Fontos figyelmeztető tünetekkel jelez a szervezet, amikor elkezd felszökni a vérnyomásunk - erre figyeljen nagyon oda!

Hirtelen elzsibbad a karja, bizsereg a szája vagy az ajka, esetleg nehezen kap levegőt? Ez az élmény ijesztő – és valóban komolyan kell venni. Mutatjuk, mit tehet, meddig adhat időt arra, hogy hátha elmúlik, és mi a teendő, ha nem javul az állapot.

Bizsergő, zsibbadó kar, ajkak, arc, szapora légzés, gyors szívverés - ezek a tünetek a szervezet stresszválaszától kezdve a keringési rendellenességeket át a neurológiai eseményig utalhatnak többféle problémára. A kulcs: megérteni, mi történik ilyenkor a testben, és időben felismerni, mikor ártalmatlan, és mikor életveszélyes a jelenség.

Mi történik ilyenkor a testben?

Amikor karzsibbadást, szájbizsergést és szapora légzést tapasztal, az idegrendszere pánik- vagy stresszüzemmódba kapcsol. A test ilyenkor adrenalint és noradrenalint szabadít fel, amelyek:

• felgyorsítják a pulzust,
• összehúzzák, majd kitágítják az ereket,
• és fokozzák az izomfeszültséget.

Ez az evolúciós „harcolj vagy menekülj” reakció. A probléma az, hogy a mai élethelyzetekben nem futunk el, hanem ülünk – a légzés viszont felgyorsul, és elkezdjük túl gyorsan kifújni a szén-dioxidot.

Ezt nevezi az orvostudomány hiperventilációs szindrómának, amelyről a Mayo Clinic és a Cleveland Clinic is ír: a vér CO₂-szintje leesik, emiatt az erek kissé összehúzódnak, az idegek pedig túlérzékennyé válnak – ezt érezzük bizsergésként vagy zsibbadásként a karban, az arcon vagy a száj körül.

A magas vérnyomás, mint háttér-okozó tényező

Ha a tünetekhez lüktető fejfájás, arcpír, szívdobogásérzés, fülzúgás vagy mellkasi nyomás társul, akkor nemcsak stresszről lehet szó. Ezek már a hirtelen vérnyomás-emelkedés jelei is lehetnek.

A European Society of Cardiology és az American Heart Association is figyelmeztet: a vérnyomás-kiugrás gyakran kíséri a szorongásos rohamokat, de az is előfordul, hogy valódi hipertóniás epizód áll a háttérben.

Ilyenkor a szervezet feszültség alatt áll: az erek megfeszülnek, a szív több vért pumpál, az agyi és arci idegek érzékenyebbé válnak – emiatt érezheti az arc, az ajkak, a kéz vagy kar zsibbadását.

Meddig várjon, várhat, hogy a tünetek enyhüljenek?

Ha a tünetek néhány perc alatt fokozatosan csillapodnak, miután leül, lassan lélegezve megnyugszik, és a légzése rendeződik, valószínűleg hiperventilációs vagy stresszreakcióról van szó.

Tegye ezt:

1. 1 Üljön le kényelmesen, és tartsa vissza egy pillanatra a levegőt a belégzés után.
2. 2 Próbáljon lassan, mélyen lélegezni – 4 másodperc belégzés, 6 másodperc kilégzés. Ismételje meg néhány percig.
3. 3 Igyon meg lassan egy pohár vizet.
4. 4 Mérje meg a vérnyomását, ha tudja.

A legtöbb esetben 5–10 percen belül csillapodnak a panaszok. Ha azonban több mint 15–20 percig tartanak, vagy fokozódnak, már nem szabad várni.

Mikor kell azonnal orvost hívni (112)?

A következő tünetek sürgősségi helyzetet jeleznek – nem várhatnak:

• A zsibbadás csak az arc vagy test egyik oldalát érinti.
• Hirtelen beszédzavar, látásromlás vagy féloldali gyengeség jelentkezik.
• Mellkasi fájdalom, szorítás, légszomj társul hozzá.
• A vérnyomás 180/120 Hgmm felett van.
• A tünetek nem múlnak el 15–20 percen belül.

Ezek a jelek akár stroke, TIA (átmeneti agyi keringészavar) vagy szívinfarktus tünetei is lehetnek. Az ilyen tüneteknél minden perc számít, mert az időben megkezdett kezelés életet menthet.

Meddig számít normálisanak, magasnak vagy alacsonynak a véromyás?

