Mit jelez a gyors szívverés?

2025. május 07. 08:04

Minden, amit a szapora szívverés testi és lelki hátteréről tudni érdemes.

Előfordult már Önnel, hogy nyugalomban is úgy érezte: hevesen, szinte „kiugrik” a szíve? Vagy ébredt már éjszaka szapora szívverésre, amit nem tudott hová tenni? A gyors szívverés – vagyis orvosi nevén tachycardia – gyakori panasz, és bár sok esetben ártalmatlan, néha fontos figyelmeztető jel lehet.

A szív normál működése során percenként 60–100 ütést végez. Ha ez a szám nyugalmi helyzetben tartósan a 100 fölé emelkedik, akkor orvosi szempontból már tachycardiáról beszélünk. A szív ilyen túlzott aktivitása lehet válasz egy külső ingerre, például stresszre vagy lázra, de akár szívritmuszavar vagy hormonális egyensúlyzavar is állhat mögötte. Fontos tehát elkülöníteni, hogy a gyors szívverés természetes reakció vagy kóros tünet.

Ezekre a tünetekre fontos odafigyelni

Gyakori, hogy fizikai megterhelés, izgalom, düh vagy akár egy erős kávé hatására felgyorsul a pulzusunk. Ez önmagában még nem ad okot aggodalomra. Ugyanakkor ha a szapora szívverés gyakran, váratlanul vagy hosszabb ideig tart, esetleg szédüléssel, légszomjjal, mellkasi diszkomforttal, nyomással is együtt jár, akkor nem szabad legyinteni rá.

Különösen figyelemfelkeltő, ha ez a tünet éjszaka, alvás közben jelentkezik. Ilyenkor a háttérben akár pánikzavar, rejtett stressz vagy szívritmuszavar is állhat, de nem ritka, hogy hormonális folyamatok – például a pajzsmirigy túlműködése vagy a nőknél jelentkező perimenopauzális változások – idézik elő. Igen, a hormonális átrendeződés, különösen a változókor környékén, gyakran okoz szapora pulzust, amit sokan nem is kötnek össze a ciklus változásaival.

Bizonyos gyógyszerek is kiválthatnak gyors szívverést

Ilyenek például a hörgőtágítók (amelyeket asztmás vagy COPD-s betegeknél használnak), egyes pajzsmirigyhormon-készítmények vagy szteroidok. Ha valaki új gyógyszert kezd el szedni, és ezt követően tapasztalja a tünetet, mindenképp érdemes erről egyeztetnie a kezelőorvosával.

A kivizsgálás során elsőként az EKG segít az aktuális szívritmus feltérképezésében. Ha a panasz időszakosan jelentkezik, akkor javasolt lehet a 24 órás Holter-monitorozás is, ami egy hordozható EKG-készülék segítségével naplózza a szív működését. Emellett a vérvizsgálat, a szívultrahang és a pajzsmirigyfunkció mérése is kulcsfontosságú lehet. Ha a gyors szívverés ismétlődő vagy visszatérő jellegű, érdemes vezetnie egy pulzus- és tünetnaplót, ami segítheti a diagnózist – különösen akkor, ha a panaszok nem minden nap jelentkeznek.

A kezelés természetesen mindig attól függ, mi váltja ki a tachycardiát. Ha stressz, túlzott koffeinbevitel vagy alváshiány a ludas, akkor már néhány életmódbeli változtatás is elég lehet:

elegendő pihenés,
mérsékelt kávé- és alkoholfogyasztás,
illetve a szorongás oldása relaxációs technikákkal.

Más esetekben azonban gyógyszeres terápia válhat szükségessé, például béta-blokkoló vagy antiaritmiás készítmény formájában. Ha szívritmuszavart diagnosztizálnak, akkor egy speciális kardiológiai beavatkozás, az úgynevezett katéterabláció is szóba jöhet – ez egy olyan célzott eljárás, amely képes megszüntetni a szívben lévő „hibás” elektromos gócokat.

Végül nem szabad elfelejtenünk, hogy a szív „beszél” hozzánk. Néha csak azt mondja: túl sokat vállalt, túl keveset pihen. Máskor viszont komolyabb üzenetet közvetít, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a szív túl gyorsan ver, az nem mindig a test hibája – néha a léleké. De bármelyik is legyen, odafigyelést és megértést érdemel.