Szívelégtelenség: ilyenkor már csak a műtét segíthet

A szívelégtelenség olyan betegség, amely egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Mutatjuk, melyek a szívelégtelenség stádiumai!

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.

A szervezet kompenzálni próbál

A (pangásos) szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, a szervezet azonban ezt próbálja kompenzálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hormonok segítségével megemeli a pulzust, a másik pedig a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése.

A szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, mint például egy veleszületett szívbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség, szívinfarktus vagy valamilyen gyulladás, ami roncsolja a szívizmokat. Az American Heart Association 2016-os tanulmánya szerint a szívelégtelenséggel diagnosztizált emberek fele a diagnózis megszületése után 5 évnél tovább él. A betegségnek négy stádiuma van, és mindegyik más-más kilátásokkal bír, bár a szakszerű ellátás a legenyhébb, I. stádiumban sem elhagyható. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik az állapotot, annál jobbak a túlélési esélyek. A diagnosztika eszközei elsősorban a fizikális vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálat és végül a terheléses vizsgálat.

A szívelégtelenség négy stádiuma

I. stádium

Ebben a szakaszban többnyire nincsenek még tünetek, amelyek akadályoznák a teljesítőképességet, de már kimutathatóak a betegség jelei.

II. stádium

Enyhébb jelek már mutatkoznak, a nagyobb megterhelést már nehezebben viselik a betegek és gyakran vannak szívet érintő komplikációk is. Ebben a fázisban teljesítménycsökkentést és életmódváltás szokás javasolni.

III. stádium

Ilyenkor már rendszeresen mutatkoznak tünetek, a gyengeség, a nehézlégzés, a gyakori vizelés a mindennapi tevékenységet is befolyásolja.

IV. stádium

Ebben a stádiumban a legkisebb tevékenység is komoly megterhelést jelent, nyugalomban is jelentkeznek a tünetek. Gyakran kórházi ellátást igényel.

A szívelégtelenség kezelésének két pillére

Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése. Táplálkozási szempontból a legfontosabb a túlzott sóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a zsíros, vörös húsok felváltása fehér húsokra és főként halakra. Ha sikerül több zöldséggel és gyümölccsel, kevesebb fehérliszttel és cukorral felépíteni az étrendet, azzal jó eséllyel a túlsúly is redukálható, ami önmagában is megkönnyíti a szív munkáját. Fizikai aktivitás szempontjából fontos a szakszerű felügyelet és iránymutatás, edző, mozgásterapeuta, gyógytornász bevonásával. A szív-érrendszer számára szinte gyógyír a kardiomozgás – szigorúan csak biztonságos mértékben -, jó választás lehet az úszás, a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés.

A szívelégtelenség kezelésében kettős célja van a gyógyszerelésnek

1. 1 egyrészt, javítani a szív pumpafunkcióját,
2. 2 másrészt, csökkenteni a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhüljön a szívre nehezedő nyomás.

- Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Szóba jöhetnek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek, a béta-blokkolók és a diuretikumok, de természetesen a legoptimálisabb szerek és azok adagolása csakis személyre szabottan választható meg. Súlyos, előrehaladott esetben előfordul, hogy már csak a műtét segíthet. A szívelégtelenséggel élők életkilátásai tehát nagyon sok tényezőtől függenek, hiszen éppúgy fontos, milyen stádiumban tart a betegség, mint az, hogy mikor kezdték el kezelni, milyen betegségek vannak még jelen, milyen életmódot él a beteg, illetve mennyire hatékony az orvos-beteg együttműködés.

Mit tehet szívelégtelenség esetén?

Gyógyszereit a kezelőorvos utasításai szerint, pontosan szedje. A napokat és napszakokat jelölő gyógyszeradagoló doboz használatával követheti, hogy bevette-e az aktuális gyógyszereit. Azonnal forduljon kezelőorvosához, ha rosszabbodásra utaló panaszokat észlel. Napi rendszerességgel ellenőrizze a testsúlyát, és három napon belüli váratlan, 2 kg-ot meghaladó testsúlygyarapodás esetén forduljon kezelőorvosához.

Rendszeresen mérje a vérnyomását. Alacsony vérnyomás és szédülés, a vizeletmennyiség csökkenése esetén forduljon kezelőorvosához. Tegye ezt a pulzusszám jelentős növekedése, csökkenése, ritmustalanná válása esetén is. Mérsékelje a magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztását. Ügyeljen a napi 2 liter, illetve súlyos szívelégtelenség esetén a napi 1,5-2 liter folyadék bevitelére. Oltassa be magát Pneumococcus és influenza ellen, mivel a védőoltással csökkenthető a szívelégtelenség súlyosbodását okozó légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Kerülje a hosszú utazásokat, mellőzze a nagy tengerszint feletti magasságban lévő, magas páratartalmú és hőmérsékletű területek látogatását.

Végezzen rendszeresen mérsékelt fizikai aktivitást (ajánlott a séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés), amelynek megkezdése előtt kérje kezelőorvosa tanácsát.

Kerülje a dohányzást. Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor ezen honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről: zöldszám: 06-80-44-20-44.

A szívelégtelenség szövődményei

A pitvarok szívelégtelenségben szerepet játszó kitágulása és falfeszülése következtében pitvarfibrilláció léphet fel, amely stroke-hoz vezethet. A vesék vérátáramlása csökkenhet, ami a vesék sérüléséhez vagy végső esetben veseelégtelenséghez vezethet. A megnagyobbodott szív vagy magas nyomás következtében szívbillentyű-problémák alakulhatnak ki. A máj megduzzadhat, hegesedhet, ami rontja a működését. Szívelégtelenségben fokozottan fennáll a hirtelen halál (lásd: hirtelen szívhalál) kockázata is.

Összegezve

• A szívelégtelenség olyan betegség, amely egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül.
• Az állapotot négy stádiumba sorolják, mindegyik más-más kilátásokkal.
• Az életmódbeli változtatások csökkenthetik a tünetek mértékét és javíthatják az életkilátásokat.
• Enyhébb jelek már mutatkoznak a második stádiumban, ahol megterhelést nehezebben viselik a betegek.
• Az orvosok személyre szabottan választják ki a szükséges gyógyszereket és azok adagolását.

Cikkajánló

Terheléses EKG: mikor lehet veszélyes a szívre?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!