Nagyon fontos kérdés — és sokan nincsenek tisztában vele, mit is jelent pontosan a „normális vérnyomás”, illetve hol kezdődik a valódi magas vagy alacsony érték. A határértékek az utóbbi években némileg szigorodtak, mert a kutatások szerint már a „felső-normál” tartomány is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nézzük tehát érthetően, orvosi irányelvek alapján.

A vérnyomás két értékből áll:

• az első szám (szisztolés) a szív összehúzódásakor mért nyomás,
• a második (diasztolés) pedig a szív ellazulása közben fennálló nyomás.

A vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) adják meg, például: 120/80 Hgmm.

Vérnyomás-kategóriák (felnőttek esetén)

(a 2024-es European Society of Cardiology és az American Heart Association ajánlásai alapján)

Mit jelentenek a határértékek a gyakorlatban?

• 120/80 Hgmm körül: ez a legtöbb embernél az ideális érték.
• 130/85 körül: már érdemes életmódbeli odafigyelést bevezetni – csökkentett sóbevitel, rendszeres mozgás, stresszkezelés.
• 140/90 fölött: ez már magas vérnyomás – orvosi kivizsgálás, vérnyomásnapló vezetése ajánlott.
• 180/120 fölött: hipertóniás krízis, sürgős ellátásra van szükség, főleg ha fejfájás, mellkasi fájdalom, látászavar, zsibbadás is társul.
• 90/60 alatt: ha tünetmentes, akár alkati lehet; de ha fáradtság, szédülés, gyengeség jelentkezik, alacsony vérnyomás (hipotónia) állhat a háttérben.

Mikor és hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

1. 1 Reggel, ébredés után (még a kávé és a gyógyszer előtt).
2. 2 Este, lefekvés előtt.
3. 3 Mindig nyugalomban, ülve, 5 perc pihenés után.
4. 4 Legalább három egymást követő napon, két mérést végezzen alkalmanként, és átlagolja az értéket.
5. 5 Írja fel a mért adatokat egy vérnyomásnaplóba – ezzel az orvos pontosabb képet kap.

A mért érték mindig pillanatkép – befolyásolhatja stressz, kávé, alváshiány, fájdalom vagy akár az időjárás is. A tartósan magas érték azonban nem „idegesség kérdése”, hanem érrendszeri állapotot jelez. Érdemes ezért évente legalább egyszer háziorvosi vagy kardiológiai kontrollt kérni, még akkor is, ha nincsenek panaszai. A Magyar Hypertonia Társaság szerint a rendszeres, helyes otthoni mérés az egyik leghatékonyabb megelőzési eszköz: nemcsak a hipertónia, hanem a szívritmuszavarok korai felismerésében is segít.

Mi van akkor, ha csak az első érték magas?

Nagyon gyakori kérdés. Ha a szisztolés (első) érték magas, de a diasztolés (második) normális, akkor úgynevezett izolált szisztolés hipertóniáról (ISH) beszélünk. Ez egy külön kategória a magas vérnyomáson belül, és másképp viselkedik, mint a „klasszikus” hipertónia.

Mit jelent pontosan az izolált szisztolés magas vérnyomás?

A vérnyomás két komponense nem mindig együtt emelkedik.

1. 1 A szisztolés érték (az első szám) mutatja, mekkora a nyomás a szív összehúzódásakor,
2. 2 a diasztolés (második szám) pedig azt, mekkora nyomás marad a szív ellazulásakor.

Ha például valakinek 150/78 Hgmm a vérnyomása, az nem „félig magas”, hanem izolált szisztolés hipertónia. A European Society of Cardiology (ESC) és a Mayo Clinic szerint ez már magas vérnyomásnak minősül, és nem szabad félvállról venni.

Miért emelkedik meg csak a felső érték?

Leggyakrabban az érfalak rugalmasságának csökkenése áll a háttérben. Ahogy öregszünk, az artériák fala elveszíti a tágulékonyságát, így a szív összehúzódásakor a vér „nagyobb erővel ütközik” az érfalnak. Ezért az idősebb embereknél gyakoribb, de nem csak idős korban fordul elő.

Főbb okai lehetnek:

• Érelmeszesedés (az erek rugalmatlansága miatt)
• Pajzsmirigy túlműködés
• Vérszegénység vagy vashiány
• Szívbillentyű-rendellenesség (aortainszufficiencia)
• Túlzott stressz, szorongás, koffein- vagy nikotinfogyasztás
• Hormonális változások, különösen nőknél menopauza után

Az izolált szisztolés hipertónia a szív- és érrendszeri betegségek egyik legerősebb előrejelzője 60 év felett, még akkor is, ha a második érték normális marad.

