Változott a tavaszi óraátállítás dátuma - korábban eljön, mint gondolná!
Közeleg a tavaszi óraátállítás, amely 2026-ban a megszokottnál is hamarabb hozza el a világosabb estéket.
A nyári időszámításra való átállás sokak mindennapi ritmusát, alvását és közérzetét is érezhetően befolyásolja. Tavasszal nálunk is előre kell állítani az órákat, ezzel hivatalosan kezdetét veszi a nyári időszámítás. Bár mindez egyetlen éjszaka alatt történik, a változás hatása gyakran napokig elkíséri az embereket. A megszokott napirend könnyen felborulhat, különösen az alvás terén, hiszen ilyenkor egy órával kevesebb jut az éjszakai pihenésre.
A digitális eszközök többsége ma már automatikusan alkalmazkodik az időváltáshoz, a hagyományos faliórák, karórák vagy egyes háztartási készülékek esetében azonban továbbra is szükség van a kézi átállításra. Ez sokaknál még mindig az óraátállításhoz kötődő „klasszikus” tavaszi teendők közé tartozik.
Az átállást követően a hétköznapok ritmusa is fokozatosan átalakul. A nap egyre később nyugszik le, ami hosszabb, világosabb estéket hoz magával. Ez sokak számára több mozgást, szabadtéri programot és aktívabb délutánokat jelent, különösen a tavaszi–nyári időszakban. A változás hatása már az első napokban érzékelhető, de általában némi időre van szükség ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodjon az új rendhez.
Szükség van még a tavaszi óraátállításra?
Az óraátállítás kérdése továbbra is megosztja a közvéleményt. Szakértők szerint az előreállítás megzavarhatja a biológiai órát, átmeneti fáradtságot, alvászavarokat és koncentrációs nehézségeket okozhat, főként az átállást követő napokban. Nem véletlen, hogy évek óta zajlik a vita arról, indokolt-e fenntartani az évi kétszeri időváltást, vagy inkább egy mára túlhaladott gyakorlatról van szó.
Ez a tavaszi óraátállítás időpontja
Magyarországon 2026-ban március 29-én, vasárnap hajnalban kerül sor a tavaszi óraátállításra. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. Ettől az időponttól kezdve a nyári időszámítás lesz érvényben, amely egészen az őszi hónapokig meghatározza a mindennapok időrendjét.
Kevesebbet vagy többet alhatunk az óraátállítás után?
A tavaszi óraátállítás után kevesebbet alszunk – legalábbis az első napokban. Amikor március végén előreállítjuk az órát, egy órával „elveszítünk” az éjszakából: hajnalban 2 óráról rögtön 3 órára ugrik az idő. Ez azt jelenti, hogy az átállás éjszakáján ténylegesen egy órával rövidebb ideig tart az alvás.
A szervezet számára ez nem csupán matematikai kérdés. A belső biológiai óra – az úgynevezett cirkadián ritmus – lassabban alkalmazkodik az időváltáshoz, mint az óra mutatója. Sokaknál ezért az első napokban fáradtság, korábbi ébredés, nehezebb elalvás vagy nappali álmosság jelentkezik. Különösen érzékenyek lehetnek erre azok, akik eleve keveset alszanak, váltott műszakban dolgoznak, vagy alvászavarral küzdenek.
Hosszabb távon azonban a kép árnyaltabb. A világosabb esték miatt sokan később fekszenek le, ami tovább csökkentheti az alvással töltött időt, ha a reggeli ébredés időpontja nem változik. Másoknál viszont néhány nap vagy egy-két hét alatt helyreáll az alvásritmus, és a szervezet alkalmazkodik az új időrendhez.
Mitől függ, hogy mikorra esik a tavaszi óraátállítás ideje?
A tavaszi óraátállítás időpontját nem évente „kitalálják”, hanem jogszabály rögzíti. Magyarországon – és az Európai Unió legtöbb országában – egységes szabály határozza meg, mikor kell áttérni a nyári időszámításra.
A döntés jogi alapja egy uniós irányelv, amely kimondja: a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, amikor hajnalban az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani. Ugyanez a szabály rögzíti az őszi visszaállítás időpontját is, amely október utolsó vasárnapjára esik. Mivel Magyarország az uniós időszámítási rendszerhez igazodik, nálunk is automatikusan ezek az időpontok érvényesek.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem nemzeti szinten döntenek erről évről évre, és nem meteorológiai vagy csillagászati eseményekhez igazítják az időpontot. A cél eredetileg az volt, hogy az országok azonos rend szerint váltsanak időt, elkerülve a közlekedési, gazdasági és kommunikációs káoszt.
Az Európai Unióban ugyan 2019-ben megszületett egy politikai döntés arról, hogy a jövőben eltörölnék az évi kétszeri óraátállítást, a végrehajtás azonban azóta is elakadt. Ennek oka, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, ki a nyári és ki a téli időszámítást tartaná meg véglegesen. Amíg nincs egységes megállapodás, a jelenlegi szabályozás marad érvényben.
Megviseli az óraátállítás? Ezt teheti ólmos fáradtság ellen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
