Egészségkárosító sűrítőanyag: bélperforációt okoz, cukorbetegséghez vezet időskorra - kiderült, nem is olyan ártalmatlan az E407

Egészséges fiataloknál még nem, de a szakértők szerint idősebb korban, túlsúlyos embereknél ezek a hatások már nyilvánvalók.

A legtöbben nap mint nap találkoznak vele anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítanának neki: a karragén (E407) szinte mindenütt ott van – a krémes desszertekben, a joghurtban, a jégkrémben, a növényi italokban, sőt még a „light” termékekben is. Az élelmiszeripar egyik kedvenc adalékanyaga ez: kiváló sűrítő- és stabilizálószer, amely segít megőrizni a termékek kellemes állagát. Ám a legújabb német kutatások szerint mindez komoly árat követelhet az egészségünktől.

A karragén, az E407-es kóddal ellátott, desszertekben, tejtermékekben és növényi italokban széles körben használt, jól ismert élelmiszer-adalékanyag veszélyes egészségügyi hatásokkal járhat - figyelmeztetnek német tudósok. A kutatások szerint a karragén hozzájárulhat a krónikus gyulladásos bélbetegségek, a fekélyek és a megemelkedett vércukorszint kialakulásához.

A kutatás, amely felkavarta a nyugalmat

A Német Diabéteszkutató Központ (DZD) tudósai, Robert Wagner és Norbert Stefan professzor vezetésével, alaposan megvizsgálták a karragén emberi szervezetre gyakorolt hatását. A BMC Medicine folyóiratban megjelent tanulmányukban egészséges, normál testtömeg-indexű fiatal férfiakat osztottak két csoportba: az egyik a napi átlagos amerikai karragén-bevitelt (két-három adag) kapta, míg a másik placebót. A kísérlet mindössze két hétig tartott – mégis figyelemre méltó eredményeket hozott.

A vizsgálat kimutatta, hogy a karragén növeli a vékonybél áteresztőképességét, vagyis gyengíti a bélfal természetes „védőpajzsát”. Ez a jelenség, az úgynevezett leaky gut vagy „áteresztő bél szindróma”, krónikus gyulladások, fekélyek és különböző emésztőrendszeri panaszok előszobája lehet.

Tanulmányunk egyértelműen jelzi, hogy a karragén fogyasztása – hasonlóan az állatkísérletek eredményeihez – képes megzavarni a bélbarrier működését, ami hosszú távon növelheti a gyulladásos betegségek kockázatát

– magyarázta Wagner professzor.

Nemcsak a bélrendszert érinti – az anyagcserére is hat

A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a karragén fogyasztása csökkentette az inzulinérzékenységet, ami az anyagcserezavarok és a 2-es típusú cukorbetegség egyik előszobája. A hatás elsősorban túlsúlyos férfiaknál volt megfigyelhető: náluk a vérben emelkedtek a gyulladásos markerek, és a gyulladás jelei megjelentek az agyban, a hipotalamusz területén is – ott, ahol az étvágy és a vércukorszint szabályozása történik.

Úgy tűnik, hogy a karragén metabolikus hatásai egészséges, fiatal embereknél még nem észlelhetők, de idősebb vagy túlsúlyos személyeknél már komoly következményekkel járhatnak

– tette hozzá Stefan professzor.

Miért ennyire elterjedt, ha ilyen kockázatos?

A válasz egyszerű: a karragén olcsó, növényi eredetű és sokoldalúan használható. A vörös tengeri algákból kivont anyag stabilizálja az emulziókat, kellemesen sűríti a tejtermékeket, és segít abban, hogy a csokoládéitalok ne váljanak szét. Emiatt megtalálható:

• tejes és növényi desszertekben,
• joghurtokban, jégkrémekben,
• feldolgozott húskészítményekben,
• készételekben, szószokban és levesekben,
• gyümölcsitalokban, édességekben, zselékben is.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) korábban biztonságosnak ítélte a karragént meghatározott mennyiségig, ám az új adatok fényében a tudósok sürgetik a határértékek és az engedélyezési folyamat újragondolását.

Mit tehet a fogyasztó?

Ha valaki szeretné csökkenteni a karragénbevitelét, érdemes figyelmesen átnézni az élelmiszerek összetevőlistáját, és kerülni az E407 vagy „karragén” megjelölésű termékeket. Sok gyártó már kínál alternatív megoldásokat – például guargumit vagy xantángumit –, amelyek hasonló textúrát biztosítanak, de jelenlegi ismereteink szerint nem okoznak hasonló bélrendszeri problémákat.

Fontos azonban a tudatos egyensúly: a kutatók sem azt javasolják, hogy minden karragént tartalmazó terméket száműzzünk az étrendből, hanem hogy figyeljünk a mértékre, és különösen azok legyenek óvatosak, akik hajlamosak a bélgyulladásra, inzulinrezisztenciára vagy cukoranyagcsere-zavarokra.

A tanulság

Ahogy Stefan professzor fogalmazott:

Fontos, hogy jobban megértsük, hogyan hatnak az étrendünkben jelen lévő adalékanyagok a szervezetünkre, mert csak így tudunk valóban megalapozott egészségügyi ajánlásokat tenni.

A karragén története jó példa arra, hogy az iparilag hasznos anyagok sem mindig maradnak ártalmatlanok, ha a tudomány új fényt vet rájuk. Az apró betűk a csomagoláson néha többet árulnak el, mint gondolnánk – különösen, ha az egészségünkről van szó.

Figyelmébe ajánljuk

Tehéntej, szójatej, mandulatej -tudja meg, melyik tejet érdemes választania a sok közül

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!