Párom lányának dührohamai vannak - mit tehetnénk? Az orvos válaszol
A Vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett.
Tisztelt orvosok!
Nevelt lányom - élettársam lánya - élethelyzete miatt fordulok Önökhöz tanácsért, úgy érzem patthelyzetben vagyunk, párom nem proaktív típus.
Júniusban lesz 17 éves nagylány, friss labor szerint minden érték rendben, szédülés miatt kardiológiai beutalót kapott, időpontot talán májusra tud adni a kórház. Szülők 3,5 éve váltak, mi 15 hónapja szeretjük egymást, decemberben - mikor anyuka végre hajlandó volt elköltözni (két ház a telken, 3 éve külön fedél alatt alvás) - végre összeköltöztünk, sajnos magával vitte a 14 éves fiú édestestvért, hiába bíróság által apukánál van elhelyezve mindkét gyerek. Már előtte is egyértelmű volt számomra a leányzó szorongása, de azóta kétszer volt apukája és számomra is érthetetlen dührohama: 1. apuka szépen kérte matek tanulásra bukás elkerülése miatt, 2. apuka szóba hozta a váltott nevelést, hogy édestestvérrel együtt tudjanak lenni, ami láthatóan hiányzik mindkettejüknek. Dührohamnál kiabálás, inkább üvöltözés, bezárkózás, apa-hibáztatás, "hagyjál béken, nem érdekel" kiáltozások voltak. Tárgyak, személyek vagy önsértési jelek, tények nem. Emellett kétszer pánikrohamszerű állapot szédüléssel, ájulásközeli helyzettel. Sajnos ezen alkalmakkor apuka döntése alapján orvos nem látta.
Sikerült iskola által családvédelmi rendszerben pszichológushoz eljuttatni, egy ülés volt, visszajelzés alapján meg sem szólalt a leányzó. 3 hetente tudja fogadni a szakember, április végén, 4 találkozó után ad majd javaslatot rá, hogyan tovább.
Jól sejtem/érzem, hogy lassú így ez a folyamat? Keressünk már most pszichiáteri rendelésre időpontot, vagy várjunk ezzel az április végi véleményre?
Természetesen ez a tény kapcsolatunkat és én fiam hangulatát is nagyban veszélyezteti, hétvégén haza is költöztünk - hátha ez a gond - de a leányzó állapota mindkettőnket nagyon aggaszt.
Az orvos válasza:
"Kedves Kérdező!
Folyamatban a testi kivizsgálás, folyamatban a pszichoterápia, szerintem most ennyit tudnak tenni. Illetve mondjuk a nagylány aktuálisan valószínűleg fennálló "ő senkinek nem kell" érzését nem célszerű megtámogatni azzal, hogy jó lenne, ha felesben elhúzna az anyjához, aki elvitte a kistesót, de őt nem jogos a sértettsége az ő nézőpontjából, legyenek vele türelmesek most, és éreztessek vele, hogy jó, hogy itt van."
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!