Egy nagyobb szívdobbanás, néhány másodpercnyi szapora szívverés vagy olyan érzés, mintha a szív egy pillanatra kihagyna: a szívdobogásérzés ijesztő lehet, de önmagában nem feltétlenül jelent szívbetegséget. Koffein, stressz, kialvatlanság, de hormonális változások is kiválthatják, bizonyos esetekben azonban szívritmuszavar vagy más betegség is állhat a háttérben.
- A szívdobogásérzés gyakori és általában ártalmatlan jelenség, melyet stressz, koffein, kialvatlanság vagy hormonális változások válthatnak ki.
- Bizonyos esetekben a palpitáció hátterében szívritmuszavar, vérszegénység, pajzsmirigyprobléma vagy más betegség is állhat.
- A tünetek megfigyelése – például gyakoriság, időtartam, kísérő panaszok és kiváltó okok – fontos információt adhat az orvosnak.
- Az egyszerű EKG vizsgálat nem mindig mutat eltérést, ezért szükség lehet hosszabb ideig tartó monitorozásra is.
- Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha a szívdobogás mellé mellkasi fájdalom, légszomj, ájulás vagy súlyos szédülés társul.
A szívverésünket normális körülmények között szinte észre sem vesszük. Éppen ezért feltűnő, amikor egyszer csak egy szokatlanul erős dobbanást érzünk a mellkasban, a szív néhány pillanatig kalapálni kezd, vagy olyan érzésünk támad, mintha egy ütem kimaradt volna.
Ezt összefoglalóan palpitációnak, vagyis szívdobogásérzésnek nevezik. Az érzés nem mindenkinél ugyanolyan: lehet erős dobogás, szapora szívverés, szabálytalan ritmus, remegő vagy „lebegő” érzés a mellkasban, illetve egy-egy feltűnően nagy ütés. A szívverést nemcsak a mellkasban, hanem akár a torok vagy a nyak környékén is érezheti az ember.
A legtöbb ilyen epizód rövid ideig tart, és nem veszélyes. Az azonban, hogy valaki mit érez, önmagában nem árulja el biztosan, mi történik a szívritmusával. Ezért a rendszeresen visszatérő, hosszabb ideig tartó vagy más tünetekkel együtt jelentkező szívdobogásérzést érdemes kivizsgáltatni.
Miért érezhet úgy, mintha kihagyna a szíve?
A „kihagyott egyet a szívem” érzés mögött sokszor nem valódi kihagyás áll. Előfordulhat például egy idő előtt jelentkező szívütés, amelyet egy rövid szünet követ. Az ezután érkező normális összehúzódás erőteljesebbnek érződhet, ezért az ember éppen ezt a nagy dobbanást veszi észre.
Az ilyen idő előtti szívütések – extraszisztolék – egészséges embereknél is előfordulhatnak. Lehetnek olyan ritkák, hogy az érintett szinte soha nem veszi észre őket, máskor egy rövidebb időszakban gyakrabban jelentkeznek.
Sokan úgy írják le az érzést, mintha a szívük bukfencezne, megremegne, egy pillanatra megállna, majd nagyot dobbanna.
Az alkalomszerű extraszisztolé önmagában nem feltétlenül jelent komoly problémát. Ha azonban az érzés újonnan jelentkezik, nagyon gyakorivá válik, hosszabb ideig fennáll, vagy rosszullét kíséri, fontos lehet tisztázni, pontosan milyen szívritmus áll mögötte.
A stressz is megdobogtathatja a szívet
Az egyik leggyakoribb kiváltó tényező a stressz és a szorongás.
Stresszhelyzetben a szervezet olyan hormonokat szabadít fel, amelyek felkészítik a testet a gyors reakcióra. Ennek részeként emelkedhet a pulzus, erőteljesebbé válhatnak a szív összehúzódásai, és sokkal feltűnőbbé válhat a szívverés.
Ehhez nem feltétlenül kell pánikroham vagy rendkívüli stresszhelyzet. Egy feszültebb munkanap, tartós kialvatlanság, vizsga, konfliktus vagy hosszabb ideje fennálló szorongás is szerepet játszhat.
Pánikroham során a heves szívdobogás mellé légszomj, remegés, izzadás, mellkasi kellemetlenség, szédülés és erős félelem is társulhat. Mivel ezek közül több tünet szívbetegség esetén is jelentkezhet, egy újonnan fellépő rosszullétet nem érdemes automatikusan szorongásnak minősíteni.
A kávé után is jelentkezhet
A koffein stimuláns, ezért érzékenyebb embereknél fokozhatja a szívdobogásérzést. Az egyéni különbségek azonban jelentősek.
Nemcsak az számít, hány kávét iszik valaki. Koffein található energiaitalokban, teában, kólában, csokoládéban és bizonyos készítményekben is, így a napi összmennyiség könnyen nagyobb lehet a gondoltnál.
