A bébiételek fele nem felel meg a WHO szabványainak – erre figyeljen minden szülő a címkén

A babáknak és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekről könnyű azt feltételezni, hogy szigorúbb táplálkozási követelményeknek felelnek meg, mint a felnőtteknek készült termékek. Egy friss amerikai vizsgálat azonban jóval árnyaltabb képet fest: a kutatók által megvizsgált termékek 81 százaléka ultra-feldolgozottnak minősült, csaknem minden második pedig legalább egy vizsgált szempontból nem felelt meg a WHO csecsemőknek és kisgyermekeknek készült élelmiszerekre vonatkozó modelljének. Ez nem jelenti azt, hogy minden bolti bébiételtől tartani kell. Arra azonban figyelmeztet, hogy a színes csomagolás és a „babáknak” felirat helyett érdemes az összetevőket és a tápértéket is megnézni.

Több mint 2700 terméket vizsgáltak meg

A University of Texas at Austin kutatói 21 texasi élelmiszerbolt csecsemő- és kisgyermekételeket kínáló polcain gyűjtöttek adatokat. Összesen 2783 olyan terméket elemeztek, amelyeket 6–36 hónapos gyermekek számára forgalmaztak. A vizsgálatból kihagyták a tápszereket, az italokat, valamint a hozzátáplálás kezdetén gyakran kínált egyszerű püréket.

A termékeket egyrészt a feldolgozottság mértéke alapján értékelték, másrészt összevetették összetételüket a WHO kisgyermekek számára készült kereskedelmi élelmiszerek értékelésére kidolgozott tápanyag- és promóciós profilmodelljével.

Az eredmény feltűnő volt: a termékek 81 százaléka a NOVA osztályozás szerint ultra-feldolgozott élelmiszernek számított, 49 százalék pedig legalább egy vizsgált tápanyagkritériumnak nem felelt meg. A termékek 17 százaléka a cukorra, 25 százaléka a nátriumra, 11 százaléka a zsírra, 12 százaléka pedig az energiasűrűségre vonatkozó értékeknél bukott el.

Van azonban egy fontos részlet, amelyet az eredmények értelmezésekor nem szabad elfelejteni: ezeket az adatokat a NUTRITION 2026 konferencián ismertették, és a kutatás egyelőre nem tekinthető teljes körűen lektorált, folyóiratban megjelent tanulmánynak. A konferencia absztraktjait szakértők választják ki, de ez nem azonos a tudományos folyóiratok publikáció előtti szakmai bírálatával.

Mit jelent valójában az, hogy ultra-feldolgozott?

Az ultrafeldolgozott kifejezés könnyen úgy hangozhat, mintha egyszerűen az „egészségtelen” tudományos megfelelője lenne. Ennél azonban összetettebb a kérdés.

A NOVA rendszer nem pusztán a cukor vagy a zsír mennyisége alapján sorolja be az élelmiszereket. Azt is figyelembe veszi, milyen mértékben alakították át az eredeti alapanyagokat, illetve találhatók-e bennük olyan iparilag használt összetevők, amelyek egy átlagos háztartás konyhájában ritkábban fordulnak elő. Ilyenek lehetnek például bizonyos aromák, emulgeálószerek, állományjavítók és egyéb adalékanyagok.

Ezért nem szerencsés abból kiindulni, hogy minden feldolgozott élelmiszer rossz, és minden házilag készített étel automatikusan megfelelő. Egy pasztőrözött natúr joghurt, egy fagyasztott zöldség vagy egy egyszerű összetételű gabonakészítmény is átesik valamilyen feldolgozáson. A lényeg inkább az, mi található a termékben, milyen gyakran kapja a gyermek, és mit szorít ki az étrendjéből.

Nem csak amerikai problémáról van szó

Bár a mostani felmérés texasi üzletekben készült, a kérdés Európában sem új. A WHO európai régiójában végzett korábbi vizsgálatok szintén problémákat találtak a csecsemőknek és kisgyermekeknek forgalmazott kereskedelmi élelmiszerek összetételével és marketingjével kapcsolatban.

Egy tíz európai ország – köztük Magyarország – termékeit feldolgozó kutatás 2634 bébiételt vizsgált. Az eredmények szerint számos termékkategóriában jelentős volt a cukorból származó energia aránya, és az édesítő hatású összetevők, köztük a koncentrált gyümölcslé használata is elterjedtnek bizonyult.

A WHO 2022-ben közzétett profilmodellje külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi bébiételek között sok az édes püré és snack. A szervezet azért is tartja ezt fontosnak, mert a nagyon finomra pürésített gyümölcsökből és a gyümölcslevekből származó cukrok táplálkozási szempontból más megítélés alá eshetnek, mint amikor a gyermek az egész gyümölcsöt kapja.

A „100% gyümölcs” felirat sem mond el mindent

A szülő számára különösen megtévesztő lehet, amikor egy termék összetevői első pillantásra teljesen természetesnek tűnnek. Egy tasakos gyümölcspüré például valóban készülhet kizárólag gyümölcsből, ettől azonban nem feltétlenül táplálkozási megfelelője annak, mintha a gyermek életkorának megfelelő formában egész vagy darabolt gyümölcsöt enne.

A feldolgozás során megváltozhat az étel szerkezete, és a gyermeknek lényegesen kevesebbet kell rágnia. Egy könnyen kiszívható tasak ráadásul nagyon gyorsan elfogyasztható. Emiatt a WHO már korábban is kifogásolta, hogy a kisgyermekeknek szánt kereskedelmi termékek piacán ennyire hangsúlyosak az édes ízű készítmények.

Ez azért sem közömbös, mert a hozzátáplálás időszaka nem csupán arról szól, hogy elegendő kalória kerüljön a gyermek szervezetébe. Ez egyben íz- és állagtanulási időszak is.

