Hím embriókból nőstények lettek – egyetlen ásványi anyag miatt
Egy friss kutatás szerint a vasszint változásai a hím embrióknál női nemi jellegek kialakulásához vezethetnek, függetlenül a genetikától.
Egy friss tudományos kutatás radikálisan új megvilágításba helyezi azt, amit eddig az emlősök nemi meghatározásáról gondoltunk. A kutatók azt találták, hogy ha a vemhes nőstények vasraktárai kimerülnek, akkor hím genetikai állománnyal rendelkező embriók is női nemi szerveket, konkrétan petefészkeket hozhatnak létre. Ez az első dokumentált bizonyíték arra, hogy környezeti tényező – jelen esetben a vashiány – képes megváltoztatni az ivari fejlődést emlősöknél - írja az IFLScience.
Hogyan alakul ki a nem?
Az emlősöknél a fogantatás pillanatában dől el a genetikai nem: a spermium hordozza az X vagy Y kromoszómát, ami a megtermékenyített petesejttel együtt határozza meg, hogy az utód nőstény (XX) vagy hím (XY) lesz. Azonban az embrió fejlődésének korai szakaszában az ivarmirigyek még nem specializálódtak: se heréket, se petefészkeket nem lehet kimutatni. Ebben a semleges állapotban a fejlődés irányát jellemzően az SRY nevű gén aktiválása határozza meg, amely az Y kromoszómán található. Ez a gén indítja be a férfias ivarszervek kialakulását és gátolja a női típusú struktúrák megjelenését.
Vashiány és genetikai átprogramozás
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány során a kutatók felfigyeltek arra, hogy egyes anyaegerek esetében a vas csökkent szintje gátolhatja az SRY gén működését. A vizsgálat során egy speciális vaskelátképző szert, a deferaziroxot (DFX) alkalmazták, hogy mesterségesen idézzenek elő vashiányt a vemhes nőstényeknél. Ennek eredményeképp a 72 XY embrióból négynek kizárólag petefészkek fejlődtek ki, egy másiknál pedig herék és petefészek is jelen volt.
Egy további, laboratóriumi tenyésztéses vizsgálatban is hasonló következtetések születtek: az in vitro tenyésztett ivarmirigyek környezetében manipulált vasszint hatására hat olyan embrió fejlődött ki, amely genetikailag hím volt, de mégis petefészkeket hozott létre.
A mechanizmus: KDM3A és a genetikai csend
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a vas hiánya befolyásolja a KDM3A enzim aktivitását, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy az SRY gén mikor és mennyire hatékonyan kapcsol be. Ha ez az enzim nem működik megfelelően, az SRY gén nem aktiválódik időben, és az embrió női típusú ivarmirigyeket fejleszt, még akkor is, ha rendelkezik Y kromoszómával.
Az új paradigma: nemcsak genetika
Ez az áttörés rávilágít arra, hogy a nemi fejlődés nem kizárólag a genetikai kód eredménye. A környezeti hatások, mint a mikrotápanyagok szintje, képesek beavatkozni ebbe az érzékeny biológiai rendszerbe. Bár még nem bizonyított, hogy hasonló folyamat embereknél is előfordulhat, a felfedezés komoly következményekkel járhat az orvosi, biológiai és reprodukciós kutatásokban egyaránt.
Összegezve
- A vasszint változásai befolyásolhatják a hím embriók nemi fejlődését.
- A kutatók mesterséges vashiányt idéztek elő, és megfigyelték az SRY gén működésének gátlását.
- Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a vas befolyásolja a KDM3A enzim aktivitását, amely az SRY gén aktiválásában szerepel.
- Az eredmények sugallják, hogy a nemi fejlődés nem csupán genetikai tényezők, hanem környezeti hatások eredménye is lehet.
- Ez a kutatás új perspektívát kínál a reprodukciós biológiában és orvostudományi vizsgálatokban.
Ezek a vashiány kevésbé ismert jelei - csak kevesen tudják, mire figyeljenek!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
