A BMI nem tudja megjósolni a halálozási kockázatot – de ez a másik mutató igen
Egy friss kutatás szerint ennek a mérése megbízhatóbb mutatója lehet a halálozási kockázatnak, mint a BMI.
Az Annals of Family Medicine című folyóiratban júniusban megjelent kutatás ismét reflektorfénybe állította azt a kérdést, hogy vajon mennyire megbízható a testtömegindex – azaz a BMI – az egészségi állapot felmérésében. A válasz nem egyszerű, de a tudósok szerint van egy jobb, elérhetőbb és pontosabb mutató: a testzsírszázalék.
A tanulmány háttere: újragondolva a BMI szerepét
A Floridai Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy a BMI – amely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa – mennyire tükrözi a valós egészségi állapotot, különösen a halálozási kockázat szempontjából. Céljuk az volt, hogy kiderítsék: a testzsírszázalék – amely a zsírtartalom arányát mutatja a teljes testtömeghez képest – jobb előrejelzője lehet-e a hosszú távú egészségi kockázatoknak.
A kutatás 4252, 20 és 49 év közötti résztvevő adataira épült. Az adatgyűjtés 1999 és 2004 között zajlott, és a magasságot, testsúlyt, derékméretet, valamint a testzsírszázalékot (BF%) is rögzítették. A kutatók kiszámították a BMI-t, majd 2019-ig követték nyomon a résztvevők sorsát a halálozási nyilvántartások alapján.
Az eredmények új megvilágításba helyezik a testösszetétel kérdését
A részletes elemzés során a kutatók több tényezőt is figyelembe vettek – így például az életkort, nemi hovatartozást és etnikai hátteret is. A következő megállapításokra jutottak:
- A magas BMI önmagában nem jelent magasabb halálozási kockázatot: azoknál, akiknél a BMI meghaladta a 25 kg/m² értéket, nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns összefüggés a korai halálozás fokozott kockázatával az egészséges BMI-jű emberekhez képest.
- A testzsírszázalék viszont figyelmeztető értékű lehet: a férfiaknál 27% vagy magasabb, míg a nőknél 44% vagy annál magasabb BF% esetén a halálozás kockázata 78%-kal volt nagyobb.
- A derékkörfogat kevésbé erős mutató: bár szintén jelez kockázatot, a prediktív ereje gyengébb, mint a testzsírszázaléké.
Hogyan mérhető otthon a testzsírszázalék?
Ma már számos otthoni használatra készült testösszetétel-mérő mérleg érhető el, amelyek a talpakon vagy kézi szenzorokon keresztül alkalmazzák ezt a technológiát. Ezek pontossága nem éri el a klinikai eszközökét, de iránymutatásnak alkalmasak lehetnek, különösen, ha rendszeresen ugyanabban az időpontban és módon használjuk őket.
Mik az egészséges testzsírszázalék-tartományok?
American Council on Exercise (ACE) szerint ezek az értékek az irányadóak:
ideális testzsírszázalék életkoronként és nemenként
Forrás: EgészségKalauz
Hogyan tovább? – A BMI mint kiindulópont
Dr. Arch Mainous, a kutatás vezető szerzője szerint a testzsírszázalék mérése – amely viszonylag egyszerű, fájdalommentes és olcsó eljárás – jobb eszköz lehet az egészségi kockázatok becslésére, mint a BMI, amely csupán közvetett módon utal a test zsírtartalmára.
Mindazonáltal nem javasolja a BMI teljes elhagyását. Ahogy ő fogalmazott:
- Ez lehet az első, egyszerű lépés az orvosi gyakorlatban, amellyel eldönthetjük, hogy szükséges-e beavatkozni a testsúly vagy az izomtömeg kapcsán a krónikus betegségek megelőzése érdekében.
Dr. Wajahat Mehal, a Yale Egyetem anyagcsere-egészségügyi programjának vezetője egyetért ezzel:
- Minél több különböző adatot vizsgálunk – legyen az BMI, derékkörfogat, testzsír, vérnyomás, koleszterinszint –, annál árnyaltabb képet kapunk a páciensek egészségi állapotáról.
A bioimpedancia-alapú mérés előnyei
A modern orvosi technológia lehetővé teszi, hogy egy egyszerű, fájdalommentes áramimpulzus segítségével – ezt nevezik bioelektromos impedanciaanalízisnek – kevesebb mint egy perc alatt megállapítsák a testzsírszázalékot. Az eszközök gyorsak, olcsók, és alkalmasak a rutinellenőrzések során történő felhasználásra is.
Mainous úgy véli, hogy ezzel a módszerrel megelőzhető lenne számos krónikus betegség, ha az orvosok hajlandók lennének beépíteni a mindennapi gyakorlatba.
- Most már országosan reprezentatív adatokkal rendelkezünk arról, hogy ez az egyszerű, gazdaságos eszköz ténylegesen képes pontosabb képet adni a páciensek egészségi kockázatairól – fogalmazott.
Mi a gond a BMI-vel?
A BMI-t sokáig standardként kezelték az egészségügyben, de egyre többen mutatnak rá annak hiányosságaira. A BMI nem különbözteti meg a zsírt az izomtól, nem veszi figyelembe az életkort, a nemi sajátosságokat vagy a zsírszövet eloszlását.
Például egy sportoló – akinek magas az izomtömege – ugyan magas BMI-t mutathat, de egyáltalán nem elhízott. Dr. Shiara Ortiz-Pujols, a Northwell Health kórház elhízásért felelős orvosa szerint emiatt sokszor téves következtetéseket vonnak le:
- Ezek az emberek valójában kiváló egészségi állapotban vannak, de ha kizárólag a BMI-t nézzük, elhízottnak tűnnek.
Ezzel szemben vannak olyanok, akiknek „normál” BMI-értéke van, mégis jelentős a kockázatuk olyan betegségekre, mint a kettes típusú diabétesz, magas vérnyomás vagy a zsírmáj.
- Az ilyen embereket gyakran »normál testsúlyú elhízottként« vagy köznyelven »sovány kövérként« emlegetik – tette hozzá.
Új alapokra kell helyezni a testértékelést
A BMI tehát továbbra is hasznos lehet a tájékozódásban, de önmagában kevés ahhoz, hogy pontos képet kapjunk egy személy egészségi állapotáról. A testzsírszázalék mérése egy egyszerű, mégis sokkal megbízhatóbb eszköz lehet a prevenciós szemléletben, különösen, ha a cél a krónikus betegségek megelőzése.
A testösszetételre vonatkozó komplexebb adatokkal – beleértve a bioimpedancia-analízist – pontosabb, személyre szabottabb egészségügyi tanácsokat adhatunk, és elkerülhetjük azokat az általánosító tévedéseket, amelyek a BMI-re alapozva történnek.
Középkorúaknál a BMI vagy a testzsírszázalék jelzi jobban az elhízást? Ez az olaszok válasza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
