Egy tudományos kutatás során azt figyelték meg, hogy az altatásban lévő betegek agya nemcsak a hangokra reagált, hanem bizonyos nyelvi információkat is feldolgozott, sőt az idegsejtek aktivitásában a következő szavakra vonatkozó előrejelzések nyomait is azonosították.
- A kutatás kimutatta, hogy az altatásban lévő emberek agya nem áll le teljesen, hanem hangokat és nyelvi információkat is képes feldolgozni.
- Speciális elektródákkal mérték hét epilepsziás beteg hippokampuszának idegsejt-aktivitását műtét közben általános érzéstelenítés alatt.
- Az agy különbséget tett a megszokott és a váratlan hangok között, valamint a beszéd szemantikai és nyelvtani jellemzőit is felismerte.
- Az idegsejtek aktivitásában a kutatók a következő szavakra vonatkozó előrejelzéseket is találtak, bár a tudatos szövegértés nem igazolódott.
- Az eredmények szerint a tudatosság elvesztése nem jelent teljes információfeldolgozási leállást, de további vizsgálatok szükségesek az emlékekre és a tanulásra gyakorolt hatás feltárásához.
Amikor valakit műtéthez altatnak, elveszíti a tudatos kapcsolatot a külvilággal, és később rendszerint nem emlékszik arra, mi történt körülötte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agya teljesen leállítaná az információfeldolgozást.
Az eredmények új megvilágításba helyezhetik, mit jelent a tudatosság elvesztése, és milyen folyamatok maradnak aktívak az agyban altatás közben. A kutatásról a HVG is beszámolt. Az eredeti, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány alapján azonban fontos hangsúlyozni: a kutatók nem azt bizonyították, hogy az altatott betegek tudatosan értették a körülöttük elhangzó beszédet, hanem azt, hogy az agy bizonyos összetett feldolgozási folyamatai tudatos éberség nélkül is működhetnek.
Hét altatott beteg agyműködését vizsgálták
A 2026 májusában publikált kutatásban hét, epilepszia miatt agyműtéten áteső beteg vett részt. A szakemberek egy különleges mérési eljárással közvetlenül vizsgálták a hippokampuszban található idegsejtek elektromos aktivitását.
A hippokampusz az agy egyik fontos területe, amely jelentős szerepet játszik az emlékezésben, a tanulásban és az információk feldolgozásában.
A vizsgálathoz úgynevezett Neuropixels elektródákat alkalmaztak. Ezek az eszközök rendkívül részletes méréseket tesznek lehetővé, mivel egyszerre számos idegsejt működését képesek követni.
A kutatók összesen 651 idegsejt aktivitását különítették el a felvételeken. A betegek a vizsgálat idején általános érzéstelenítésben, eszméletlen állapotban voltak.
A szakemberek először egyszerű hangokat, majd természetes beszédet játszottak le nekik, miközben azt figyelték, hogyan reagálnak az idegsejtek.
Az agy felismerte a szokatlan hangokat
A kísérlet első részében három betegnek ismétlődő hangokat játszottak le. A hangok többsége azonos volt, időnként azonban egy eltérő hang is megjelent a sorozatban.
A kutatók azt találták, hogy a hippokampusz idegsejtjei különbséget tettek a megszokott és a váratlan hangok között.
Különösen érdekes volt, hogy a szokatlan hangokra adott idegi válaszok a körülbelül tízperces vizsgálat során egyre jobban elkülönültek.
Ez az idegrendszer alkalmazkodóképességére, vagyis plaszticitására utalhat.
Az eredmény azt jelzi, hogy az agy bizonyos idegsejthálózatai altatás közben is képesek lehetnek a beérkező ingerek mintázatainak feldolgozására és az ezekre adott válaszok módosítására.
Ez azonban nem azonos azzal, hogy a beteg tudatosan megtanult volna valamit, amire később vissza tud emlékezni.
A beszéd jelentésével kapcsolatos információkat is feldolgozta az agy
A kutatás második részében négy betegnek beszédet, köztük podcastfelvételeket játszottak le.
A szakemberek azt vizsgálták, hogy az agyi aktivitás hordoz-e információt az elhangzó szavak jelentéséről és nyelvtani tulajdonságairól.
Az eredmények szerint az idegsejtek működésében kimutathatók voltak a szavak szemantikai, vagyis jelentésbeli, valamint nyelvtani jellemzőivel összefüggő mintázatok.
Ez azért figyelemre méltó, mert arra utal, hogy az agy nem csupán egyszerű hangingerként dolgozta fel a beszédet.
A kutatók olyan idegi aktivitást is azonosítottak, amely információt hordozott a következő szavak várható jelentésével kapcsolatban.
Más szóval az agyi működésben megjelentek a beszéd folytatására vonatkozó előrejelző folyamatok nyomai.
A vizsgálat ugyanakkor nem bizonyította, hogy a betegek tudatosan követték volna a történeteket, vagy megértették volna azok teljes tartalmát.
Mit jelent mindez az altatás szempontjából?
Az általános érzéstelenítés célja többek között a tudatos észlelés és a műtéttel kapcsolatos emlékek kialakulásának megakadályozása, valamint a megfelelő fájdalomcsillapítás és műtéti körülmények biztosítása.
A mostani eredmények nem kérdőjelezik meg az altatás hatékonyságát, és nem jelentik azt, hogy a betegek tudatuknál lennének a beavatkozás alatt.
A kutatás inkább arra világít rá, hogy a tudatosság elvesztése és az agyi információfeldolgozás teljes megszűnése nem ugyanaz.
Bizonyos idegsejthálózatok akkor is képesek lehetnek összetett műveletekre, amikor az ember nem érzékeli tudatosan a környezetét, és nem képes beszámolni a történtekről.
Ez fontos különbség, mert az idegsejtek aktivitásából nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy valaki tudatos élményeket él át.
Miért fontos a felfedezés?
A kutatás hozzájárulhat annak pontosabb megértéséhez, hogy az agy mely működései igényelnek tudatos jelenlétet, és melyek maradhatnak fenn eszméletlen állapotban is.
A tanulmány ugyanakkor kis létszámú vizsgálaton alapult, ráadásul valamennyi résztvevő epilepszia miatt műtéten áteső beteg volt. Ezért az eredményekből egyelőre nem lehet általános következtetéseket levonni minden altatott ember agyműködésére vonatkozóan.
További kutatások szükségesek annak megértéséhez is, hogy az altatás alatt kimutatott idegi feldolgozásnak lehetnek-e később mérhető következményei az emlékezetre vagy a tanulásra.
A legfontosabb megállapítás tehát az, hogy az agy altatás közben sem válik teljesen működésképtelenné. Bizonyos idegsejtek továbbra is képesek hangok megkülönböztetésére és összetett nyelvi információk feldolgozására, miközben a beteg tudatos kapcsolata a külvilággal megszűnik.
Nem csak az agy küld utasításokat: a testünk is folyamatosan „beszél” hozzá
- Nem csak az agy küld utasításokat: a testünk is folyamatosan „beszél” hozzá
- Két külön úton fejlődik az agy két része – érdekes dolgot fedeztek fel a kutatók
- Egy pillantás, és tudjuk, ki a főnök – így ismerjük fel ösztönösen a domináns embereket
- Hetven éve darabokra vágták – most kínai tudósok vizsgálnák Einstein feldarabolt agyát
- „Valóban visszafordítható”: tudósok megtalálták az agy öregedésének kulcsát
- Ha ilyen a személyisége, nagyobb eséllyel lesz depressziós
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
