Sürgősségi egyperces No. 2

Sürgősségi ellátás: ne menjen el hiába! Mikor keressük fel az SBO-t?

Orvosnál

2022. június 21. 15:34

sürgősségi osztály, sürgősségi, SBO, orvos válaszol, Vakcinainfó, mellkasi fájdalom, pánikbetegség

A "Vakcinainfó - Az orvos válaszol" csoport egyik orvosa magyarázza el érthető és átlátható módon a sürgősségi osztály működését, feladatait, és azt, hogy mikor, milyen esetekben indokolt a sürgősségire mennünk.

Az első részt itt olvashatja: Ezeket gondolja át, mielőtt a sürgősségire rohan - a magyar orvos tanácsai

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalmat bármely mellkasban lévő szerv (szív, tüdő, nyelőcső), vagy a mellkasfal (bordák, izmok, idegek) problémája is előidézheti. Ugyanakkor a nyak, váll, vagy a hasi terület fájdalmai is sugározhatnak ide. Ennek megfelelően a banális dolgoktól a halálos betegségekig rengeteg kórkép állhat ennek a tünetnek a hátterében.

Összességében azt tudom mondani, hogy nem szoktunk csúnyán nézni azokra, akik újkeletű mellkasi fájdalom miatt keresik fel az SBO-t, hiszen számos súlyos kórkép húzódhat meg a háttérben.

Ha újkeletű, erős, 15 percnél tovább tartó mellkasi fájdalmat tapasztalunk, hívjunk mentőt! Ez a legbiztonságosabb módja a kórházba jutásnak.

Szintén indokolt a sürgősségi osztály felkeresése, ha az alábbi tünetek társulnak a mellkasi fájdalomhoz (akkor is, ha maga a fájdalom nem kifejezetten erős): ájulásérzés,

hányinger, hányás,
verejtékezés,
sápadt, hideg bőr,
nehézlégzés,
nyakba, állkapocsba, karba sugárzó fájdalom,
köhögési roham,
légvételre vagy fizikai aktivitásra jelentősen fokozódó fájdalom,
szapora szívverés (palpitatio).

Ez utóbbi tünetet kiemelném a többi közül, hiszen sokszor önmagában is jelentkezik, és nagyon ijesztő tud lenni az ezt megtapasztaló páciensek számára. Biztosan mindannyian éreztük már a saját szívverésünket, ahogy a mellkasunkban, torkunkban, fejünkben dobog a szívünk, pl. egy edzést követően vagy egy nehezebb vizsga előtt. Ezekben a helyzetekben teljesen normális, hogy gyorsabban ver a szívünk, és ezt megérezzük.

Foglalkozni akkor kell ezzel az érzéssel, ha nyugalomban jelentkezik, vagy pihenésre sem szűnik

Ilyenkor érdemes pulzust mérni - ha van nálunk pulzoximéter vagy vérnyomásmérő, akkor azzal, ha nincs, akkor

megtapintjuk a saját pulzusunkat,
megszámoljuk, 15 másodperc alatt hányszor üt a szívünk,
majd ezt megszorozzuk 4-gyel.
Ha tartósan 120/perc feletti értéket tapasztalunk, vagy szabálytalannak érezzük a pulzusunkat, mindenképp szükséges orvoshoz fordulni.
Ha mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés (vagy a fentebb a mellkasi fájdalom kapcsán említett egyéb aggasztó tünet) társul ehhez a gyors szívveréshez, hívjunk mentőt, forduljunk az illetékes sürgősségi osztályhoz!

A fentebb felsorolt szinte mindegyik tünetet előidézheti stressz/pszichés feszültség is. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert egy nagyon gyakori probléma, főleg a Covid-19 megjelenése óta. Az általunk észlelt mellkasi fájdalmakkal küzdő betegek igen nagy részénél nem találunk semmiféle szervi okot a háttérben, ilyenkor pánikzavart feltételezünk. Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy akiknek ilyen diagnózis kerül az ambuláns lapjára, elégedetlenek, felháborodnak, egyéb vizsgálatokat követelnek. Ne csússzunk bele ebbe a hibába, a pánikzavar is egy valós betegség, mellyel ugyanúgy foglalkozni kell! Az életveszélyes kórképeket pedig kizárják a sürgősségin elvégzett vizsgálatokkal.

Ki szeretném hangsúlyozni, hogy ha adott esetben az általunk érzett mellkasi fájdalom nem felel meg a fenti kritériumoknak, az nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni a problémával! Ebben az esetben viszont első körben háziorvosunkat (vagy az ügyeletet) keressük fel, ha ő a vizsgálatok alapján úgy ítéli meg, hogy szükséges, úgyis továbbküld bennünket a sürgősségi osztályra.

TOVÁBBI EGYPERCESEK: