Ezért jelent olyan nagy kihívást a szervezetnek a lép gyógyulása

Ha valakinek lépsérülése volt, a felépüléshez idő, orvosi felügyelet és sokszor életmódbeli óvatosság is szükséges. A lép egy „csendes, háttérben dolgozó” szerv – amíg jól működik, észre sem vesszük, milyen nagy szükség van rá.

A lép – bár gyakran háttérbe szorul a szív, máj vagy vese mellett – különösen érzékeny és komplex szerv, ezért gyógyulása a sérülések, műtétek vagy betegségek után valóban komoly kihívás a szervezet számára. Ennek több, egymással összefüggő oka is van:

1. A lép rendkívül jól erezett szerv – emiatt sérülékeny

A lép gazdag vérellátású, szivacsos szövetből áll. Egy kisebb sérülés is súlyos vérzést okozhat benne, hiszen a lépen percenként több mint 150 ml vér áramlik át. Ezért a legkisebb trauma – például egy erősebb ütés vagy baleset – is vérömlenyt, repedést vagy belső vérzést eredményezhet, ami lassan regenerálódik.

2. Funkciója összetett – nem „csak egy” szerv

A lép az immunrendszer része, de egyúttal „vérszűrő” és „vértároló” is. Részt vesz az elöregedett vörösvértestek lebontásában, és az immunsejtek – különösen a limfociták – aktiválásában. Ha megsérül, ezek a funkciók részben vagy teljesen leállnak. A regeneráció során tehát nemcsak anatómiai, hanem élettani egyensúlyt is vissza kell állítani – ez lassabb, mint például egy izom vagy bőrszövet gyógyulása.

3. Nincsenek valódi „pótkapacitásai”

Bár a máj, csontvelő és nyirokcsomók részben átvehetik a feladatait, a lép elvesztése vagy sérülése után nem működik automatikus kompenzáció. Ez különösen az immunrendszer szempontjából jelent veszélyt: egy lépeltávolításon (splenectomián) átesett ember például fokozottan érzékeny a tokos baktériumok (pl. pneumococcus, meningococcus) okozta fertőzésekre.

4. A lép gyógyulása nehezen követhető

Mivel a lép mélyen a hasüreg bal felső részében, a bordák alatt helyezkedik el, nincs direkt tünete annak, ha nem regenerálódik jól. Nincs fájdalomreceptor benne, így a vérzés, a duzzanat vagy a lassú gyógyulás sokáig rejtve maradhat. Ezért gyakori az utólagos szövődmények, például a „rejtett” léprepedés, vérömleny vagy akár fertőzéses szövődmény.

5. A gyógyulás időigényes – és nem mindig teljes

A kisebb lépsérülések konzervatív úton (pihenéssel, megfigyeléssel) is meggyógyulhatnak, de akár hetekig-hónapokig is eltarthat a teljes regeneráció. Bizonyos esetekben (pl. léprepedés, daganat) a szervet részben vagy teljesen el kell távolítani, és ilyenkor a szervezet egy életre immunológiai hátrányba kerül.

Mi a lép szerepe?

A lép a hasüreg bal felső részében, a rekeszizom alatt elhelyezkedő, dúsan erezett szerv, mely több szempontból is kulcsfontosságú szerepet tölt be az emberi szervezetben. Funkcióját tekintve elsősorban az immunrendszer része, de részt vesz a vér alakos elemeinek lebontásában, raktározásában és szűrésében is. Sérülése vagy eltávolítása esetén a szervezet többféle mechanizmussal próbálja kompenzálni kieső funkcióit, de a regenerációja sajátos és korlátozott.

A lép szerkezeti felépítése

A lép felépítése egyedülálló. Külső részét egy rostos tok borítja, amely nemcsak fizikai védelmet nyújt, hanem belső sövényeket is képez, amelyek a lépen belül a véráramlást szabályozzák. Ez a tok két rétegből áll: egy erősebb, kollagénrostokból álló külső kötőszövetes tokból, valamint egy finomabb, rugalmas rostokat is tartalmazó belső rétegből, amely lehetővé teszi a lép tágulását, például vérrel való telítődés esetén. Ez a „kettős tok” biztosítja a szerv szerkezeti integritását, de egyben sebezhetőségének is forrása.

A lép gyógyulása azért különösen nehéz a szervezet számára, mert: érzékeny, erősen vérellátott szerv, egyszerre több létfontosságú funkciót lát el, nincs valódi „tartaléka”, rejtetten betegszik meg és hosszú és összetett a regenerációs folyamata.

Forrás: shuttertock.com

---

A lép sérülései és azok lehetséges szövődményei

A lép leggyakrabban tompa hasi trauma során sérül meg, például közlekedési balesetek, sportsérülések vagy magasból való esés következtében. A lép sérülése többféle lehet: lehet zúzódás (contusio), részleges repedés (ruptura) vagy teljes tokátmetszéssel járó szakadás. Mivel a lép igen gazdag vérerekben, súlyos sérülés esetén masszív, akár életveszélyes belső vérzés is felléphet.

A lépsérülések komplikációi közé tartozik:

• Hemoperitoneum (vér a hasüregben)
• Hypovolaemiás sokk, mely a nagy vérveszteség következménye
• Lép körüli vérömleny
• Pszeudoaneurizmák, melyek későbbi vérzés forrásai lehetnek
• Fertőzések, különösen lépeltávolítás után

A lép immunológiai szerepe

A lép a másodlagos nyirokszervek közé tartozik. Két fő részből áll: a fehér pulpából és a vörös pulpából. A fehér pulpa a nyirokszöveti elemekben gazdag, itt történik a kórokozók felismerése és az immunválasz kialakulása. A vörös pulpa a vér szűréséért felelős, lebontja az elöregedett vörösvértesteket, és kiszűri a kórokozókat. A lép tehát a véráramba jutó antigének elsődleges szűrője, valamint a B- és T-limfociták aktivációjának fontos helyszíne.

Lépeltávolítás esetén (splenectomia) a beteg immunrendszere jelentősen gyengülhet, különösen bizonyos baktériumok (pl. Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae) ellen. Ezért ilyen esetekben védőoltások és profilaktikus antibiotikumok adása javasolt.

Ha a lép súlyosan sérül, de annak immunológiai funkcióját szeretnénk megőrizni, lehetőség van lépautotranszplantációra. Ez azt jelenti, hogy a lépből eltávolított, ép apró darabokat a nagycsepleszbe ültetik be. A nagycseplesz gazdag érhálózata és immunsejtjei ideális környezetet biztosítanak a lépsejtek túléléséhez és részleges működésének fenntartásához. Ez az eljárás főként fiatalabb betegekben javasolt, illetve olyan esetekben, amikor magas a fertőzéses szövődmények kockázata, és a teljes lépeltávolítás kerülendő. Ez az eljárás több magyar orvos nevét dicséri, köztük Dr. Furka István nevét is.

A lép regenerációja és a gyógyulás szakaszai

A lép sajátos szerv, regenerációs képessége korlátozott, de nem nulla. Kisebb zúzódások, repedések esetén – ha nem járnak masszív vérzéssel – konzervatív kezeléssel (megfigyelés, ágynyugalom, vérkép monitorozása) akár teljes gyógyulás is elérhető.

1. 1 Gyulladásos fázis (1-3 nap) – A sérülés helyén gyulladásos sejtek jelennek meg, ödéma és fájdalom jellemző. A beteg tompa bal oldali hasi fájdalmat, nyomásérzékenységet, esetleg vállba sugárzó fájdalmat észlelhet.
2. 2 Proliferációs fázis (4-14 nap) – A lép állománya elkezd újraépülni, a vérzések felszívódnak. A fájdalom enyhül, a beteg általános állapota javul, de fizikai aktivitás még nem javasolt.
3. 3 Átépülési fázis (2-6 hét) – A szövetek szerkezete stabilizálódik. Ebben a szakaszban a beteg már csak enyhe kellemetlenséget érez, fizikai terhelésre enyhe diszkomfort jelentkezhet.

Súlyos sérülések esetén azonban nem következik be valódi regeneráció, ekkor a szervezet a kiesett funkciókat más nyirokszervek (például máj, nyirokcsomók) aktivitásának fokozásával próbálja pótolni.

Mit érez a beteg?

A lépsérülés vagy a gyógyulási folyamat testi és lelki szinten is kihívás. A betegek általában tompa, mély, bal bordaív alatti fájdalmat jeleznek, amely mozgásra, légvételre erősödhet. Ha vérzés is társul, gyengeség, szédülés, hideg verítékezés és gyors pulzus jelentkezhet. A gyógyulás során fáradékonyság, enyhe diszkomfort vagy fájdalom maradhat fenn, különösen nagyobb terhelés során. Lelki szinten szorongás, félelem is megjelenhet, főleg, ha a beteg tudja, hogy egy létfontosságú immunológiai szervét veszítette el, vagy hogy a fertőzésekkel szemben sebezhetőbb lett.

Kapcsolódó cikk

Görcsös hasfájás, hányingert érez? Ilyen tünetekkel jelezhet a lépinfarktus

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!