Babérvargánya: finom és csökkenti a rák kockázatát - ősszel a legkönnyebb rátalálni
A kutatók szerint ez a gomba rákellenes vegyületek kincsesbányája.
Augusztus vége és szeptember eleje a babérvargánya (Imleria badia) igazi szezonja. A "babérvargánya" kifejezés valószínűleg a barna tinóru (latinul Imleria badia) gombára utal, amit népies néven barna vargányának vagy barna tinórúnak is neveznek, és a tinórufélék családjába tartozik. A gombát sötétbarna, bársonyos kalapja, sárgás termőrétege és a húson, illetve termőrétegen való nyomásra bekékülő jellegzetességei alapján lehet azonosítani. Elsősorban fenyvesben, ritkán lomberdőben is terem, savanyú talajon él meg.
Legfontosabb jellemzői:
- Sötétbarna, bársonyos felületű, nedvesen tapadós kalap
- Nyomásra enyhén kékülő csöves termőréteg
- Húsa vágásra enyhén kékül
- Korpás felületű tönk
- Lomb- és fenyőerdőben nő
Figyelem! A fogyasztásra szánt gombát mindig vizsgáltassuk be szakellenőrrel!
Miért érdemes babérvargányát fogyasztani?
Ez a gomba nem csupán különleges ízével, hanem jótékony egészségügyi hatásaival is felhívja magára a figyelmet. A benne található antioxidánsok bizonyítottan gyulladáscsökkentő és rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek, így a konyhán túl a tudományos érdeklődés középpontjába is kerültek.
A barna gomba rákellenes vegyületek kincsesbányája
A gombafogyasztás egészségvédő hatásait számos kutatás igazolta. Egy 2021-ben publikált elemzés az Advances in Nutrition folyóiratban közel ötven év szakirodalmát vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy napi körülbelül 18 gramm ehető gomba fogyasztása akár 45%-kal is csökkentheti a rák kockázatát. A kedvező hatás az antioxidáns aktivitással rendelkező bioaktív vegyületeknek tulajdonítható, amelyek a babérvargányában is bőségesen megtalálhatók.
Táplálkozási szempontból a babérvargánya értékes fehérjeforrás: 100 gramm friss gomba körülbelül 3,5–4 gramm fehérjét tartalmaz. Kitin formájában élelmi rostban is gazdag, továbbá olyan poliszacharidokat hordoz, mint a béta-glükánok, amelyek erősítik az immunrendszert és hozzájárulhatnak a daganatos betegségek megelőzéséhez. Emellett számos mikrotápanyag – B-vitaminok, vas, szelén és kálium – is megtalálható benne.
Hol található a babérvargánya?
Ez a faj júniustól novemberig fordul elő, ám legbőségesebben augusztus végétől szeptemberig, majd októberben terem. A kezdőknek is viszonylag könnyű felismerni: bár hasonlíthat a fenyő- vagy keserűvargányára, jellegzetes barna kalapja és sárgásbarna tönkje segít a beazonosításban.
Élőhelyét tekintve elsősorban tűlevelű erdőket kedvel, különösen a fenyő- és lucfenyők közelében. Lombhullató erdőkben tölgy és bükk mellett is megjelenik, a mohás, savanyú, homokos talaj a legkedvezőbb számára.
Hogyan készítsük el biztonságosan?
Fontos tudnia, hogy a babérvargányát soha nem szabad nyersen fogyasztani, mert súlyos gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. Hőkezelés után azonban sokoldalúan felhasználható. Hagyományosan gombalevesek és szószok alapanyaga, töltelékként gombócokban vagy pirogokban is szerepet kap. A lengyel konyha klasszikus fogásaiban – például a bigosban – gyakran találkozhat vele. Köretként húsok és káposztás ételek mellé is illik, de rizottókban és rakott ételekben is remekül megállja a helyét.
Többféleképpen is hőkezelhetjük:
- Szárítás - a leszedett gombát meg kell tisztítani és kisebb darabokra kell vágni. Ezután szárítsuk meg egy szárítógépben vagy a sütőben, nyitott ajtóval, kb. 50 °C-on. A jól szárított gomba rugalmas, és határozottan hajlítva eltörik. A szárított babérgombát különösen az ünnepi szezonban számos felhasználási módot talál, például a gombás káposzta hozzávalójaként.
- Pácolás - a gombát megtisztítjuk és sós vízben megfőzzük, majd ecetes pácot készítünk vízből, ecetből, sóból, cukorból, szegfűborsból, babérlevélből és borsból. A kész gombát üvegbe tesszük, és a forró páccal leöntjük.
- Főzés - sok ételhez a gombát előzetesen kb. 15-30 percig főzzük, a vizet cseréljük, hogy megszabaduljunk a kellemetlen szagoktól.
- Sütés és párolás - a gombát meg kell tisztítani, majd felszeletelni. Kezdjük a hagyma megpirításával, amelyhez hozzáadjuk a gombát. Amikor elkezdenek vizet engedni, csökkentjük a hőfokot, és lefedve pároljuk, saját mártásukban főzzük meg őket. Egy kis húslevest vagy vizet is adhatunk hozzá.
Legyen óvatos, ha:
A kitin, amely a babérvargánya rostjainak fontos összetevője, nehezebben emészthető, ezért krónikus emésztési zavarokban – például irritábilis bél szindrómában – szenvedők számára problémát jelenthet. Továbbá vadon termő gombák fogyasztása 12 év alatti gyermekeknek nem javasolt. A termesztett gombák ezzel szemben már hatéves kortól adhatók.
Összegezve
A babérvargánya egyszerre nyújt kulináris élményt és egészségügyi előnyöket. Mértékkel, kellő odafigyeléssel fogyasztva értékes része lehet az étrendnek. Az erdei séta során megtalálni és hazavinni ezt a gombát nemcsak gasztronómiai élvezet, hanem a természethez való kapcsolódás élményét is jelenti.
Lassan eltűnik az élelmiszerekből a béta-glükán, pedig tumorellenes
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
