Egy fiatal nő napokig tartó hányással küzd – óránként akár 15-ször is mehet a WC-re
Egy rejtélyes betegség árnyékolja be az életét, melyet úgy hívnak: ciklikus hányás szindróma.
A ciklikus hányás szindróma (CVS) nem válogat: bármely életkorban, bármely nemnél kialakulhat. Mégis gyakran félrediagnosztizálják, például egyszerű gyomorrontásnak vagy ételmérgezésnek vélik.
Sharisse Zeeroonian jól tudja, milyen küzdelmes mindennapokat hozhat ez a ritka, gyakori hányással járó állapot.
Napokig tartó rohamok – akár óránként 15-ször is hányhat
Amikor Sharisse erősebb stresszt él át, felerősödik a szorongása, vagy közeleg a menstruációja, akár óránként tizenötször is hányhat. Ezek a rohamok nem egyszer pár óráig, hanem több napon át tartanak. Aztán egyik pillanatról a másikra újra jobban van – egészen addig, amíg a ciklus újra elindul.
A tünetei 2021-ben kezdődtek, de a helyes diagnózisra két évet kellett várnia. Ez idő alatt endoszkópián, gyomorürülési vizsgálaton és számtalan vérvételen esett át.
Minden eredmény normálisnak tűnt, miközben ő hetente napokon át küzdött hányással. Gyakran a sürgősségi osztályra került, ahol legtöbbször migrénre gyanakodtak.
A betegség következményei súlyosak voltak: 7 kilót fogyott, nem tudott dolgozni, és a kimerültség teljesen felőrölte. Miközben fizikailag és lelkileg is padlón volt, a külvilág gyakran dicsérte az alakját a fogyás miatt.
- Úgy éreztem, hogy nem akarok így élni többé. Milyen élet ez? – mondta a TODAY.com-nak a Cambridge-ben élő, 29 éves nő.
A folyamatos rohamok szorongást és időnként öngyilkossági gondolatokat is hoztak, amelyek paradox módon maguk is kiválthatták az újabb epizódokat.
2023-ban, egy újabb sürgősségi látogatás után, végre megkapta a választ: ciklikus hányás szindróma.
Mi is az a ciklikus hányás szindróma?
A ciklikus hányás szindróma, röviden CVS, egy olyan ritka, de annál megterhelőbb állapot, amely a gyomor és az agy közötti finom idegi kommunikáció zavarából fakad. A betegeknél hirtelen, intenzív hányinger jelentkezik, amelyet ismétlődő, gyakran kimerítő hányás követ. Ezek a rohamok órákig vagy akár napokig is eltarthatnak, majd a tünetek teljesen megszűnnek – egészen a következő epizódig. Bár a betegség bárkit érinthet, tapasztalatok szerint gyakoribb a nőknél, különösen fiatal felnőtt korban, illetve azoknál, akiknek a családjában előfordul migrén. A diagnózis felállítása gyakran hosszadalmas, mivel nincs egyetlen labor- vagy képalkotó vizsgálat, amely egyértelműen kimutatná. Az orvosok többnyire úgy jutnak el a felismerésig, hogy kizárnak más, hasonló tüneteket okozó betegségeket, és figyelmesen elemzik a rohamok jellegét, időbeli ismétlődését. A kiváltó tényezők sokfélék lehetnek: érzelmi stressz, erős izgalom, fertőzések, de gyakran a menstruációs ciklus is szerepet játszik a panaszok fellángolásában.
A Nemzeti Diabétesz és Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézete úgy határozza meg a felnőttkori diagnózis gyanúját, hogy ha valakinek az elmúlt évben legalább három hasonló lefolyású epizódja volt – például ugyanabban a napszakban kezdődött és ugyanannyi ideig tartott.
A betegség árnyéka a mindennapokon
Sharisse sokáig szégyellte állapotát, attól félve, hogy mások nem tekintik valódi betegségnek. Ráadásul a környezete sokszor azt gondolta, túlreagálja a dolgokat, vagy épp kifogásként használja a tüneteit.
A tünetmentes időszakokban teljesen normálisan tud étkezni, de a rohamok idején néha egész nap csupán vitamindús vizet és gumicukrot képes fogyasztani. Ilyenkor társasági eseményektől is tart, nehogy rosszul legyen.
A betegség a munkájára is kihatott. Mivel egy-egy éjszakai roham után másnap alig bírt talpon maradni, többször munkahelyet kellett váltania.
Hogyan lehet kezelni?
Mivel a ciklikus hányás szindróma pontos oka nem ismert, a kezelés célja elsősorban a rohamok megelőzése, enyhítése és a kiváltó tényezők elkerülése. Az orvosok gyakran személyre szabott terápiát javasolnak, amely a tünetek súlyosságához és a beteg életmódjához igazodik. A gyógyszeres kezelésben szerepet kaphatnak hányinger- és hányáscsillapítók, migrén elleni szerek, szorongásoldók vagy bizonyos antipszichotikumok is.
Fontos része a terápiának a rohamokat provokáló tényezők feltérképezése és lehetőség szerinti kerülése – legyen szó stresszről, hormonális változásokról, fertőzésekről vagy túlzott fizikai megterhelésről. A kezelés kiegészülhet életmódbeli tanácsokkal is: elegendő pihenés, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres, de nem túl megerőltető mozgás, valamint a stresszkezelés különböző módszerei, például meditáció vagy légzőgyakorlatok. Bár a betegség teljesen nem gyógyítható, a megfelelő terápiás kombináció sok beteg életminőségét jelentősen javíthatja, és csökkentheti a rohamok gyakoriságát és időtartamát.
A gyógyszeres terápia segített a tünetek enyhítésében: Sharisse antipszichotikumot és hányinger elleni szereket szed.
Bár ma is hetente jelentkezik nála hányinger, a rohamok rövidebbek és kevésbé intenzívek, sokszor csak egy-két napig tartanak.
Zöld, sárga, barna, piros - ezt jelentheti a hányás színe
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
