Lehet, hogy az összes biológia tankönyv hibás - egy friss kutatás meglepő eredményeket tárt fel
Lehetséges, hogy az összes tankönyv hibás.
Egy új tanulmány kutatói szerint a biológia tankönyvek jelentős módosításra szorulnak. A neuronok axonjait - amelyek a más agysejtekkel való kommunikációt lehetővé tevő, kinyúló struktúrák-, sok esetben kolbászszerű, hengeres formában jelenítik meg, ám a legújabb képalkotási technikák szerint ettől lényegesen eltérő felépítéssel rendelkeznek.
A Kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának idegtudósai a legmodernebb képalkotó módszerek segítségével vizsgálták meg az egér agysejtjeinek nanoszkopikus szerkezetét.
Az axonok nem szokványos hengeres formát mutattak, hanem jellegzetes szerkezetük volt, ahol a szélesebb, gömbölyded szegmensek („gyöngyök”) váltakoztak keskenyebb, fonalszerű kapcsolatokkal (mint egy nyaklánc „zsinórja”).
- A hagyományos elektronmikroszkópiával történő nanoszintű struktúrák megfigyeléséhez általában rögzítjük és dehidratáljuk a szöveteket, ám a fagyasztás megőrzi azok eredeti alakját. Ez olyan, mintha a szőlőszemeket fagyasztanánk le, ahelyett, hogy mazsolává szárítanánk őket.
- Ezek az eredmények megkérdőjelezik az axonok szerkezetéről évszázadok óta fennálló ismereteinket – nyilatkozta Shigeki Watanabe, a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának sejtbiológiai és idegtudományi docense, a tanulmány szerzője.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy felfedezéseik segíthetnek jobban megérteni, hogyan továbbítják az axonok az információt.
- Az axonok felépítésének ismerete kulcsfontosságú az agysejtek jelátvitelének megértéséhez. Ezek a struktúrák azok a kábelek, amelyek összekötik az agyszövetünket, lehetővé téve ezzel a tanulást, a memóriát és más fontos funkciókat – tette hozzá Watanabe.
A szélesebb tér az axonokban lehetővé teszi, hogy az ionok, mint kémiai részecskék, gyorsabban áthaladjanak, ezzel elkerülve a dugókat.
Nem volt meglepő a felfedezés
A megállapítások nem teljesen meglepőek. Korábbi kutatások során a tudósok ugyanis már észleltek úgynevezett „axongyöngyöket” a haldokló agysejtekben és neurodegeneratív betegségekben szenvedők agyában.
Ezzel szemben a jelenlegi tanulmány azt állítja, hogy a gyöngyös struktúra valójában az axonok normál állapota, legalábbis azokra vonatkozóan, amelyeket nem borít a szigetelő mielinréteg.
Vitatják az eredményeket
A kutatási eredmények más szakértők érdeklődését is felkeltették, bár nem mindenki van meggyőződve a felfedezések helyességéről. Az egyik vitatott pont az, hogy az új képalkotási technika is torzíthatja az eredményeket. Ugyanis bár a fagyasztás egy rendkívül gyors eljárás, a minta manipulálása során előfordulhat, hogy valami olyan történik, ami a gyöngyszemek megjelenését okozza.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
