Mi történik a haldokló ember agyában? Két különleges felfedezés is napvilágot látott
A haldoklás folyamata eltér a halál pillanatától; ez alatt a szervezet fokozatosan felkészül utolsó perceire.
Valószínűleg mindannyiunkban felmerült már a kérdés: vajon mi zajlik le egy ember fejében, amikor közeledik az élet vége? Bár teljes bizonyossággal senki sem tudhatja, a tudomány és a halálközeli élményeket átélők beszámolói két figyelemre méltó jelenségre világítottak rá. Ezek nemcsak izgalmasak, hanem mélyen elgondolkodtató üzenetet is hordoznak mindnyájunk számára.
Az utolsó órákban a hallás marad aktív – miért fontos erről tudni?
Először érdemes tisztázni: a haldoklás és a halál nem ugyanaz. A haldoklás egy hosszan elnyúló folyamat, amely során a szervezet lassan készül fel az utolsó pillanatra. Az élet végső óráiban sokan elvesztik a kapcsolatot a külvilággal, mintha nem reagálnának többé semmire. Ez gyakran felveti a kérdést: vajon hallják még szeretteik hangját?
Egy kanadai kutatás választ adott erre. A British Columbia Egyetemen végzett kísérletben EEG-vel vizsgálták hospice-betegek agyi aktivitását a St. John’s Kórházban. A vizsgálat során a páciensek agyhullámait összehasonlították egészséges fiatalokéval, miközben különböző hangokat játszottak le nekik. Meglepő eredmény született: a haldoklók hallórendszere még akkor is reagált, amikor már látszólag eszméletlen állapotban voltak.
Ez arra utal, hogy a hallás valószínűleg az utolsó érzékszerv, amely „elcsendesedik” a halál előtt. Dr. Bryan E. Robinson pszichoterapeuta szerint ennek óriási jelentősége van: a családtagok hangja vigaszt nyújthat azoknak, akik életük végső pillanatait élik meg.
A félelem helyett boldogság: halálközeli élmények tanulságai
Sokan, akik visszatértek a halál kapujából, hasonló tapasztalatokról számoltak be: félelem helyett békét, sőt boldogságot éltek át. Az egyik legismertebb eset Dr. Jill Bolte Taylor története. A neves neuroanatómus 37 évesen súlyos agyvérzést szenvedett el, amely néhány óra alatt elvette tőle a járás, a beszéd és az olvasás képességét. Nyolcéves felépülése során tapasztalatait könyvben is megírta (My Stroke of Insight).
„Nem éreztem rettegést. Euforikus boldogság töltött el. Az egyéni éntudatom megszűnt, helyette az emberiséghez való tartozás érzése vált uralkodóvá” – fogalmazott.
Dr. Taylor szerint a halál közeledtével a racionális, bal agyfélteke működése fokozatosan háttérbe szorul, így az ember figyelme már nem a külvilágra, hanem saját belső valójára összpontosul. Robinson ezt „önmagunk ítéletének” nevezi: nem külső hatalom értékel bennünket, hanem saját lelkiismeretünk.
A legfontosabb üzenet
Dr. Robinson így foglalja össze a kutatások tanulságát: ha valóban igaz, hogy a hallás az utolsó érzékelésünk, és a félelem helyét gyakran boldogító élmény veszi át, akkor mindannyiunknak tudnunk kell, hogy jelenlétünk és szavaink mérhetetlenül sokat jelenthetnek szeretteink számára az utolsó órákban is.
A tudomány tehát nemcsak arra világít rá, mi történik a haldokló agyában, hanem arra is, hogy mi magunk mit tehetünk: beszéljünk, suttogjunk, vagy akár csak jelen legyünk – mert a hangunk lehet az utolsó, amit hallanak.
Ilyen a halálhoz vezető út - jelek, hogy valakinél közeleg a vég
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