Az első években tanuljuk meg, mit szeretünk enni

A WHO 2023-as hozzátáplálási irányelve szerint a hozzátáplálás általában körülbelül hat hónapos korban kezdődik. A 6–23 hónapos időszak különösen fontos, mert ekkor a gyermeknek nemcsak nagy a tápanyagigénye, hanem ekkor tanulja meg elfogadni a különféle ételeket, ízeket és állagokat is.

Ha az étrendben nagyon gyakran jelennek meg intenzíven édes vagy sós ételek, az hosszabb távon is befolyásolhatja az étkezési preferenciákat. Éppen ezért nem feltétlenül az a cél, hogy a babaétel a felnőtt számára minél finomabb legyen. A csecsemőnek nincs szüksége arra, hogy minden zöldség édes legyen, vagy hogy a sós fogások olyan ízintenzitással készüljenek, mint a felnőttek ételei.

A WHO jelenlegi ajánlása szerint a 6–23 hónapos gyermekek étrendjében kerülendők a sok cukrot, sót és transzzsírt tartalmazó élelmiszerek, a cukrozott italokat pedig nem javasolja. A 100 százalékos gyümölcslé fogyasztását is korlátozni ajánlja.

Mire figyeljen a címkén?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a csomagolás eleje helyett időnként érdemes megfordítani a terméket.

Az olyan kifejezések, mint a „babáknak készült”, „organikus”, „gyümölcsös” vagy „kis kezekhez ideális”, önmagukban nem árulják el, hogy mennyi cukrot, nátriumot vagy telített zsírt tartalmaz az adott étel. A texasi vizsgálatban ráadásul a problémás összetételű termékek között bioélelmiszerek is előfordultak.

Érdemes megnézni az összetevők listáját, valamint a cukor-, só/nátrium- és telítettzsír-tartalmat. Az összetevőket jellemzően mennyiségi sorrendben tüntetik fel, ezért sokat elárul, mi áll a lista elején. A gyümölcslé-koncentrátumra és más édesítő összetevőkre szintén érdemes figyelni.

Ugyanakkor egyetlen szám alapján sem célszerű ítéletet mondani. Egy magasabb zsír- vagy energiatartalmú étel nem feltétlenül rossz választás egy növekedésben lévő gyermek számára. A természetesen energiadús alapanyagok – például a diófélék megfelelően biztonságos formában – értékes tápanyagokat is biztosíthatnak.

Nem az a tanulság, hogy minden bolti bébiétel rossz

A vizsgálat könnyen kelthet olyan benyomást, hogy a szülőnek ezentúl minden bébiételt saját magának kell elkészítenie. Erről nincs szó.

A kereskedelmi bébiételek kényelmesek lehetnek utazáskor, időhiányban vagy egyszerűen olyan napokon, amikor nincs lehetőség külön főzni. Vannak közöttük egyszerű összetételű, megfelelő termékek is. A probléma inkább akkor kezdődik, amikor a gyermek étrendjének jelentős részét édes tasakos pürék, rudak, puffasztott falatkák és más snack jellegű készítmények adják.

A változatosság fontosabb lehet annál, hogy minden étkezés „tökéletes” legyen. A WHO ajánlása a változatos étrendet helyezi előtérbe: az életkornak megfelelő zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék és állati eredetű tápanyagforrások egyaránt szerepet kaphatnak benne.

A bébiételeknél nem csak a cukor és a só lehet kérdés

A bolti bébiételekkel kapcsolatos vitának van egy másik, a mostani kutatástól független területe is: bizonyos környezeti szennyező anyagok jelenléte.

Az amerikai FDA például 2025-ben végleges iránymutatást adott ki a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott élelmiszerek ólomtartalmának csökkentésére. Az intézkedés a Closer to Zero program része, amelynek célja, hogy a kisgyermekek élelmiszerekkel bevitt toxikus elemeknek való kitettségét fokozatosan a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák.

Ez sem jelenti azt, hogy a szülőknek meg kellene ijedniük minden üveges vagy tasakos ételtől. Sokkal inkább azt mutatja, hogy a kisgyermekek élelmiszereinek összetétele és ellenőrzése kiemelt jelentőségű, mert testsúlyukhoz képest kevesebb ételből is aránylag nagyobb dózisnak lehetnek kitéve.

A csomagolás eleje helyett érdemes néha a hátoldalt nézni

Erin A. Hudson, a texasi kutatás vezető szerzője szerint sok szülő érthetően abból indulhat ki, hogy a baba- és kisgyermekételek számára fenntartott polcokon található termékek eleve meghatározott táplálkozási követelményeknek felelnek meg. A vizsgálat eredményei azonban azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül igaz.

A megoldás természetesen nem lehet az, hogy minden bevásárlás táplálkozástudományi vizsgává váljon. A kutatók éppen ezért a könnyebben értelmezhető, csomagolás elején megjelenő jelölésekben is látnak lehetőséget.

Addig azonban a legegyszerűbb kapaszkodó továbbra is a címke. Minél rövidebb és érthetőbb az összetevők listája, minél kevesebb hozzáadott édesítő és felesleges só kerül a termékbe, és minél kevésbé válik a gyermek étrendje snackekre és édes pürékre épülővé, annál könnyebb közel maradni a hozzátáplálás valódi céljához: ahhoz, hogy a gyermek fokozatosan megismerje a valódi ételek sokféle ízét, illatát és állagát.

És talán ez a mostani kutatás legfontosabb üzenete is. A „babáknak készült” felirat hasznos információ lehet, de önmagában még nem minőségi garancia.

Figyelmébe ajánljuk

Ezért rossz jel az, ha nem érti az élelmiszerek címkéjén lévő dolgokat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!