Ha a szívdobogásérzés jellemzően kávé vagy energiaital után jelentkezik, érdemes megfigyelni az összefüggést. Hasonlóan provokáló tényező lehet a nikotin és egyeseknél az alkohol is.
A kialvatlanság, a stressz és a sok koffein ráadásul gyakran együtt jár: aki keveset alszik, több kávét ihat, miközben a kialvatlanság önmagában is fokozhatja a kellemetlen szívérzeteket.
Bizonyos gyógyszerek is állhatnak mögötte
Nemcsak élvezeti szerek befolyásolhatják a szívverést. Egyes gyógyszerek és egyéb készítmények szintén okozhatnak palpitációt.
Ide tartozhatnak például bizonyos megfázás elleni szerek, egyes asztmagyógyszerek és stimuláló hatású készítmények. Emiatt újonnan jelentkező szívdobogásérzésnél érdemes végiggondolni, kezdett-e nemrég új gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szedni.
Felírt gyógyszert ugyanakkor nem szabad önállóan elhagyni azért, mert felmerül, hogy köze lehet a panaszhoz. Ilyenkor az orvossal vagy gyógyszerésszel érdemes egyeztetni.
A hormonális változások is befolyásolhatják a szívverést
A szívdobogásérzés nőknél hormonális változásokhoz is kapcsolódhat.
Előfordulhat menstruáció, terhesség, illetve a perimenopauza és menopauza időszakában is. A menopauza körüli években a palpitáció akár hőhullámokkal, éjszakai izzadással, alvászavarral vagy hangulati változásokkal együtt jelentkezhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy bizonyos életkor felett minden szívdobogásérzés „csak a hormonok miatt van”. Újonnan jelentkező vagy erősödő panasz esetén ugyanúgy indokolt lehet az orvosi kivizsgálás, különösen akkor, ha más tünet is társul hozzá.
Vérszegénység és pajzsmirigybetegség is okozhatja
A szívdobogásérzés hátterében nem feltétlenül maga a szív betegsége áll.
Vérszegénység esetén a vér oxigénszállító képessége csökkenhet. Ennek kompenzálására a szív gyorsabban dolgozhat. A szívdobogás mellett fáradtság, gyengeség, sápadtság, légszomj vagy szédülés is jelentkezhet.
A pajzsmirigy túlműködése szintén felgyorsíthatja a szívverést. Ilyenkor a palpitáció mellett fogyás, fokozott izzadás, melegintolerancia, remegés, idegesség vagy alvási nehézség is előfordulhat.
Az elektrolit-háztartás bizonyos zavarai ugyancsak hatással lehetnek a szív elektromos működésére.
Ez az egyik oka annak, hogy a visszatérő szívdobogás kivizsgálása nem feltétlenül áll meg egy EKG-nál. Az orvos a tünetek és a kórelőzmény alapján laborvizsgálatot is indokoltnak tarthat.
Szívritmuszavar is meghúzódhat a háttérben
A palpitáció bizonyos esetekben valóban aritmia, vagyis szívritmuszavar tünete.
A szív normális ritmusát elektromos jelek szabályozzák. Ha ezek képződésében vagy továbbításában zavar keletkezik, a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul verhet.
A ritmuszavaroknak számos típusa létezik, és jelentőségük is nagyon eltérő. Vannak jóindulatú eltérések, míg mások kezelést és rendszeres ellenőrzést igényelnek.
Az egyik legismertebb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, amelynél a szív felső üregeinek elektromos működése rendezetlenné válik. A pulzus szabálytalanná és gyakran gyorsabbá válhat. Egyesek erős szívdobogást éreznek, mások fáradtságot, légszomjat vagy szédülést tapasztalnak, és olyan is előfordul, hogy a pitvarfibrilláció egyáltalán nem okoz észrevehető tünetet.
A pitvarfibrilláció felismerése azért különösen fontos, mert növelheti a vérrögképződés és a stroke kockázatát.
Az is számít, milyen körülmények között jelentkezik
A kivizsgálás szempontjából sokat elárulhat a szívdobogás mintázata.
Nem mindegy például, hogy egyetlen nagy dobbanásról van szó, vagy percekig tartó szapora szívverésről. Fontos lehet, hogy a ritmus szabályosnak vagy szabálytalannak érződik-e, nyugalomban vagy terhelés közben kezdődik-e, illetve hirtelen indul és ér véget, vagy fokozatosan változik.
Érdemes azt is megfigyelni, mi történt közvetlenül előtte. Ivott kávét vagy energiaitalt? Alkoholt fogyasztott? Keveset aludt? Stresszes helyzetben volt? Edzett? Új gyógyszert kezdett szedni?
