Tobozmirigy – rejtélyes szerv, ám nem valószínű, hogy ez lenne az a bizonyos harmadik szem
Vajon miért hiszik azt sokan, hogy a tobozmirigy a harmadik szemünk?
Az emberi testtel és annak működésével kapcsolatban még ma is számos megválaszolatlan kérdést van. E rejtélyek közül az egyik legérdekesebb a tobozmirigy, amelyet sok vallás és spirituális gondolkodó a harmadik szemként emleget. Ez a kis mirigy, amely az agy közepén helyezkedik el, számtalan titkot rejt magában. De vajon mit tudunk eddig róla?
Mi az a tobozmirigy?
A tobozmirigy, más néven epifízis, egy kis, borsó méretű mirigy az emberi agyban. Az agy középső részén, a harmadik kamra hátsó falán helyezkedik el. Fő funkciója a melatonin nevű hormon termelése, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, a cirkadian ritmust. Emellett úgy tűnik, hogy bizonyos mértékben befolyásolja az agyalapi mirigy működését is, és így a menstruációs ciklust, valamint szerepet játszhat a csontképződés folyamatában is. Tudjuk, hogy az életkor előrehaladtával a tobozmirigy elmeszesedik, de ennek okát és jelentőségét még nem értjük teljesen – ezt a jelenséget néha „agyhomoknak” is nevezik.
Azonban sok kérdés még mindig homályos körülötte. A tobozmirigy az endokrin rendszer egyik kevéssé ismert szerve, mivel ez volt az utoljára felfedezett része a hormonrendszernek.
A tobozmirigy és a spiritualitás
A tobozmirigyet azonban nem csupán a melatonin szabályozása kapcsán veszik figyelembe. Különösen a spirituális sokan úgy vélik, hogy szerepe van a magasabb tudatállapotok elérésében, és gyakran emlegetik "harmadik szemként". Ezen elméletek szerint a tobozmirigy lehet a központja olyan tapasztalatoknak, mint spirituális kapcsolódás vagy a megvilágosodás.
A mirigy első ismert leírása Galénosz nevéhez kötődik, aki a Kr.u. 2. században élt. Akkoriban azt hitték, hogy a tobozmirigy ún. „pszichikus pneumával” (egyfajta szellemi energia) van tele. Az akkori elmélet szerint a szív irányítja a vérkeringést, a tobozmirigy a lélek áramlását szabályozza. Ez az elképzelés nyilván nem volt logikus, de akkoriban elég meggyőző volt. A középkorban is megőrizte spirituális szerepét, és a 17. században René Descartes is úgy vélte, hogy ez a kis szerv „a lélek fő központja, ahol minden gondolatunk megszületik” - írja az IFLScience.
Azonban a tudomány fejlődésével ez az elképzelés gyorsan megváltozott. A 19. századra a kutatók úgy vélték, hogy a tobozmirigy inkább értelmetlen, sőt, bár néhányan továbbra is harmadik szemet, "Siva szemét" látták benne.
A tobozmirigy körüli viták és tévhitek
Ahogy a technológia fejlődött, úgy szaporodtak el a különféle tévhitek és áltudományos elméletek a miriggyel kapcsolatban. Néhány „különc”, például Carnegie Wilson Pullen, aki egy hatékonyságnövelő mérnök volt, azt állította, hogy a tobozmirigy egy rádióvevő kristályhoz hasonló extraszenzoros szerv, amely segíthet a négyszög alakú piramis kialakításában, és így a negyedik dimenzió érzékelésében. H. P. Lovecraft, a klasszikus horroríró, pedig a tobozmirigyet elektromágneses hullámokkal kötötte össze, és történeteiben azt írta, hogy a mirigy stimulálása révén az ember „kiterjesztett látómezőt” tapasztalhat, és feltárhatja az extradimenzionális világot is.
Ezek a fantáziák azonban nem többek, mint fikciók. A 20. és 21. században a tobozmiriggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek egyre szélesebb körben terjedtek, és olyan állításokat is hallhatunk, hogy a fluoride a vízben, a mobiltelefonok, WiFi, 5G sugárzások vagy akár a COVID-19 kezelések mind károsítják a mirigyet. Az ilyen elméletek szerint ezek a környezeti hatások elnyomhatják a pszichikai képességeinket, és megakadályozhatják, hogy elérjük a magasabb tudatállapotokat.
Tudományos magyarázat
Bár a tobozmirigy pontos szerepét máig homály fedi, ám - ahogy már említettük - az biztos, hogy a melatonin termelésében és a cirkadian ritmusban fontos szerepet játszik. A Healthline szerint könnyen lehet, hogy azért emlegetik harmadik szemként, mivel a szemhez hasonlóan reagál a fényre és a sötétségre, mivel fényérzékeny sejteket tartalmaz, amelyek a nap folyamán a fény mennyiségének változására reagálva melatonint termelnek.
Mi köze a Drakula-hormonnak az alváshoz? Így segíti a pihenését
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
