcsak a daganatos sejteket támadja, hanem azokat az egészséges sejteket is, amelyek gyorsan osztódnak – például a bélrendszer, a csontvelő vagy a hajhagymák sejtjeit. Ez magyarázza, miért jelentkezhet a kezelés után:
- hányinger, hányás
- hasmenés vagy székrekedés
- kimerültség
- hajhullás (általában nem az első napon, hanem hetekkel később)
- a szájnyálkahártya irritációja
A hányinger ma már gyógyszeresen jól kezelhető: a modern onkológiában profilaktikus hányáscsillapítót kapnak a betegek, épp azért, hogy megelőzzék az egyik legrettegettebb mellékhatást. Ezért ne féljen jelezni, ha tüneteket tapasztal – lehet rá megoldást találni.
A vérképre is figyelni kell
A kemoterápia hatására gyakran csökken a fehérvérsejtek száma, így az immunrendszer átmenetileg gyengébbé válik. Az első ciklust követő 7–14. nap körül a vérképben ez már jól látható. Ilyenkor az orvos rendszerint javasolhat:
- nagyobb figyelmet a fertőzések megelőzésére
- láz esetén azonnali jelentkezést
- célzott vérvizsgálatot és szükség esetén védő antibiotikumokat
Egyes esetekben a csontvelő serkentésére ún. G-CSF nevű injekciókat is alkalmaznak, amelyek gyorsítják a fehérvérsejtek regenerálódását.
Mitől függ, ki hogyan viseli a kemoterápiát?
Sokan már az első kezelés után tapasztalják, hogy a kemoterápia nem mindenkinél ugyanúgy zajlik. Van, aki viszonylag jól viseli a mellékhatásokat, míg másokat súlyosabb tünetek gyötörnek. De mi állhat ennek hátterében?
Először is, számít, milyen típusú gyógyszert kap, milyen adagban és milyen gyakorisággal. Egyes hatóanyagok – például a ciszplatin – kifejezetten erős hányingert okozhatnak, mások inkább idegrendszeri vagy vérképzőszervi mellékhatásokkal járnak. Emellett az is befolyásoló tényező, hogy a kezelési kombináció mennyire terheli meg az egészséges sejteket is.
De nem csak a gyógyszereken múlik. A legújabb kutatások szerint a genetikai sajátosságok is komoly szerepet játszanak abban, hogyan bontja le a szervezet a kemoterápiás szereket. Léteznek farmakogenetikai különbségek, amelyek miatt egyes betegek szervezete lassabban vagy gyorsabban metabolizál bizonyos gyógyszereket, ez pedig hatással lehet a hatékonyságra és a mellékhatásokra is.
A szervezet általános állapota, a meglévő krónikus betegségek, az immunrendszer aktivitása mind-mind meghatározó. Egy jó fizikai kondícióban lévő, kiegyensúlyozott étrendet követő beteg gyakran könnyebben vészeli át a kezelést. A rendszeres testmozgás (akár napi séta formájában is), a pihentető alvás és a megfelelő fehérjebevitel javítja a kemoterápia tolerálhatóságát.
Lelki folyamatok: a test után a lélek is dolgozni kezd
A kemoterápia nem csupán testi, hanem lelki kihívás is. Az első kezelés után sokan döbbennek rá igazán: „ez most tényleg megtörténik”. Ez természetes. Egy tanulmány szerint a daganatos betegek közel 40%-a szorongással vagy depresszióval is küzd a kezelés alatt.
Onkopszichológus bevonása vagy csoportterápia mérhetően csökkenti a kezelés miatti szorongást, és akár a testi tünetek súlyosságát is.
Mit tehet Ön az első kemoterápia után?
Sokan úgy érzik, nincs hatalmuk a testük felett, pedig vannak olyan apró lépések, amelyek valóban segítenek a regenerációban:
- igyon sok folyadékot – ezzel segíti a gyógyszerek kiürülését
- táplálkozzon kímélő módon
- pihenjen sokat, de ne zárkózzon be
- tartson kapcsolatot a kezelőorvosával
- legyen türelmes magával – minden szervezet másképp reagál
Tévhitek, amelyekkel ideje leszámolni
A kemoterápiát sokszor félreértések övezik. Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy a kezelés mindenkit ugyanúgy megvisel. A valóság az, hogy a kezelés nem egységes élmény, és rengeteg múlik az alkalmazott protokollon, a betegség stádiumán és az Ön életmódján.
Az is téves elképzelés, hogy aki kemoterápiát kap, nem élhet aktív életet. Sokan dolgoznak, vezetnek háztartást vagy sportolnak a kezelések között – persze csak akkor, ha az állapotuk engedi.
A legfrissebb kutatások: mi segíthet a kemoterápia jobb tolerálásában?
Egy 2023-as, a Cancer Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rendszeres alvás, személyre szabott táplálkozás és enyhe mozgás jelentősen csökkentheti a kemoterápiás mellékhatásokat, és javíthatja a kezelés tolerálhatóságát. Ugyanebben a kutatásban hangsúlyozták, hogy a betegséggel való aktív együttműködés – például kérdések feltevése, részvétel a döntéshozatalban – szintén pozitívan befolyásolja az életminőséget.
Összegezve
- A kemoterápia befolyásolja a gyorsan osztódó egészséges sejteket is, ami mellékhatásokhoz vezethet.
- A mellékhatások jellege gyógyszerenként és egyéni genetikai különbségeken alapulva eltérő.
- Az orvosok megelőző hányáscsillapítót adhatnak a tünetek csökkentésére.
- A beteg általános fizikai és mentális állapota befolyásolhatja a kezelés tolerálhatóságát.
- A betegek bevonása a kezeléssel kapcsolatos döntésekbe javíthatja az életminőséget.
Mi tilos kemoterápia alatt? Az orvos szerint ezeket kerülje!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