Az epizód időtartama és gyakorisága ugyancsak fontos. Az orvos számára sokkal használhatóbb információ az, hogy „hetente háromszor, nyugalomban körülbelül öt percig nagyon gyorsan és szabálytalanul ver a szívem”, mint egyszerűen az, hogy „néha furcsán dobog”.
Miért lehet normális az EKG, ha mégis érez valamit?
A rendelőben készített nyugalmi EKG csak azt a rövid időszakot rögzíti, amikor a vizsgálat történik. Ha a palpitáció naponta csak néhány percig vagy hetente néhányszor jelentkezik, könnyen előfordulhat, hogy éppen a vizsgálat alatt teljesen normális a szívritmus.
Ilyenkor hosszabb ideig tartó EKG-monitorozásra lehet szükség.
A Holter-monitor általában egy vagy több napon keresztül folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését. Ritkábban jelentkező panaszoknál hosszabb időn át használható eseményrögzítő vagy más monitorozási módszer jöhet szóba.
A cél az, hogy lehetőség szerint éppen akkor készüljön szívritmus-felvétel, amikor a beteg érzi a panaszt. Így összevethető a szubjektív szívdobogásérzés azzal, hogy ténylegesen milyen ritmusban működött a szív.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
Bár a szívdobogásérzés gyakran ártalmatlan, vannak olyan kísérő tünetek, amelyek mellett nem érdemes otthon várakozni.
Sürgős orvosi ellátásra lehet szükség, ha a szívdobogás mellé mellkasi fájdalom vagy nyomás, jelentős légszomj, ájulás vagy ájulásközeli állapot, illetve súlyos szédülés társul.
Ugyancsak fontos mielőbb segítséget kérni, ha a nagyon gyors vagy szabálytalan szívverés nem múlik, vagy az érintett kifejezetten rosszul érzi magát.
Ha valaki elveszíti az eszméletét, nem lélegzik normálisan vagy más, életveszélyes állapot jelei mutatkoznak, azonnal sürgősségi segítséget kell hívni.
Mikor érdemes kivizsgáltatni akkor is, ha nincs rosszullét?
Nem csak sürgősségi helyzetben érdemes orvoshoz fordulni.
Ha a szívdobogásérzés újonnan jelentkezett, egyre gyakrabban fordul elő, hosszabb ideig tart, megváltozott a jellege vagy terhelés közben jelentkezik, célszerű kivizsgáltatni.
Szintén fontos lehet az ellenőrzés, ha ismert szívbetegség áll fenn, vagy a családban előfordult fiatal életkorban hirtelen szívhalál vagy súlyos ritmuszavar.
A kivizsgálás része lehet a fizikális vizsgálat és az EKG, szükség esetén hosszabb szívritmus-monitorozás, laborvizsgálat, szívultrahang vagy más kardiológiai vizsgálat.
Egy-egy nagy dobbanás nem feltétlenül jelent bajt
A szív időnkénti erősebb dobbanása önmagában nagyon gyakori jelenség lehet. Stressz, kialvatlanság, koffein, alkohol, nikotin, hormonális változások vagy egy-egy extraszisztolé is állhat mögötte, és ezek közül több teljesen egészséges szív mellett is előfordulhat.
Ugyanakkor a palpitációt nem érdemes minden esetben automatikusan idegességnek vagy túl sok kávénak tulajdonítani. Vérszegénység, pajzsmirigyprobléma és különböző szívritmuszavarok is okozhatják.
A legfontosabb ezért nem pusztán az, hogy érez-e néha egy nagy dobbanást, hanem az, milyen gyakran történik, meddig tart, milyen körülmények között jelentkezik, és társul-e hozzá más panasz.
Egy ritkán előforduló, pillanatnyi dobbanás, amelyhez semmilyen más tünet nem társul, sokszor nem jelez súlyos problémát. A visszatérő, elhúzódó vagy rosszulléttel járó szívdobogás viszont már olyan jel, amelynek érdemes utánajárni.
Szaporán ver a szíve evés után? Nem biztos, hogy kardiológiai gond! Ezek a hisztamin-intolerancia meglepő tünetei, amire kevesen gondolnak
- Szaporán ver a szíve evés után? Nem biztos, hogy kardiológiai gond! Ezek a hisztamin-intolerancia meglepő tünetei, amire kevesen gondolnak
- Gyorsabban ver a szíve a kelleténél? Ennyi minden okozhatja
- Nem tudja leállítani a nyomasztó gondolatokat? Így enyhítheti a szorongást otthon
- Mennyi az ideális pulzus? A kardiológusok szerint eddig az értékik érzi jól magát a szervezet
- Magnéziumszedés okosan: mikor válik hasznára, és mikor jelent kockázatot?
- Fontos figyelmeztető tünetekkel jelez a szervezet, amikor elkezd felszökni a vérnyomásunk - erre figyeljen nagyon oda!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