Miért veszélyes, ha csak a felső érték magas?

Sokan azt hiszik, ez „enyhébb” forma, de valójában:

• a szív nagyobb terhelésnek van kitéve,
• a nagy artériák falában mikrosérülések alakulhatnak ki,
• és a tartós szisztolés nyomás agyvérzés, szívinfarktus és veseelégtelenség kockázatát növeli.

A Journal of the American College of Cardiology 2023-as tanulmánya szerint már 130 Hgmm fölötti szisztolés érték hosszú távon növeli az agyi mikroér-károsodás és a demencia esélyét.

Mit tehet, ha csak az első értéke magas?

1. 1 Ne legyintsen rá – már ez is kezelendő állapot lehet.
2. 2 Mérje rendszeresen, reggel és este, legalább egy héten át.
3. 3 Kerülje a túlzott sófogyasztást, a koffeint és a nikotint.
4. 4 Vezessen stressznaplót – sokszor lelki terheléskor ugrik meg a szisztolés érték.
5. 5 Igyon elegendő vizet, mert a dehidratáltság fokozhatja a vérnyomás-ingadozást.
6. 6 Beszéljen háziorvosával: előfordulhat, hogy kardiológiai kivizsgálás (pl. ultrahang, 24 órás vérnyomás-monitorozás, laborvizsgálat) javasolt.

Az orvos dönthet úgy, hogy életmódváltással (sócsökkentés, testsúly, mozgás) kezdi a kezelést, de idősebb korban gyakran szükség van gyógyszerre is, főleg ha más rizikófaktor (cukorbetegség, érelmeszesedés, vesebetegség) is jelen van.

Mikor és hová érdemes kivizsgálásra menni?

Azonnal, ha:

• a vérnyomása többször 140 Hgmm fölött van, még ha az alsó érték normális,
• a magasabb értékhez fejfájás, szédülés, fülzúgás, látászavar társul,
• vagy már gyógyszert szed, de az érték nem csökken.

Ezekben az esetekben a háziorvos kardiológiai kivizsgálást javasolhat. Ha a szisztolés érték 180 Hgmm felett van, és mellkasi fájdalom, látászavar, zsibbadás, beszédzavar jelentkezik – azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Ha a tünetek többször ismétlődnek, még ha enyhén is, mindenképpen érdemes belgyógyász vagy kardiológus felkeresése. Ő elrendelhet:

• vérnyomás-monitorozást (ABPM),
• laborvizsgálatot (elektrolitok, vércukor, pajzsmirigyfunkció),
• EKG-t és esetenként neurológiai vizsgálatot is.

Ha stressz, szorongás, pánik gyanúja merül fel, a pszichoszomatikus vagy pszichiátriai kivizsgálás is indokolt lehet.

A National Institute of Mental Health kutatásai szerint az ismétlődő hiperventilációs rohamok gyakran szorongásos zavar részei, és kezelhetők relaxációs, légző- vagy kognitív viselkedésterápiával.

Mit tehet a tünetek megelőzéséért?

• anuljon légzéskontrollt (például 4–7–8 technika).
• Csökkentse a koffein- és nikotinbevitelt.
• Mozogjon naponta legalább 30 percet – ez kiegyensúlyozza a keringést.
• Igyon elegendő folyadékot (főleg télen).
• Próbáljon pihenni, aludni legalább 7–8 órát.

Ezek apró lépések, mégis hosszú távon stabilizálják a vérnyomást és a légzésritmust, és csökkentik az idegrendszeri túlreakciókat.

A lényeg összegezve

A kar- és szájzsibbadás, a bizsergés és a szapora légzés nem véletlen. Lehet átmeneti stresszválasz, de akár komoly keringési vagy idegrendszeri esemény is. Ha a tünet rövid életű, és nyugalomban, légzésgyakorlatra enyhül, valószínűleg ártalmatlan. Ha azonban féloldali, tartós, vagy egyéb idegrendszeri jelekkel (gyengeség, beszédzavar, látásromlás) jár, azonnal orvosi segítséget kell hívni.

Kapcsolódó cikk

Mitől függ, hogy milyen a vérnyomásunk? Így néz ki a szív és az erek párbeszéde

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!