Amikor a tüsszentés életveszélyes: ez áll a Hamman-féle roppanás mögött
A visszafojtott tüsszentés egy apró mozdulatnak tűnik, ám a szervezetben robbanásszerű nyomásnövekedést okoz, ami ritka, de súlyos szövődményhez – például Hamman-féle roppanáshoz – vezethet. Hogy ez pontosan micsoda?
A legtöbben udvariasságból vagy reflexből fogják be az orrukat és a szájukat, ha tüsszenteni készülnek – például egy tárgyaláson, buszon vagy épp a könyvtárban. Ártalmatlannak tűnik, sőt talán kulturált megoldásnak. Az orvosok azonban egyre határozottabban figyelmeztetnek: a visszafojtott tüsszentés akár életveszélyes szövődményt is okozhat, például úgynevezett Hamman-féle roppanást.
A test nyomás alá kerül – szó szerint
A tüsszentés valójában egy nagy sebességű légáramlás, amellyel a szervezet megszabadul az orrnyálkahártyát irritáló anyagoktól. Egyetlen tüsszentéssel akár 150 km/óra sebességgel is távozhat a levegő.
Ha azonban valaki befogja az orrát és a száját, a levegő nem tud eltávozni, ezért a nyomás hirtelen felszökik a légutakban és a tüdő apró légzsákjaiban.
Ennek következménye, hogy apró szakadások keletkezhetnek a tüdőben, a levegő pedig kiszökhet a mellkas középső részébe – oda, ahol a szív és a nagyerek futnak. Ez az állapot a pneumomediastinum, és pontosan ez hozza létre a jellegzetes Hamman-féle roppanást.
Mi is az a Hamman-féle roppanás?
A jelenséget Louis Hamman amerikai belgyógyász írta le először az 1930-as években. A Hamman-féle roppanás egy finom, pattogó vagy recsegő hang, amelyet a szívveréssel szinkronban hallani a mellkasból, leginkább a bal oldalon.
A beteg ilyenkor gyakran mellkasi fájdalmat, szorító érzést vagy légszomjat tapasztal. Az orvos sztetoszkóppal hallhatja, ahogy a levegő és a szív ritmikus mozgása súrlódik egymáshoz – ez a roppanó hang tehát a mellkasi levegőgyülem következménye.
Egy banális mozdulat súlyos következménye
A visszafojtott tüsszentés és a Hamman-féle roppanás közötti kapcsolatot több orvosi esettanulmány is igazolta.
Egy 34 éves férfi esete az orvosi körökben nagy visszhangot keltett, aki erővel visszatartotta a tüsszentést, mire nyaki duzzanat, mellkasi fájdalom lépett fel nála és pattogó hangok jelentkeztek a mellkasából. A CT-vizsgálat kimutatta, hogy a levegő a tüdőből a nyak és a szív közé szivárgott, és ezzel klasszikus Hamman-féle roppanás alakult ki.
A beteg szerencsére műtét nélkül felépült, de az eset jól mutatja, milyen váratlan és veszélyes lehet egy visszafojtott tüsszentés.
Miért ennyire veszélyes a tüsszentés visszatartása?
A hirtelen belső nyomás:
- repesztheti a tüdő apró légzsákjait
- levegőt juttathat a mellkasba
- ritkán pedig nyelőcsősérülést vagy dobhártyarepedést is okozhat
Ezek a szövődmények mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, sőt súlyos esetben keringési zavart is előidézhetnek.
Hogyan ismerhető fel a Hamman-féle roppanás?
A roppanó hang nem mindig hallható szabad füllel, de az orvos sztetoszkóppal a mellkas bal oldalán észlelheti, különösen fekvő helyzetben.
A diagnózis megerősítésére mellkasröntgent vagy CT-t végeznek, amelyek egyértelműen kimutatják a levegőt a szív és a tüdő közti térben.
A kezelés legtöbbször konzervatív: pihenés, oxigénadás, megfigyelés. A levegő általában néhány nap alatt felszívódik.
Súlyosabb esetekben – ha a levegő nyomást gyakorol a szívre – műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
Tüsszenteni tehát nem illetlenség – hanem egészséges reflex
A tüsszentés visszatartása tehát nemcsak felesleges, hanem veszélyes is lehet. A természetes reflexet nem szabad elnyomni: hagyni kell, hogy a szervezet megszabaduljon attól, amit ki akar lökni.
Az orvosok tanácsa egyszerű: tüsszentsen bátran – de higiénikusan. Használjon papírzsebkendőt vagy könyökhajlatot, forduljon el másoktól!
Tényleg baj, ha visszatartjuk a tüsszentést?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
