Milyen gyakran lehet vért adni?

A vérplazma gyorsan, míg a vörösvértestek lassabban regenerálódnak, így a véradások közötti időszak kiemelten fontos.

Egyetlen véradás akár három ember életét is megmentheti – mégis sokan bizonytalanok abban, milyen gyakran lehet biztonságosan visszatérni a véradó székbe. Vajon mikor regenerálódik a szervezet, számít-e a nem vagy az életkor, és mi a helyzet a plazmaadással? Utánajártunk, mit mondanak a szakmai ajánlások, és mire érdemes figyelnie, ha rendszeres véradó.

Miért nem mindegy a véradások közötti idő?

A véradás nem pusztán „vérvétel”, hanem egy komplex élettani folyamat elindítója. Amikor 450 milliliter teljes vért ad, a szervezet azonnal alkalmazkodni kezd. A keringő vértérfogat csökkenése miatt hormonális és idegrendszeri szabályozás indul be, amely a folyadék visszatartását és az új vérsejtek termelését ösztönzi.

A plazma – vagyis a vér folyékony része – már egy-két napon belül pótlódik, a vörösvértestek viszont lassabban képződnek újra. Ezek szállítják az oxigént, és vasra van szükségük a hemoglobin felépítéséhez. Éppen ezért nem lehet túl sűrűn vért adni anélkül, hogy az hosszabb távon ne terhelné meg a szervezetet.

Milyen gyakran adhat teljes vért?

A hivatalos ajánlások szerint férfiak legalább 56 naponta, nők pedig 84 naponta adhatnak teljes vért. Ez a különbség nem véletlen: a nők átlagosan kisebb vasraktárakkal rendelkeznek, és a menstruáció havonta további vasvesztést jelent.

Éves szinten ez azt jelenti, hogy egy férfi legfeljebb öt, egy nő pedig legfeljebb négy alkalommal adhat teljes vért. Ezek a határok biztonsági korlátok, amelyek célja, hogy a véradás ne vezessen rejtett vashiányhoz vagy vérszegénységhez – olyan állapotokhoz, amelyek eleinte csak enyhe fáradtsággal, később azonban komoly panaszokkal járhatnak.

Hogyan regenerálódik a szervezet véradás után?

A véradás utáni regeneráció több lépcsőben zajlik. Az első 24 órában a folyadékháztartás áll helyre, ezért különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel. A csontvelő ezután fokozott ütemben kezdi termelni az új vörösvértesteket, amihez vasra, fehérjére, B12-vitaminra és folsavra van szükség.

Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett ez a folyamat zavartalan, de ha a vasbevitel tartósan alacsony, a regeneráció lassulhat. Ez az oka annak, hogy a rendszeres véradóknál időnként alacsonyabb hemoglobinszintet mérnek, még akkor is, ha egyébként teljesen panaszmentesek.

Gyakrabban lehet plazmát adni?

A plazmaadás más elven működik. Ilyenkor a vér alakos elemeit – köztük a vörösvértesteket – visszajuttatják a szervezetbe, így az oxigénszállító kapacitás nem csökken érdemben. Emiatt plazmát akár 48 óránként, heti rendszerességgel is lehet adni, szigorúan meghatározott éves mennyiségi korlát mellett.

Fontos azonban tudni, hogy a plazma fehérjéket is tartalmaz, ezért a gyakori plazmaadás megterhelő lehet, ha a táplálkozás nem megfelelő. A szervezet ilyenkor csendben kompenzál, és a hiányt csak később jelzi.

Számít az életkor és az általános egészségi állapot?

Magyarországon a véradás rendjét az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) szabályai határozzák meg, ezek pedig megfelelnek az európai uniós és a WHO-ajánlásoknak is. Ezért vért adni általában 18 és 65 éves kor között lehet, első véradásnál többnyire szigorúbb a felső korhatár. A rendszeres véradók – jó általános állapot esetén – idősebb korban is folytathatják, orvosi elbírálás alapján.

Átmenetileg kizárhatja a véradást egy fertőzés, lázas állapot, friss műtét vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Ezek nem végleges tiltások, hanem a saját és a vért kapó betegek biztonságát szolgáló óvintézkedések.

Mire érdemes figyelnie rendszeres véradóként?

A rendszeres véradás alapvetően biztonságos, de nem láthatatlan a szervezet számára. Ha gyakran tapasztal fáradtságot, koncentrációs nehézséget, szédülést, hajhullást vagy terhelésre jelentkező légszomjat, érdemes szünetet tartani, és ellenőriztetni a vasraktárakat.

A véradás utáni nap legalább olyan fontos, mint maga a véradás

Erről meglepően kevés szó esik, pedig a regeneráció szempontjából kulcsfontosságú. A véradás utáni 24–48 óra nemcsak a folyadékpótlásról szól, hanem arról is, hogy a szervezet átáll a fokozott vérképzésre. Ha ilyenkor nincs elegendő pihenés, fehérje- és mikrotápanyagbevitel, a regeneráció lassabb és megterhelőbb lehet.

Ez különösen igaz azokra, akik munka után, fáradtan mennek vért adni – ami önmagában tiszteletre méltó, de érdemes hozzátenni: a szervezetnek is jár az utógondoskodás.

Figyelmébe ajánljuk

Véradás: nem csak mással tesz jót! Ezért előnyös annak is, aki adja a vért

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!