A médiahájp vagy a fanyalgás legalább annyira formálja az MI jövőjét, mint maga a technológia

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja a média mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos narratíváinak és a MI jövőjéről alkotott várakozások kölcsönhatását elemezte.

A mesterséges intelligencia jövőjéről alkotott várakozásokat nem kizárólag a technológia tényleges fejlettsége alakítja, hanem az is, hogy a média mennyire optimistán vagy pesszimistán viszonyul hozzá – derül ki a Corvinus Egyetem friss kutatásából.

A sajtóban megjelenő narratívák és a mesterséges intelligencia (MI) jövőjéről alkotott elképzelések egymásra hatását vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja. Az eredményeket összegző tanulmány vezető szerzője Vicsek Lilla egyetemi tanár, a cikk a Global Media and Communication című nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg idén januárban.

A kutatás szerint az új technológiák fejlődését gyakran túlzott várakozásokkal kísért időszakok, úgynevezett hájp fázisok jellemzik, amelyeket csalódási periódusok követnek a médiában is. Ezeket a hullámzó szakaszokat a szakirodalom gyakran „technológiai tavaszként” és „technológiai télként” írja le.

- Sokan úgy érzékelik, mintha a ChatGPT egyik napról a másikra jelent volna meg, pedig valójában egy olyan időszakban robbant be, amikor az MI iránti médiafigyelem ismét felfelé ívelt – mondta Vicsek. Hozzátette, hogy a generatív MI technológiai szempontból már jóval 2022 előtt is fejlett volt, a sajtó azonban csak korlátozottan foglalkozott vele.

Ha csak iparági szereplő szólal meg, optimistább a hangvétel

A tanulmány részeként a kutatók három vezető amerikai napilap – a The Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times – mesterséges intelligenciával kapcsolatos cikkeit elemezték a generatív MI áttörése előtti évből. A sajtómegjelenések többségében visszafogott, gyakran szkeptikus hangnem dominált, amely az MI korlátait és elmaradt ígéreteit hangsúlyozta. A vizsgált cikkekben ritkán esett szó munkahelyek megszűnéséről vagy olyan fogalmakról, mint a szuperintelligencia vagy az általános mesterséges intelligencia. Ezek a kifejezések többnyire irreális vagy túlzó jövőképként jelentek meg, nem pedig közeli lehetőségként.

Az elemzett lapok közül a New York Times mutatta a legerősebb kritikai szemléletet, míg más orgánumok eltérő mértékben vontak be független vagy kritikus forrásokat. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy ha egy cikkben csak olyan szereplő szólal meg, aki a saját termékéről beszél, és más nem jutott szóhoz, akkor a szöveg hangvétele halmozottabban pozitívabb volt az MI-vel kapcsolatban.

- Fontos felismerni a médiában megjelenő túlzó technológiai ígéreteket, hiszen az MI jövőjéről szóló jóslatokat gyakran azok fogalmazzák meg, akiknek közvetlen érdeke fűződik a technológia sikeréhez A kiegyensúlyozott médiaképhez elengedhetetlen a sokszínű forrásokra építő újságírás, amelyben üzleti és technológiai szereplők mellett civil szervezetek, döntéshozók és kritikus kutatók is megszólalnak. A mesterséges intelligencia jövője nem pusztán technológiai kérdés, hanem társadalmi és médiabeli értelmezés eredménye is – hangsúlyozza Vicsek Lilla.

A technológiával kapcsolatos kollektív elfogultságok természetével azért érdemes tisztában lenni, mert jelentős hatással vannak a befektetési döntésekre, a szabályozási környezetre és a politikai irányokra. Ebben a folyamatban a sajtónak kulcsszerepe van, különösen a nagy presztízsű lapoknak, amelyek a döntéshozók gondolkodását is formálhatják.

Összegezve

• A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja a média mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos narratíváinak és a MI jövőjéről alkotott várakozások kölcsönhatását elemezte, Vicsek Lilla vezetésével.
• Az eredmények szerint az MI-ről szóló médiavisszhang gyakran túlzó várakozásokat és csalódási hullámokat generál, amelyeket a szakirodalom "technológiai tavasz" és "technológiai tél" korszakokként ír le.
• A kutatás során három amerikai napilap – The Wall Street Journal, The Washington Post és The New York Times – MI-vel kapcsolatos cikkeit vizsgálták a generatív MI áttörése előtti évből.
• A vizsgált cikkek többsége szkeptikus hangnemet ütött meg, és csak ritkán tárgyalta a munkahelyek megszűnését vagy a szuperintelligencia kérdését; a New York Times mutatta a legerősebb kritikai szemléletet.
• Vicsek Lilla hangsúlyozta, hogy szükséges a média sokszínű forrásokra épülő kiegyensúlyozott bemutatása, hiszen a médiában megjelenő kollektív elfogultságok nagyban befolyásolják a befektetési, szabályozási és politikai döntéseket.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!