Légszomj fekvő helyzetben

Az orthopnoe olyan légszomj, amely fekvő helyzetben jelentkezik, és amely ülő vagy álló helyzetbe kerülve javul. Ez az állapot gyakran valamilyen szív- vagy tüdőbetegséghez köthető, és a szervezetben zajló kóros folyamatokra utalhat.

Mi az orthopnoe?

Az „orthopnoe” szó görög eredetű: az „orthos” jelentése „egyenes”, az „pnoe” pedig „légzés”. Tehát a beteg csak egyenes testhelyzetben (ülve vagy állva) tud könnyebben levegőt venni. Ez nem azonos az általános nehézlégzéssel (dyspnoe), amely mozgásra vagy nyugalomban jelentkezik, hanem specifikusan a fekvés váltja ki vagy rontja a panaszokat.

Az orthopnoe tehát olyan légzési nehézség, amely fekvő testhelyzetben jelentkezik vagy súlyosbodik, míg felülve vagy felállva enyhül. Ez az állapot gyakran szívelégtelenségre utaló figyelmeztető jel, és komolyabb kivizsgálást igényelhet, különösen, ha más tünetekkel is társul, mint például lábdagadás, köhögés vagy fokozott fáradékonyság.

Mi okozhat orthopnoe-t?

• Szívelégtelenség: a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ezért a tüdőben folyadék halmozódik fel (tüdőödéma), ami nehezíti a légzést, különösen fekvő helyzetben.
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): azok a betegek, akiknél a tüdőszövet károsodott, fekvő helyzetben légzési nehézséget tapasztalhatnak a légutak beszűkülése miatt.
• Tüdőödéma: a tüdőben felgyülemlett folyadék súlyos légszomjat okoz, amely fekve fokozódik.
• Tüdőembólia: a tüdő ereiben kialakuló vérrög megakadályozhatja a megfelelő oxigénellátást, ami légszomjat eredményezhet.
• Elhízás és hasi nyomás: a nagy haskörfogat vagy a rekeszizomra nehezedő nyomás megnehezítheti a légzést fekvő helyzetben.
• Alvási apnoe szindróma: bár az alvási apnoe főként az alvás közben jelentkező légzéskimaradásokkal jár, egyes esetekben légszomjat is kiválthat fekvő helyzetben.

Milyen tünetek kísérhetik az orthopnoe-t?

• Nehezített légzés fekvő helyzetben, ami üléssel vagy felállással javul
• Éjszakai köhögés, különösen szívelégtelenség esetén
• Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés
• Fáradtság és gyengeség, mivel az oxigénhiány megterheli a szervezetet
• Duzzadt bokák és lábak, ami szívelégtelenségre utalhat

Hogyan diagnosztizálható?

A pontos diagnózis érdekében az orvos a következő vizsgálatokat végezheti el:

• Anamnézis és fizikális vizsgálat: a beteg kórelőzményének és tüneteinek részletes felmérése.
• EKG (elektrokardiográfia): a szív elektromos aktivitásának vizsgálata.
• Mellkasi röntgen: a tüdőben és a szívben lévő eltérések kimutatására.
• Szívultrahang (echokardiográfia): a szív szerkezeti és működési rendellenességeinek feltárására.
• Pulzoximetria és vérgázvizsgálat: az oxigénellátottság ellenőrzésére.
• Tüdőfunkciós vizsgálatok (pl. spirometria): a légzéskapacitás és a tüdő állapotának felmérésére.

Hogyan kezelhető az orthopnoe?

A kezelés a kiváltó októl függ, de a következő lehetőségek segíthetnek:

Szívelégtelenség esetén:

• Vízhajtók szedése a folyadék-visszatartás csökkentésére;
• Vérnyomáscsökkentők vagy szívgyógyszerek alkalmazása;
• Életmódbeli változtatások (sóbevitel csökkentése, testsúly kontrollálása);

Tüdőbetegségek esetén:

• Hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők (pl. inhalációs szteroidok) használata;
• Oxigénterápia súlyos esetekben;

Elhízás vagy rekeszizomproblémák esetén:

• Testsúlycsökkentés és légzőgyakorlatok;
• Az ágy fejvégének megemelése alvás közben;

Alvási apnoe esetén:

• CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomás) terápia alkalmazása

Gyakori kérdések az orthopnoe-ről

Az orthopnoe fekvő állapotban kialakuló ne- hézlégzést jelent, amely függőleges (ülő vagy álló) testhelyzetben megszűnik. Előfordulhat asztmában, COPD-ben és minden esetben kialakul kétoldali rekeszbénulásban.

Mikor kell orvoshoz fordulni légszomj esetén?

Ha a légszomj hirtelen jelentkezik, súlyosbodik, vagy mellkasi fájdalommal, szédüléssel, eszméletvesztéssel társul, azonnali orvosi ellátás szükséges. Ha a panasz tartós és főként fekvő helyzetben jelentkezik, szív- vagy tüdőbetegség gyanúja miatt orvosi kivizsgálás javasolt.

Az orthopnoe mindig szívbetegségre utal?

Nem feltétlenül, de gyakran összefüggésben áll szívelégtelenséggel. Egyéb okok, például tüdőbetegségek, elhízás vagy alvási apnoe is kiválthatják. A pontos diagnózishoz orvosi vizsgálat szükséges.

Hogyan enyhíthető a légszomj éjszaka?

Az ágy fejvégének megemelése, párnákkal való támasztás, valamint az orvos által javasolt gyógyszerek és kezelések alkalmazása segíthet. Bizonyos esetekben a testsúlycsökkentés és a dohányzásról való leszokás is javíthat az állapoton.

Az orthopnoe lehet átmeneti állapot?

Ha a háttérben például fertőzés vagy allergia okozta tüdőirritáció áll, akkor az állapot javulhat a kiváltó ok megszűnésével. Ha azonban szívbetegség vagy krónikus tüdőbetegség áll a háttérben, hosszú távú kezelést igényelhet.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek az orthopnoe kezelésében?

A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a sóbevitel csökkentése és az egészséges testsúly fenntartása mind hozzájárulhatnak a légszomj csökkentéséhez. Az orvos egyéni javaslatai alapján érdemes életmódbeli változtatásokat bevezetni.

Felhasznált források:

• American Heart Association
• National Heart, Lung, and Blood Institute
• Mayo Clinic
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)