Kirúgtak egy alkalmazottat, mert betegszabadság alatt lógott, manikűrözött - de perelt! Igazat adtak neki: 7 ezer euró kártérítésre vált jogosulttá
A nő úgy érezte, a cég a magánéletében kutakodott azzal, hogy magándetektívvel derítettek fényt a munkaidő elsunnyogására.
Szokatlan munkaügyi ügy verte fel a kedélyeket Barcelonában: egy szépségszalonból elbocsátott alkalmazott több mint 7000 euró kártérítésre vált jogosulttá, miután a bíróság jogellenesnek minősítette az ellene felhozott bizonyítékokat — még akkor is, ha azokat magánnyomozók szerezték.
A történet egy látszólag hétköznapi, betegszabadságról szóló bejelentéssel kezdődött. A szépségszalon munkatársa bal karjával és hátával kapcsolatos panaszok miatt kérte az ideiglenes felmentést a munkavégzés alól. A munkáltató azonban gyanakodni kezdett: úgy vélték, hogy az alkalmazott valójában képes lenne dolgozni, ezért nyomozóirodát bíztak meg, hogy kövesse őt a betegszabadsága idején.
A magánnyomozók fényképeket és videófelvételeket készítettek arról, hogy a nő naponta bejár egy közeli bárba. A munkáltató szerint a bárban töltött idő, valamint az ott végzett tevékenységek bizonyították, hogy az alkalmazott nem is olyan beteg. A leginkább terhelő elem azonban az volt, hogy a nyomozók szerint manikűrt is készített valakinek, amiért állítólag 35 eurót készpénzben elvett. Mindezek alapján a cég közölte vele: nem számítanak többé a munkájára.
A felmondó levél részletezte az állítólagos bizonyítékokat, ám a nyomozók kilétét nem tüntette fel. A nő a döntés ellen bírósághoz fordult, és az ügy a Barcelonai 1. számú Szociális Bíróság elé került. A bíróság kezdetben a szépségszalonnak adott igazat, jogszerűnek ítélve az elbocsátást.
Az alkalmazott azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, és fellebbezést nyújtott be a Katalónia Legfelsőbb Bíróságához. Itt fordult meg az ügy: a felsőbb testület ugyanis kimondta, hogy a cég által beszerzett bizonyítékok „jogellenesek”, és nem használhatók fel az elbocsátás alátámasztására.
A döntés indoklása szerint a magánnyomozók állításai nem voltak kellően bizonyíthatók: egyetlen ügynökségi alkalmazott sem volt közvetlen tanúja annak, ami a betegszabadság ideje alatt történt, a manikűrt pedig egy olyan személy végezte, aki nem rendelkezett megfelelő képesítéssel. A bíróság azt is kiemelte, hogy a nyomozók módszerei megsérthették az alkalmazott magánélethez való jogát, ami önmagában is elegendő ok volt a bizonyítékok érvénytelenítésére.
Az érintett nő ezen felül azzal is érvelt, hogy a felmondás valójában megtorló intézkedés volt betegszabadsága miatt — a bíróság pedig ebben a kérdésben is hajlott arra, hogy helyt adjon az érveinek.
A Katalán Legfelsőbb Bíróság végül hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és elutasította a szépségszalon érveit. A jogellenes elbocsátás miatt az alkalmazottnak több mint 7000 euró kártérítést kell kifizetnie a munkáltatónak.
Az ügy tanulsága jóval túlmutat egyetlen manikűr történetén. Rávilágít arra, hogy még a magánnyomozók bevonása sem jogosít fel egy céget arra, hogy a dolgozó magánéletében kutakodjon, és hogy a munkavállalói jogok még vitás helyzetekben is szigorú védelem alatt állnak. A bíróság üzenete világos: a bizonyítékgyűjtésnek is vannak határai, és ezeket nem lehet átlépni anélkül, hogy annak jogi következményei ne lennének.
Lélekkarcok a munkahelyen – Egek ura! Így kezelhető jól érzelmileg a felmondás
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
