Szaglásvesztés: az agytumortól az Alzheimer-kórig sok minden okozhatja

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van.

A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.

A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.

Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

- Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. - A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Mi okozhatja a szaglási hallucinációt?

Speciális tünet a szaglási hallucináció, amikor valaki olyan szagokat érez, amelyeknek nincs valós alapja. Ennek hátterében ki kell zárni a szervi okokat, például a temporális lebenyi károsodást, amely okozhat ugyan fokális-parciális epilepsziás rohamokat, de nem jár klinikai görccsel. Ilyenkor csak furcsa élményeket él meg a beteg, például bizarr szagokat érez, aminek nincs alapja. A temporális lebenyi epilepsziának klinikai motoros tünete tehát jellemzően nincs, jellegzetessége azonban a déja vu és a jamais vu élménye, mintha már megtörtént volna egy helyzet vagy éppen sosem tapasztaltuk még azt. Ilyen furcsa tünet lehet még az absence, vagyis a kihagyás, amikor pár pillanatra mintha megszűnne a valóságban való jelenlét. Az első pszichotikus epizódoknál mindazonáltal érdemes lenne minden esetben koponya MR-nek készülnie, hogy kizárhatók legyenek a szervi eltérések.

Prinz doktor tehát úgy összegzi a tudnivalókat, hogy szaglásvesztés esetén az első, legkönnyebb lépés a fül-orr-gégész felkeresése, és ha lokálisan nincs magyarázata a panasznak, de az zavaró mértékű vagy egyéb tünetekkel is jár, akkor érdemes neurológiai kivizsgáláson részt venni.

Összegezve

• A szaglásvesztés okai között szerepelnek megfázás, koponyatörés, és neurológiai betegségek, mint például Parkinson-kór.
• A szaglás elvesztése lehet átmeneti, például gyulladásos eredetű, vagy állandó, genetikai rendellenesség miatt.
• A COVID-19 koronavírus gyakran szaglásvesztéssel kezdődik, ami elhúzódó tünetként is jelen lehet.
• A szaglásvesztés kivizsgálásakor a fül-orr-gégészeti vizsgálat után neurológiai ellenőrzés javasolt, ha más tünetek is jelen vannak.
• A diagnózis felállítása képalkotó eljárásokkal, például MRI vizsgálattal is kiegészíthető különleges esetekben.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!