Elődeink kétszer is aludtak éjszakánként – tudtukon kívül használták ki a kétfázisos alvás előnyeit!

Két részletben aludni? Elődeink szerint ez volt a normális. Érdemes-e újra felfedezni ezt az elfeledett alvási szokást?

Ma természetesnek vesszük, hogy éjszaka 7–9 órát egyhuzamban alszunk. Ez az ajánlás a modern alváskutatás egyik sarokköve, és egészségünk, teljesítőképességünk megőrzésének alapfeltételeként tekintünk rá. A megszakítatlan éjszakai alvás azonban korántsem volt mindig az emberi élet része.

Az ipari forradalom előtt máshogy aludtunk

Roger Ekrich történész 2005-ben publikált kutatásában (At Day’s Close: Night in Times Past) részletesen bemutatta, hogy az ipari forradalom előtti Európában az emberek többsége kétfázisos alvást gyakorolt. Az írásos források – naplók, bírósági jegyzőkönyvek, orvosi feljegyzések, irodalmi művek – tanúsága szerint a szokás a 17. század végéig általános volt.

A kétfázisos alvás menete:

1. 1 Első alvás: napnyugta után kb. két órával az emberek nyugovóra tértek, és körülbelül négy órát aludtak.
2. 2 Ébrenléti szakasz: az éjszaka közepén 1–2 órára felébredtek, és különféle tevékenységekbe kezdtek: beszélgetés, olvasás, levélírás, intim együttlét, imádkozás.
3. 3 Második alvás: újabb kb. négyórás alvás következett, amely reggelig tartott.

Ez a szokás fokozatosan tűnt el a 17–19. században, főként a közvilágítás fejlődése, a mesterséges fény elterjedése, valamint a városi éjszakai élet miatt. A 20. század elejére a kétfázisos alvás teljesen eltűnt a nyugati világban.

Miért érezték jól magukat így?

A fennmaradt feljegyzések szerint az éjszakai ébrenléti időszak békés, sőt meditatív volt. Nem kísérte stressz, és sokszor a nap egyik legnyugodtabb szakaszának számított. Az emberek a természetes sötétség és csend közegében végeztek elmélyült tevékenységeket.

Thomas Wehr kísérlete

1990-ben Thomas Wehr amerikai pszichiáter kísérletében a résztvevőket 14 órára sötét szobába helyezte, minden mesterséges fényforrás nélkül. A negyedik hétre alvásritmusuk magától visszaállt a kétfázisos mintára: 4 óra alvás – 1–2 óra ébrenlét – 4 óra alvás. Az ébrenléti szakaszt a résztvevők „nyugodt, meditációs állapotnak” írták le.

Vissza lehet-e térni a kétfázisos alváshoz?

Elméletben igen. Ha teljesen mellőzzük a mesterséges fényt és az elektronikus eszközöket, különösen a hosszú téli éjszakákon, a szervezet természetes úton is átállhat erre a mintára. Ugyanakkor a mai életmód mellett a megszakítás nélküli 7–9 órás alvás is teljesen megfelelő. A lényeg, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, és alvásunk minőségét az igényeinkhez igazítsuk.

Mit mond erről a tudomány?

A kétfázisos alvás jelensége egyre nagyobb érdeklődést vált ki a modern alváskutatásban, különösen a cirkadián ritmus és a mesterséges fény hatásának vizsgálatakor. Az emberi alvásmintázat evolúciós szempontból valószínűleg rugalmasan alakult a környezeti körülményekhez: vadászó-gyűjtögető közösségekben például az éjszakai felébredés előnyös lehetett a ragadozók elleni védelem szempontjából.

A melatonin szerepe

A melatonin, a „sötétséghormon” kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A hosszabb sötétség hatására a melatoninszint nem egyetlen nagy csúcsban emelkedik, hanem két kisebb hullámban, ami segíti az alvás két részre tagolódását. Mesterséges fény – különösen a kék spektrumú fény – hatására azonban a melatonin termelése elnyomódik, így a kétfázisos minta szinte teljesen eltűnik.

A kétfázisos alvás lehetséges előnyei

• Mentális regeneráció: az éjszakai ébrenléti szakasz alatt fokozódhat a kreativitás és a problémamegoldás képessége.
• Stresszcsökkentés: a meditatív nyugalmi állapot segítheti a stresszhormonok szintjének csökkenését.
• Társas kapcsolatok: történeti források szerint sok intim beszélgetés és közösségi tevékenység ekkor zajlott.

Kétfázisos alvás a mai világban

Ma a kétfázisos alvás ritkán fordul elő természetes módon, de bizonyos életmódokban még létezik. Például:

• Mezőgazdasági munkát végző közösségekben, ahol a napkelte és napnyugta erősen befolyásolja a napi ritmust.
• Kikapcsolódott, digitális detoxot gyakorló személyeknél, akik hosszabb ideig mellőzik a mesterséges fényt.

A Harvard Medical School és más kutatóintézetek vizsgálatai szerint a kétfázisos alvás nem feltétlenül egészségesebb vagy egészségtelenebb, mint a folyamatos alvás. Az optimális minta egyénfüggő, és a legfontosabb tényező az alvás összesített mennyisége és minősége.

Hogyan próbálhatjuk ki biztonságosan?

1. 1 Fénymentes környezet: kapcsoljunk ki minden mesterséges fényt, főleg a képernyőket.
2. 2 Téli hónapok előnye: a hosszabb éjszakák segítik a beállást.
3. 3 Rugalmas hozzáállás: ne erőltessük, ha fáradtabbnak érezzük magunkat.
4. 4 Megfigyelés: vezessünk alvásnaplót, hogy lássuk, hogyan reagál a szervezetünk.

Figyelmébe ajánljuk

Álmatlanul forgolódik éjszakánként? Ettől a hormontól függ az álma

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok

• Kérdés: Igaz, hogy elődeink nem egyhuzamban aludtak éjszaka?
• Válasz: Igen. Az ipari forradalom előtt a nyugati világban elterjedt volt a kétfázisos alvás: először 4 órát aludtak, majd 1–2 órát ébren töltöttek, ezután újabb 4 órát pihentek. A köztes időben olvastak, imádkoztak, beszélgettek vagy más tevékenységet végeztek.
• Kérdés: Mikor és miért tűnt el a kétfázisos alvás?
• Válasz: A 17–19. században, főként a közvilágítás fejlődése, a mesterséges fény és az éjszakai élet elterjedése miatt. A 20. század elejére teljesen kiszorította a megszakítás nélküli alvás.
• Kérdés: Érdemes-e ma is kétfázisos alvást gyakorolni?
• Válasz: Igen, de főként hosszabb téli sötétség idején, mesterséges fény nélkül. Modern környezetben viszont a folyamatos 7–9 órás alvás is egészséges.
• Kérdés: Mit mutatott Thomas Wehr kísérlete?
• Válasz: Amikor a résztvevők 14 órát töltöttek sötétben, alvásuk magától visszaállt a kétfázisos mintára. Az ébrenléti szakasz nyugodt, meditatív jellegű volt.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!